Súgó

Témák:	Hozzászólás (Utolsó)
MCKENZI-TORNA   Porckorong elváltozások porckorong sérv. Porckorongsérvről (vagy gerincsérvről) akkor beszélünk, ha a még vízbő, rugalmas porckorong elmozdul a helyéről, kiboltosul a mögötte lévő csatorna felé. Miután alul és felül a csontos csigolya szélei, elöl pedig az igen erős hosszanti szalagok tartják helyben, csak hátra vagy oldal felé tud kiboltosulni. Attól függően, hogy ez a kiboltosuló vagy sérvesedő porckorong milyen részeket nyom, változó, de általában igen kellemetlen tünetek (zsibbadás, fájdalom) alakulnak ki. Kiváltó oka leggyakrabban a szokatlan, vagy megerőltető fizikai megterhelés. Az emberré válás során a felegyenesedés következményeként az ágyéki gerinc alsó részén a legnagyobb a változás a teherviselés miatt. Ezért van az, hogy a porckorongsérvek 95%-a a IV-V. ágyéki, illetve az V. ágyéki csigolya és a keresztcsont között fordulnak elő. A porckorongok magasságának csökkenése a csigolyanyúlványok által képzett csontos csatornát beszűkítheti, az ebben futó igen fontos erek és idegek izgalma ugyancsak jellegzetes tüneteket okozhat. Az izmok igyekeznek ehhez az új helyzethez alkalmazkodni: megrövidülnek, feszessé, görcsössé válnak, az ilyen izomzatnak rossz az oxigénellátása. Ez önmagában is fájdalmas lehet. McKenzie-módszer alapjai A 20. században felvett mozgásszegény életmódunkkal megnőtt azoknak a száma, akik a szinte népbetegséggé vált akut vagy krónikus gerincbetegségben szenvednek. Ezért minden olyan módszer, ami komolyabb beavatkozás nélkül segíthet, nagy jelentőségű. Ilyen a McKenzie-módszer is. Több mint 40 évvel ezelőtt fedezte fel Robin McKenzie a később róla elnevezett önkezelő módszer alapját. Az első tapasztalatát 1956-ban egy beteg kezelése közben szerezte, aki az előre megbeszélt időpontnál hamarabb érkezett. Derékfájása és lábába sugárzó fájdalma volt. McKenzie megkérte, hogy feküdjön hasra, és úgy várja meg. A beteg az előző páciens számára közel ülőhelyzetbe állított ágyon feküdt hasra, és mire sorra került, panaszai csökkentek. A gerinc felépítése A módszer anatómiai alapjainak kidolgozásában James Cyriax angol ortopédus segédkezett. Cyriax szerint a gerincet négy nagy szakaszra lehet osztani. A nyaki, a háti, az ágyéki és a keresztcsonti szakasz kialakításában 33-35 csigolya és 23 porckorong vesz részt. A csigolya két fő részre bontható: csigolyatestre és -ívre. A csigolyatestek szerkezeti felépítése közel hasonló: szivacsos csontból felépülő szerkezetét nem túl vastag kéregállomány határolja. Felső és alsó részét porcos zárólemez borítja, melynek összetétele hasonlít a porckoronghoz. A csigolyaíveket az ízületi nyúlványok egy elülső és egy hátsó részre osztják. A csigolyaívek vesznek részt a gerinccsatorna alkotásában, ahol a gerincvelő található. Innen erednek a harántnyúlványok és a tövisnyúlvány. A porckorongok a nyaki, a háti és az ágyéki szakaszon kapcsolják össze a csigolyatesteket. Két részből állnak: a külső, rostos korongból és a középen található magból. A közel centrumban elhelyezkedő magot a külső, rostos korong rétegei veszik körül, mely rétegekben a kollagén rostok lefutási iránya eltérő. A maghoz közel vízszintes, míg a szélső rész felé haladva egyre függőlegesebb. A gerincet szalagok veszik körül, melyeket két csoportba sorolhatunk: 2      A gerinc teljes hosszában végigfutó szalagok, melyek a gerincet egységbe között össze 2      Egy-egy csigolyát összekötő szalagok Fájdalomkeltő mozgás A gerinc az emberi testben dinamikus támasztószerepet tölt be. Egyrészt stabilnak, másrészt rugalmasnak kell lennie. Stabilitását a csigolyatestek és közöttük lévő porckorongok, valamint a csigolyaívek, a -nyúlványok és a közöttük futó szalagok adják. A csigolyák hasonlóan viselkednek a külső, a gerinc tengelyéből érkező terhelés hatására, mint egy csipesz. A csigolyatestek és porckorongok passzívan "nyelik el" a rájuk ható erőt, míg a nyúlványok és a közük lévő szalagok részben szalagfeszülés, részben izommunka eredményeként. A csipesz forgáspontja a kisízületeknél található, ha a porckorongok összenyomódnak, akkor a szalagok megfeszülnek, korlátozva a csigolyák egymáshoz képest lezajló mozgásait. Ha mozgás közben vizsgáljuk a csigolyák között történő elmozdulásokat, akkor érthetjük meg azt a mechanizmust, melynek során a gerinc környéki szövetek károsodhatnak. A törzs hajlításával (előrehajlás, ülés) a csigolyatestek elülső részére erős nyomás nehezedik. A két szomszédos csigolyatest elülső része közeledik egymáshoz, a nucleus a porckorongban hátrafelé, a gerincsatorna felé mozdul el. A hátsó nyúlványokon futó szalagok megfeszülnek, és korlátozzák a mozdulatot. Az erőteljes vagy gyakran végzett törzshajlítás, ill. a hosszú ideig rossz testhelyzetben, statikusan ülés hatására a hátsó szalagok megnyúlhatnak, sérülhetnek, hegesedhetnek, a stabilitást biztosító funkciójuk elvész. Oldalhajláskor a gerinc egyik oldalán futó szalagok megfeszülnek, míg a másik oldalon futók ellazulnak. A mag a porckorongban oldalra csúszik el. Törzsfordításkor a mozgást a szalagok mellett a porckorong külső, rostos rétegében található kollagén rostok megfeszülése is korlátozza. Gyakran, erőltetetten végzett törzsfordításkor a kollagén rostok is sérülhetnek. A törzs hátrahajlításakor a csigolyák elülső részén futó szalag feszül meg, a csigolyatestek hátsó részére nehezedik nagyobb nyomás, ezáltal a mag a porckorongban előrefelé mozdul el, eltávolodik a gerinccsatornától. Ez történt McKenzie betegével is, mikor hasra feküdt a közel ülőhelyzetbe állított ágyon. A porckorongmag előrefelé történő elmozdulásával a gerincvelő és az idegek felszabadultak a nyomás alól, a beteg panaszai csökkentek. Fő a pontos diagnózis! McKenzie módszere annak a felismerésére épül, hogy a beteg tünetei alapján meghatározhatjuk a gerincben lezajló biomechanikai, statikai változásokat. Ezért a kezelés precíz mechanikai diagnózisra, majd az azt követő, gyógytornász által vezetett önkezelésre épül. A vizsgálatot végző meghatározza a gerincfájdalmak közül azokat, amelyek bizonyos irányú mozgásokkal csökkenthetőek, megváltoztathatóak, ill. megszüntethetőek. A mozgással befolyásolható fájdalmakat keletkezésük szerint különíti el A rossz testtartásból adódó gerincfájdalmak A gerinc egyirányú, károsodott szövetet ért terheléséből adódó mozgásbeszűkülés, mely fájdalommal jár A csigolyák közti porckorong degeneratív elváltozásai közül azok, amelyek elmozdulásukkal mechanikai mozgásakadályt képeznek, ezáltal helyi és lesugárzó fájdalmat, ill. testtartásbeli és mozgásbeli elváltozást okoznak (pl. a csigolyák közti porckorongok kitüremkedései) Ahány hátfájás, annyiféle kezelés A különböző okok miatt kialakuló fájdalmakat más-más módon kezeljük. A rossz testtartásból eredő fájdalom iskolás gyerekeknél, ill. ülőmunkát végzőknél jelentkezik. Oka a naponta gyakran felvett statikus testhelyzet, például rossz ülési pozíció hosszú időn keresztül. Hajolva-összegömbölyödve fekszünk, előrehajolva mosunk fogat, beülünk az autóba (leülünk a buszon vagy a metrón), ülünk a munkahelyünkön vagy az iskolában, ülve megyünk haza, ülve eszünk és nézünk tv-t, majd aludni megyünk. Ez a sok azonos mozgás ellenmozdulatok hiányában egyoldalúan terheli a gerincet, amit legjobban a hátizmok megfelelő erősítésével és testtartás-korrekció betanításával lehet kezelni. A gerinc egyirányú, károsodott szövetet ért terheléséből adódó hátfájdalmaknál a problémát nem az ismétlődő helytelen mozdulat vagy statikus terhelés okozza, hanem az, hogy pl. gyulladás, hegesedés vagy más degeneratív elváltozás miatt megváltozott szövetet ér mechanikai behatás: gondoljunk pl. a csípőízület beszűkülésére, a keresztcsonttáji problémákra stb. Emiatt a beteg egy idő után már nem is képes a beszűkült irányú mozdulatot elvégezni. Itt a probléma megoldását és a fájdalmak csökkentését a megrövidült szövetek megnyújtása, majd a célirányos izmok erősítése jelentheti. A gerincsérv, vagyis a csigolyák közti porckorongok kitüremkedése a legismertebb betegségcsoport, amelyet ezzel a módszerrel eredményesen lehet kezelni. A csigolyák közti porckorong két részből áll. A külső rész erős, elasztikus rostokból felépülő korong, mely a forgásból és a mozgásból adódó terhelések eloszlatásában játszik fontos szerepet. Ennek a neve annulus fibrosus. A korong belsejében egy mag található, mely a nyomás eloszlatását végzi. A neve nucleus pulposus. A gerinc mozgásakor a nucleus előre-hátra mozdul el az annulusban, ezáltal ideális viszonyokat teremt a gerincre ható nyomások csigolyáról csigolyára történő átadásához. A kor előrehaladtával az annuluson repedések keletkeznek, melyekben a nucleus mozgása is nagyobb méreteket ölthet. Ha gyakran végzünk előrehajlást és emelést, a nucleus hátrafelé, a gerinccsatorna irányába nyomódik. Az annulus rostjai egy ideig ellenállnak ennek a terhelésnek, majd a nucleus kinyomódik, kiboltosítja a rostokat, és nyomja a gerinccsatornában futó idegeket. Attól függően, hogy a hátul-középen, a gerinccsatorna felé, vagy hátul-oldalt, a gerincből kilépő idegek felé történik-e, alakulnak ki azok a tünetek, amelyeket kezelünk. A hátul-középen kitüremkedő porckorong szimmetrikus, derékba, farba, esetleg combba sugárzó fájdalmat okoz. Ezt a fájdalmat a csigolyák hátsó részének zárásával, vagyis hátrahajlásokkal lehet csökkenteni ill. megszüntetni. Nyaknál a lapockák közé, ill. a vállba sugározhat. Kezelése: áll-leszorítással és hátrahajlásokkal. A hátul-oldalt kitüremkedő porckorong egyoldali, aszimmetrikus fájdalmat okoz azon az oldalon, ahol nyomja a kilépő idegeket. Az egyoldali fájdalom sugározhat derékba, farba, combba, lábszárba, ill. lábba aszerint, hogy milyen mértékű a kiboltosulás. Nyaki szakaszon a panaszok jelentkezhetnek a lapockák között, tarkónál, vállban, karban, alkarban, ill. kézben. Járhat zsibbadással vagy fájdalommal, a törzs, ill. a fej oldaltartásával, a mozgás beszűkülésével. Kezelése: előbb az oldaltartás csökkentéséből, majd hátrahajlásokból, áll -leszorítás utáni fejhátrahajtásokból áll, melyekkel a porckorong kitüremkedése csökkenthető, ezáltal a panaszok visszaszoríthatóak a test középpontja felé. A gyógytornász a kezelés során megtanítja a helyes mozdulatot, melyet a beteg a meghatározott módon és ismétlésszám szerint otthon végez. Ezáltal válik a módszer önkezelővé. Mobilizációt és manipulációt a gyógytornász csak akkor végez, ha a centralizáció eléréséhez nem elegendő a beteg saját ereje. A mobilizáció után a beteg éppúgy elvégzi a tanult mozgást a megbeszélt ismétlésszámban, mint a mobilizáció előtt. A panaszoknak a test középpontja felé való visszahúzódását McKenzie írta le először "centralizáció" néven. Ha a panaszok centralizálódtak, következhet az eredmény megtartásához szükséges izomerősítés, mely a gerinckörnyéki kisizmok és a nagy tömegű vállöv-, hát- és hasizmok erősítéséből áll. A kezelésnek nagyon fontos része a beteg megtanítása arra, hogy hogyan tudja panaszai esetleges kiújulását megelőzni, ill. az esetlegesen mégis kiújult panaszokat kezelni. A McKenzie-módszernek köszönhetően mára világszerte megnőtt azoknak a száma, akik visszanyerhetik mozgás- és munkaképességüket torna által, valamint azoké, akik ezáltal biztonságosabb, teljesebb életet élhetnek a fájdalmak kiújulásától való félelem nélkül.	1 (2006.09.12.)
JÁrványok Szeretnék többet tudni a járványokról!!!Meg lehet oldani???? Előre is köszönöm! Deneverbaba voltam :)	3 (2006.09.18.)
Ismertetés néhány betegséről     Gyermekbetegségek Urológia Szülészet - nőgyógyászat Daganatos  megbetegedések Plasztikai sebészet Légúti megbetegedések Neurológia Allergia Bőrgyógyászat Szemészet Hallás Emésztőszervi betegségek Mozgásszervi megbetegedések Fertőző betegségek Klimax Cukorbetegség Szív- és érrendszeri megbetegedések Fogászat - szájsebészet Máj és epe Szűrővizsgálatok Balesetek Autoimmun betegségek Hormonális elváltozások Házi betegápolás Érdekességek         A méhnyakrák megelőzhető! Világviszonylatban is Magyarországon is a mellrák után a második leggyakoribb daganatos megbetegedés. Közel 500 nő hal meg évente hazánkban méhnyakrák miatt, mely esetek elkerülhetőek lennének rendszeres szűréssel. Vajon hány család életét keserítette meg egy szeretett nő elvesztése? És vajon hány nő él ma is rettegésben csupán azért, mert nem rendelkezett kellő ismerettel a méhnyakrák kiváltó okáról? Ez a súlyos betegség megelőzhető, ha időben szakorvoshoz fordul- s mindenekelőtt; tisztában van a betegség kiváltó tényezőivel. A méhnyakrákot egy vírus okozza Sokan nem tudják, hogy a méhnyakrák kialakulásáért egyértelműen a Humán papillóma vírust (HPV) lehet felelőssé tenni. A vírus a sejtekben olyan elváltozásokat indíthat el, melyek rákos burjánzáshoz vezetnek. Amit a HPV-ról tudni kell(ene) · A HPV vírus gyakori, szexuális úton terjedő betegség · A nők nagy hányada átesik a fertőzésen · A fertőzés sok esetben magától elmúlik, ha azonban tartósan megmarad, az méhnyakrák kialakulásához vezethet. · A HPV fertőzés tünetmentes, mint ahogy a kezdeti méhnyakrák is. · Legtöbb esetben csak jelentősen előrehaladott állapotban okoz tüneteket s panaszokat. · Majd 100 típusa közül bizonyítottan csak 19 vezethet méhnyakrák kialakulásához Szerencsére a méhnyakrák nagyon lassan, hosszú évek alatt fejlődik ki és így azon daganatos betegségekhez tartozik, mely időben észlelve 100%-ban gyógyítható. A gyakori szűrésnek éppen ezért van kiemelkedő jelentősége, hogy időben észrevegyék a kezdődő daganatot. Hogyan alakul ki a méhnyakrák? A méhnyakszáj környékén található szövetekben tartós HPV fertőzés során és jelenleg még nem pontosan ismert egyéb okok hatására kóros sejtelváltozások indulhatnak el. Rendkívül fontos megjegyezni, hogy a HPV fertőzés nem egyenlő a méhnyakrák kialakulásával! A HPV fertőzés csak abban az esetben okozhat kóros elváltozásokat, ha hosszú ideig fennáll. Az esetek több mint 95%-ban a szervezet 12-15 hónap alatt legyőzi a fertőzést és akkor sem feltétlenül alakul ki a rák, ha a fertőzés fennmarad. önmagában a HPV pozitív lelet mindössze arra int, hogy figyeljenek jobban magukra és a leletet követően 6-12 hónapon belül ismét jelentkezzenek szűrésre. A HPV-nek majd 100 típusa ismert, melyek közül bizonyíthatóan 19-nek van köze a méhnyakrák kialakulásához. A típusokat számokkal jelölik, (Pl. HPV 16) és a rákkeltő képességük szerint két csoportba sorolhatóak: magas kockázatú és alacsony kockázatú csoportokba. A magas kockázat nem azt jelenti, hogy az ilyen típussal fertőzöttek „szinte biztos”, hogy méhnyakrákosak lesznek, hanem csak annyit, hogy ezek a típusok (pl. HPV 16, 18) nagyobb eséllyel indítják el a rákos burjánzást, mint a többi HPV típus. Az alacsony kockázatú típusokat a nemi szerveken kialakuló szemölcsök, az úgynevezett condylomák kialakulásáért tehetjük elsősorban felelőssé (pl. HPV 6, 11). Előfordulhat, hogy két egymást követő HPV vizsgálat két különböző HPV típust mutat ki. Ebben az esetben sem kell megijedni, ugyanis ez egyértelműen jelzi, hogy a szervezet képes volt legyőzni az első fertőzést, de időközben egy másik típus új fertőzést okozott – amit feltehetően ismét le fog győzni az immunrendszer. HPV pozitív lelet birtokában, de egyéb szervi elváltozások nélkül műtét vagy egyéb beavatkozás nem indokolt! Hogyan folyik a méhnyakrák szűrés? Magyarországon a citológiai rákszűrés alkalmával nem végeznek automatikusan HPV vizsgálatot. Megismételt P3-as eredményű citológiai vizsgálatot követően javasolt csak a vírus szűrése. (P1-P5 megnevezéssel jelölik a méhnyak elváltozásainak stádiumát.) A méhnyakrákszűrés rutin vizsgálat, mely során, a nőgyógyász a méhnyakból kis kefe segítségével ún. citológiai mintát vesz, mely minimális kellemetlenséggel jár. Ez kenet formájában eljut egy citológiai laboratóriumba, ahol azt mikroszkóp alatt megvizsgálják, és olyan sejteket keresnek, amelyek rákmegelőző vagy rákos elváltozásra utalhatnak. Sajnos az eljárás nem tökéletes, és előfordulhatnak olyan esetek, amikor a rákos betegség kialakulása már elkezdődött, azonban a kenetben mégsem látják az elváltozásokat. Ezeket álnegatív eredményeknek nevezzük. Ennek ellenkezője is előfordulhat, hogy kenet alapján tévesen merül fel a rák gyanúja, holott valójában a betegség nincs jelen. A HPV vizsgálat jelentősége A HPV fertőzés egyidejű vizsgálata segít elkerülni a fenti téves diagnózisokat. HPV nélkül gyakorlatilag nincs daganat, tehát ha a bizonytalan esetekben (pl. ASCUS, P3) HPV vizsgálat is történik, melynek eredménye negatív, akkor ki lehet jelenteni, hogy nagy valószínűséggel kizárható a rákmegelőző és rákos elváltozás jelenléte. Ha bizonytalan esetekben kimutatható a HPV jelenléte, akkor ez egyértelmű figyelmeztetés a betegnek és orvosnak egyaránt, hogy legalább 6 havonta ismételjék meg a vizsgálatot. Külföldi országok gyakorlatában a citológiai szűréssel egyidőben történik a HPV szűrés, mely segítségével az álnegatív eredményeket szinte teljesen elkerülhetőek. A citológiai szűrés és a HPV kimutatás együttes alkalmazásával szinte teljes biztonsággal kimondható a diagnózis! Mit tegyek? Mindenképpen rendszeresen járjon szűrésre! Magyarországon a méhnyakszűrés szervezett programon keresztül történik a 25-65 éves korosztály számára, de az orvosok a programtól függetlenül is elvégzik a vizsgálatokat, ha ezt indokoltnak tartják. A nőgyógyászati és a citológiai (mikroszkópos) vizsgálat – a jelenleg érvényes finanszírozási feltételek mellett, vizitdíj nélkül – minden nő számára ingyenes. A HPV kimutatás bizonyos feltételek fennállása esetén szintén ingyenes – a pontos feltételekről érdeklődjön orvosánál – de bizonyos esetekben térítés köteles, melynek mértéke jelenleg 4 000 Ft. Saját érdekében kérje orvosától a kiegészítő HPV vizsgálatot! Bővebb információkért keresse fel a www.hpvteszt.hu honlapot, ahol megtalálhatja az önhöz legközelebbi HPV vizsgálatot végző orvost, illetve szakorvosnak teheti fel a betegséggel kapcsolatos kérdéseit. Tesztelje magát, mennyit tud a HPV-ről! http://www.csaladinet.hu/kisokos/hasznos_cimek_informaciok_rakbetegeknek/	3 (2006.09.29.)