Friss�t�sS�g�

deneverbaba	2006.09.13. 20:09 -
	Szeretn�k t�bbet tudni a j�rv�nyokr�l!!!Meg lehet oldani???? El�re is k�sz�n�m! Deneverbaba voltam :)

[3-1]

bobemama

El�zm�ny | 2006.09.18. 19:02 - #3

J�rv�nyok a t�rt�nelemben (Folytat�s)     /Prof. Dr. Budai J�zsef / /F�v�rosi Szent L�szl� K�rh�z/   A t�rt�nelem nagy j�rv�nyaiban, k�l�n�sen a korai id�szakokban, a k�rk�pek azonos�t�sa �ltal�ban bizonytalan. Ennek nem csup�n az az oka, hogy az egykori le�r�sok alig alkalmasak a k�risme tiszt�z�s�hoz, hanem az is, hogy egyidej�leg t�bb infekci� is lehetett jelen. Figyelembe kell venni tov�bb� azt is, hogy egyes k�rform�k az eltelt �vezredek, �vsz�zadok alatt jelent�s v�ltoz�son mehettek �t, illetve az ember fert�z�sre adott reakci�i is v�ltoztak. Az �kori �s a k�z�pkori le�r�sokban szerepl� heveny betegs�gek t�bbnyire ki�t�ses t�fusznak, pestisnek vagy himl�nek felelhetnek meg, de t�bbsz�r felmer�l a meningococcus, illetve a S. pyogenes fert�z�s k�l�n�sen s�lyos form�inak a gyan�ja is. A diagnosztikus z�rzavar csak az �jkorban kezd tisztulni. Ismeretesek azonban olyan titokzatos j�rv�nyok is, amelyekr�l kor�bbr�l sincsenek h�rek, �s k�s�bb sem fordultak el� t�bb�, megjelentek, majd teljesen elt�ntek. Ezek egyike a h�rhedett angol izzad�s (sudor anglicus), amely 1455 �s 1552 k�z�tt, �t nagy j�rv�ny-hull�mban l�pett fel. Az els� a katon�k k�z�tt indult, gyors sz�r�d�s�val, hatalmas puszt�t�s�val a hadsereget teljesen sz�tz�llesztette �s eg�sz Angli�t el�rasztotta. Az els� h�ten Londonban 2 Lord Mayor �s 6 v�rosi tan�cs�r esett �ldozat�ul, el kellett halasztani VII. Henrik koron�z�s�t, az iskol�kb�l, egyetemekr�l a di�kok, tan�rok elmenek�ltek. A betegs�g hirtelen hidegr�z�ssal, magas l�zzal �s gyenges�ggel kezd�d�tt, sz�vt�ji f�jdalom, sz�vdobog�s, h�ny�s, fejf�j�s voltak tov�bbi jelei, a del�rium sem volt ritka. Jellegzetes volt a l�zzal egyidej�leg fell�p�, nagym�rv�, prof�z izzad�s. Gyorsan j�tt a hal�l. N�h�ny, minden bizonnyal t�lz� le�r�s szerint „100 beteg k�z�l j�, ha egy �letben maradt". V�detts�get nem hagyott h�tra, egy j�rv�ny alatt 2-3 ism�telt megbeteged�s sem volt ritka. 1552-ig, 10-15 �ves id�k�z�kkel, m�g tov�bbi n�gy alkalommal robbant ki j�rv�ny. A kontinensre els�k�nt a 3. hull�m csapott �t, a 4. viszont, amelyik 1529-ben kezd�d�tt, eg�sz Eur�p�t el�rasztotta. Felt�telezik, hogy ez akad�lyozta meg a t�r�k hadsereget B�cs elfoglal�s�ban. Az utols� j�rv�nykit�r�s 1551-ben volt, ism�t sz�rny� puszt�t�ssal j�rt, de kiz�r�lag Angli�ban. A pestis az �korban f�leg D�l-Eur�p�t, a R�mai Birodalmat �s Biz�ncot s�jtotta. A VI–XVII. sz. k�z�tt azonban el�rasztotta �s folyamatosan uralta eg�sz Eur�p�t. �ldozatainak sz�m�t – az 1347-1668 k�z�tti id�szakban – 25 milli�ra teszik. A munkak�pes lakoss�g pusztul�sa miatt a termel�s a mez�gazdas�gban visszaesett, a j�rv�ny �s az �h�ns�g s�lyos v�ls�ghelyzetet teremtett Eur�pa-szerte. Az �lland� l�tbizonytalans�g �s hal�lf�lelem talaj�n torz indulatok hatalmasodtak el, puszt�t� �s �nsanyargat� mozgalmak sepertek kereszt�l a kontinensen, f�ktelen zsid��ld�z�sek, flagell�nsok v�ndorl�sai, stb. A m�v�szetekben a hal�l �s az elm�l�s gondolata domin�lt (danse macabr�), a hit�letben pedig mind ink�bb el�t�rtek �s egyre nagyobb teret nyertek a kor�bban lappang�, a hivatalos egyh�zi tanokt�l elt�r�, „eretnek" ir�nyzatok, a bogumilok, a katharok, az albigensek, a valdensek mozgalmai, a huszita n�pfelkel�sek �s a protestantizmus m�s sz�ll�scsin�l�i. A betegs�g a XVIII. sz. v�g�re kelet fel� fokozatosan kiszorult Eur�p�b�l, a j�rv�nyok titokzatos megszun�s�re nincs biztos magyar�zat. A lepra (scabies norvegica) a k�z�pkorban eg�sz Eur�p�ban igen elterjedt volt. A betegeket leprosoriumokba k�nyszer�tett�k, ahol a maguk, meglehet�sen szigor� t�rv�nyei szerint �ltek, a t�rsadalomb�l kirekesztve, koldul�sb�l tengett�k �let�ket. Napjainkra fokozatosan ez is elt�nt Eur�p�b�l, az ok itt is j�r�szt ismeretlen. Sz�mos probl�ma tiszt�zatlan a k�z�pkorban gyakori, h�rhedett „t�nc�r�let" mozgalmak k�r�l is („Szent J�nos t�nc", „Szent Vitus t�nc", tarantismus, stb.). Az esem�nyek, amelyek id�r�l-id�re Eur�pa k�l�nb�z� r�szein robbantak ki, nagy t�megeket ragadtak magukkal, gyakran gyermekeket is. Az �sszever�d�tt sokas�g t�ncolva, r�ngat�dz� mozg�sok k�zepette v�ndorolt v�rosr�l-v�rosra; t�bben �nk�v�leti �llapotba ker�ltek, �s nem volt ritka a kimer�lts�g miatti hal�l sem. A kutat�k egy r�sze a jelens�get t�meges funkcion�lis, hiszt�ri�s reakci�nak v�li, amit a rag�lyos betegs�gekt�l val� retteg�s, a nyomor, a terror egy�ttese v�ltott ki, m�g m�sok a t�netek alapj�n nem z�rj�k ki, hogy valamely fert�z� k�rk�p saj�tos neurol�giai manifeszt�ci�j�r�l lehetett sz�. Az encephalitis epidemica Economo szint�n a rejt�lyes fert�z� betegs�gek k�z� tartozik. 1792-t�l szerepel az orvosi irodalomban, kor�bban komat�zus �lomk�rnak (coma somnolentum) nevezt�k. 1802-ig N�metorsz�gban, Olaszorsz�gban �s Franciaorsz�gban sz�mos kisebb j�rv�nyt �szleltek, majd 1917-ig nem volt fellelhet�. Az esetek az 1919. �vi, „spanyol” influenzaj�rv�nnyal kapcsolatosan (?) szaporodtak meg �jra, Eur�p�ban �s Amerik�ban egyar�nt. K�s�bb ism�t fokozatosan elt�nt, most �vtizedek �ta nem fordul el�. A k�rokoz� kimutat�s�ra ir�nyul� vizsg�latok sikertelenek maradtak. A subacut sclerotiz�l� panencephalitis (SSPE) k�r�l is sok k�rd�s tiszt�zatlan. Ezt a gyermekkori betegs�get jellegzetes, t�pusos t�neteivel, biztosan hal�lhoz vezet�, lass� lefoly�s�val �j k�rform�nak kell tekinteni, hiszen a XIX. sz.-ban m�r igen magasan fejlett neurol�gia (Charcot!) kor�bban nem eml�ti. Az ellenanyag-titereknek a betegs�g alatti extr�m emelked�se a kanyar� etiol�giai szerep�t l�tszott igazolni. A hipot�zis ellen sz�l, hogy a morbilli az ember �sr�gi betegs�ge, amit m�r Kr.u. 800 t�j�n, majd az 1600-as �vekben le�rt el�bb Rhazes, majd Sydenham, m�g ez a saj�tos neurol�giai k�rk�p csak az 1930-as �vekben l�pett fel el�sz�r. Az esetsz�m el�bb n�vekedett, majd fokozatosan cs�kkent, napjainkra pedig teljesen elt�nt. Megszun�s�t a v�d�olt�ssal magyar�zz�k. Ez a felt�telez�s nehezen elfogadhat�, hiszen az olt�ssal is �l� morbilliv�rus jut a szervezetbe. J�rv�nyok a magyar t�rt�nelemben A magyar t�rt�nelemben is ismert n�h�ny meghat�roz� befoly�s� epidemiol�giai esem�ny, amelyekkel kapcsolatosan szint�n felmer�lhet a „mi lett volna, ha..." t�rt�nelmietlen, de �rdekes k�rd�se. A N�ndorfeh�rv�r ostrom�t lez�r� j�rv�ny, ami minden bizonnyal pestis lehetett, ugyan a magyarok sz�m�ra hozta meg a sikert (�s a d�li harangsz�t!), de Hunyadi J�nos �s Giovanni di Capistrano hal�l�val k�t olyan vez�regy�nis�g esett �ldozatul, akik k�s�bb, a neh�z, zavaros id�kben biztos k�zzel ir�ny�thatt�k volna az orsz�g sors�t. I. Miksa, szer�ny tehets�g�, m�sodik Habsburg kir�lyunk 1566-ban Eur�pa k�l�nb�z� t�jair�l �sszever�d�tt zsoldos hadsereggel hadj�ratot ind�tott Buda felszabad�t�s�ra. A pr�b�lkoz�s azonban cs�fos kudarcba fulladt. A gy�ri �s a kom�romi t�borban ki�t�ses t�fuszj�rv�ny t�rt ki, a halottak sz�ma 30 000 k�r�lire r�gott. A sereg sz�tz�ll�tt an�lk�l, hogy hadi esem�nyben r�szt vett volna. A sz�tsz�r�d� katon�k viszont Nyugat-Eur�p�ban minden�tt elterjesztett�k az oszm�n csapatok �ltal Magyarorsz�gra m�r kor�bban behurcolt, �s itt m�r end�mi�s ki�t�ses t�fuszt. A betegs�get ekkort�l kezdik morbus hungaricus-nak nevezni. A pestis folyamatos jelenl�t�r�l �s puszt�t�s�r�l haz�nkban 1095 �ta vannak adatok („Szent L�szl� f�ve pestis ellen"). A betegs�g k�l�n�sen katasztrof�lis szerepet j�tszott t�rt�nelm�nk igen jelent�s szakasz�ban, a R�k�czi szabads�gharcban (1703-11). A j�rv�ny, amelyet a h�bor�s viszonyok tov�bb gerjesztettek, az eg�sz orsz�got �s Erd�lyt is el�rasztotta, �s a hadi esem�nyeket mindv�gig kedvez�tlen�l befoly�solta. Az orsz�g akkori 3 milli� lakosa k�z�l 300 000 pusztult el a betegs�gben, polg�ri egy�nek, katon�k egyar�nt (Vak Botty�n). A kurucok anyagi �s katonai helyzete egyre romlott, az ell�t�si neh�zs�gek mind ink�bb n�vekedtek, �s az egyre rem�nytelenebb helyzetbe jutott alakulatok katon�i a pestist�l val� f�lelm�kben sorra elsz�kd�stek. Ez vezetett v�g�l el�bb �rsek�jv�r elest�hez, majd a katonai �sszeoml�shoz, Nagymajt�nyhoz. R�k�czi fejedelem h�s�ges k�s�r�je, a magyar irodalom kiemelked� szem�lyis�ge, Mikes Kelemen szint�n pestisben halt meg, 1722-ben Rodost�ban. Egy tov�bbi, hazai vonatkoz�s� epidemiol�giai adat bizonytalan �s lehets�ges, hogy a legend�k vil�g�ba tartozik csup�n. Ismeretes, hogy 1849-ben, az ekkor zajl� 2. nagy kolera vil�gj�rv�ny idej�n, az orosz intervenci�s csapatok a betegs�get haz�nkba is behurcolt�k (l. J�kai: A k�sz�v� ember fiai). Az a h�r j�rta, hogy az orosz katon�k k�z�tti t�meges megbeteged�sek miatt Paszkievics herceg a csapatok visszavon�s�t javasolta volna a c�rnak, erre azonban Vil�gos ut�n m�r nem volt sz�ks�g. Az ide vonatkoz� feljegyz�seket, �gy h�rlik, a szentp�terv�ri katonai iratok k�z�tt tal�lt�k meg. Mi lett volna, ha...? * A puszt�t� epid�mi�kkal szemben teljesen kiszolg�ltatott ember a v�dekez�sre sz�mos sikertelen, nemegyszer ellenkez� hat�st kiv�lt� pr�b�lkoz�sokat tett. A leggyakoribb reakci� a p�nikszer� menek�l�s volt, ami nyilv�nval�an ink�bb a j�rv�ny tov�bbi sz�r�d�s�t seg�tette el�, �s hasonl� k�vetkezm�nyekkel j�rtak a vall�sos ind�ttat�s� v�dekez�sek (k�rmenetek, zar�ndoklatok) is. Az Eur�p�t �vsz�zadokon �t r�m�letben tart� pestisre eml�keztetnek a szerencs�s megmenek�l�s rem�ny�ben tett fogadalmak napjainkban is m�g sok helyen fenn�ll� jelei, a „pestis"- vagy „Szenth�roms�g oszlopok", �s ilyen fogadalomb�l sz�letett az �vente megrendez�sre ker�l�, h�res oberammergaui passi�j�t�k is. Az els�, mindm�ig �sszer� �s sikeres j�rv�nyellenes int�zked�snek a 40 napos z�rlat, a karant�n tekinthet�, ezt a Velencei K�zt�rsas�gban vezett�k be �s alkalmazt�k el�sz�r az 1300-as �vekben.       Ember�ldozattal j�r� �llati eredet� j�rv�nyok     Mad�rinfluenza k�vetkezt�ben meghalt egy hat�ves kisfi� Thaif�ld�n. A n�h�ny hete �zsi�ban terjed� j�rv�ny eddigi �rtes�l�sek szerint 8 hal�los �ldozatot k�vetelt. �ssze�ll�t�sunk az elm�lt 10 �vben kit�rt, ember�ldozattal j�r� �llati eredet� j�rv�nyokr�l. 1994. szeptember - Pestisj�rv�ny t�rt ki Indi�ban. H�rom f�rfi a betegs�gre utal� t�netekkel halt meg, a megbetegedettek sz�ma megk�zel�tette az ezret. 1994. okt�ber - K�t h�nap alatt t�bb mint 4000 ember hal�l�t okozta a mal�riasz�nyog �ltal terjesztett mal�ria (mocs�rl�z) India Radzsaszt�n �llam�ban. 1994. november 10. - Zimbabw�ben bub�pestisj�rv�ny t�rt ki, amely huszonegy ember hal�l�t okozta. A megfert�z�d�ttek sz�ma k�tsz�z volt. 1995. �prilis-m�jus - Majdnem ezer �ldozatot k�vetelt Bangladesben �s a vele szomsz�dos indiai Assz�m sz�vets�gi �llamban a mal�ria. 1996 - A brit szarvasmarha-�llom�nyb�l 147 ezer �llat k�nyszerv�g�s�t rendelt�k el a k�z�ns�gesen kergemarhak�rk�nt, tudom�nyosan BSE-fert�z�sk�nt ismert j�rv�ny miatt. 2000 okt�ber�ig Nagy-Britanni�ban 84 emberi megbeteged�st jelentettek be, ebb�l 70 v�gz�d�tt hal�llal, feltehet�en a betegs�g hum�n v�ltozat�t�l. 1997. febru�r - �tven ember meghalt Madagaszk�ron a szarvasmarh�k k�z�tt puszt�t� �sz�g �s l�pfene k�vetkezt�ben. 1997. m�jus 22. - Ukrajn�ban meghalt egy h�zasp�r, �s tov�bbi 29 ember ker�lt k�rh�zba l�pfene miatt. A betegs�g a Donyeck-vid�ken �t�tte fel a fej�t azt k�vet�en, hogy a helyi hat�s�gok h�ssal akart�k p�tolni sz�mos munk�s kifizetetlen b�r�t, de a h�s marhav�szben elpusztult tehenekt�l sz�rmazott. 1997. december - Hongkongban 6 ember halt meg mad�rinfluenza k�vetkezt�ben. Kb. 1,2-1,3 milli� csirk�t v�gtak le, hogy megel�zz�k a H5N1-es v�rus j�rv�nyszer� elterjed�s�t. 1998. m�rcius - Szud�nban mal�riaj�rv�ny puszt�tott. 109-en vesztett�k �let�ket a hal�los k�rban. 1998. okt�ber - 321 ember vesztette �let�t az egyes sz�nyogfajt�k �ltal terjesztett v�rusfert�z�s, a dengue-l�z k�vetkezt�ben Vietnamban. 1998. okt�ber - Mal�riaj�rv�ny puszt�tott Jemenben, ahol t�bb mint 110 ember halt meg a gyorsan terjed� betegs�g k�vetkezt�ben. 1999. m�rcius - 63 ember hal�l�t okozta Malajzi�ban egy sert�sek �ltal terjesztett ismeretlen k�r. A betegs�g terjed�s�t t�bb mint 1 milli� sert�s elpuszt�t�s�val akad�lyozt�k meg. 1999. m�jus - Kilenc beteg meghalt, kilencvenen pedig megbetegedtek bub�pestisben Nam�bi�ban. 2000. j�lius 24. - Rom�ni�ban k�t ember meghalt, 12-en k�rh�zba ker�ltek a k�t-h�rom h�ttel kor�bban fell�pett l�pfenej�rv�ny miatt. 2000. november - T�bb mint �tsz�z hal�los �ldozata volt Burundiban a mal�riaj�rv�nynak. Ebben az �vben megfert�z�d�tt az afrikai orsz�g hatmilli� lakos�nak csaknem fele. 2001. febru�r - Mal�riaj�rv�ny t�rt ki Burundiban. Hetente t�bb mint �tven ember halt meg a betegs�gben. Az �ldozatok pontos sz�ma nem ismert. 2001. j�nius - Az indiai Assz�m sz�vets�gi �llamban kit�rt mal�riaj�rv�nynak 126 hal�los �ldozata volt. 2001. okt�ber 14. - Ebben az �vben Magyarorsz�gon kilencen haltak meg Creutzfeld-Jakob k�rban, ugyanakkor az orsz�gban eddig m�g nem tal�ltak kergemarhak�ros �llatot. 2002. j�nius-j�lius - Mal�riaj�rv�ny t�rt ki Keny�ban. A tr�pusi betegs�get 158 ezren kapt�k el, k�z�l�k 294 embernek a hal�l�t okozta. 2002. j�lius - Koszov�ban, valamint D�l-Szerbi�ban tular�mia, azaz ny�lpestis k�vetkezt�ben 5 ember meghalt, t�bben pedig megfert�z�dtek. 2003. Az atipusos t�d�gyullad�s (SARS-j�rv�ny), melyet a k�nai cibetmacska-f�l�k terjesztenek, �sszesen 774 ember �let�t k�vetelte a vil�gon, k�z�l�k 349-�t a kontinent�lis K�n�ban �s 299-�t Hongkongban. A megbetegedettek sz�ma vil�gviszonylatban meghaladta a 8 ezret. (MTI)     Fekete Hal�l �s t�rsai T�rt�nelemform�l� k�rokoz�k Mi lett volna, ha Perikl�szt nem viszi el a pestis? Vagy ha a t�fusz nem sz�l k�zbe, �s sz�zh�sz �vvel kor�bban siker�l a t�r�k�kt�l visszafoglalni Bud�t? A k�rd�sek t�rt�nelmietlenek, de jelzik: a nagy j�rv�nyok olykor eg�sz n�pek sors�t alak�tott�k.     ·  Az ut�-diagn�zis bizonytalan ·  A civiliz�ci� �tka? ·  A k�z�pkor a j�rv�nyok kora ·  "Hal�lh�rg�s, siralom" ·  Pusztul�sb�l fejl�d�s?   Az ut�-diagn�zis bizonytalan Az �kori �s a k�z�pkori le�r�sokban szerepl� nagy j�rv�nyok t�bbnyire ki�t�ses t�fusznak, pestisnek vagy himl�nek felelhetnek meg, de t�bbsz�r felmer�l m�s s�lyos fert�z� betegs�g, p�ld�ul az agyh�rtyagyullad�s gyan�ja is. A k�rk�pek azonos�t�sa �ltal�ban bizonytalan: az egykori le�r�sok alig alkalmasak a k�risme tiszt�z�s�hoz, �s egyidej�leg t�bb k�rokoz� is puszt�thatott. R�ad�sul az emberi szervezetnek az egyes fert�z�sekre adott reakci�i sem maradtak azonosak, egyes k�rform�k is v�ltozhattak az eltelt id� alatt. A legnagyobb j�rv�nyok az adott korban �l� lakoss�g 20-30 sz�zal�k�t is elpuszt�tott�k - term�szetesen a le�r�sok adatai is bizonytalanok. A civiliz�ci� �tka? Az els� nagy j�rv�ny, amelyr�l viszonylag pontos le�r�s k�sz�lt, az ie. 430-as ath�ni volt, amelyet Thuk�did�sz munk�j�b�l ismer�nk, �s amelyet az orvost�rt�n�szek pestisk�nt diagnosztiz�ltak. Mai becsl�sek szerint a v�ros lakoss�g�nak legal�bb harmada halt meg ekkor, �s Ath�n sem katonailag, sem szellemileg soha nem heverte ki a sokkot. Nagyon �rdekes nyomon k�vetni, hogy milyen t�rsadalmi v�ltoz�sok el�zt�k meg a nagy j�rv�ny kirobban�s�t: a kereskedelem vir�gz�sa, a forgalmas �tvonalak metsz�spontj�ban Ath�n n�pes nagyv�ross� duzzad�sa tette lehet�v�, hogy keletr�l behurcolj�k a k�rokoz�kat, �s azok iszonyatos puszt�t�st v�gezzenek. Megfigyelhet�, hogy a puszt�t� j�rv�nyok k�s�bb is t�rv�nyszer�en akkor t�rnek ki, ha egy ter�leten hirtelen �l�nk�l meg a t�rsadalmi mozg�s, vagyis, ha felgyorsul a k�zleked�s, meg�l�nk�l a kereskedelem, eg�sz n�pcsoportok v�ltoztatnak lak�helyet. Ez t�rt�nt ie. II. sz�zad k�zep�n a R�mai Birodalomban is, amikor egy azonos�tatlan j�rv�ny a lakoss�g egynegyed�vel, 6-8 milli� emberrel v�gzett. A ki�p�tett �th�l�zat, a kereskedelem fellend�l�se kedvezett a k�rokoz�k gyors elterjed�s�nek, mik�zben az emberek immunrendszere k�ptelen volt ilyen r�vid id� alatt alkalmazkodni ezekhez. A nagy j�rv�nyoknak val�sz�n�s�thet�en a hirtelen n�pess�gcs�kken�s, a term�szetes szelekci� �s az immuniz�l�d�s vetett v�get. Az orvost�rt�n�szek �rdekes megfigyel�se az is, hogy a t�rt�nelem nagy j�rv�nyai - f�ggetlen�l az adott n�pess�g l�leksz�m�t�l - az �rintett vid�ken �l� emberek mintegy egynegyed�t puszt�tott�k el. A t�rt�nelem minden szakasz�ban jellemz� a h�bor�k �s a j�rv�nyok �sszef�gg�se. A hadj�ratokat rendszeresen j�rv�ny k�s�rte, �s igen gyakran a gy�zelmet is az d�nt�tte el, hogy melyik f�l sereg�t s�jtotta kev�sb�. R�ad�sul eg�szen a XX. sz�zadig megfigyelhet� az is, hogy a j�rv�nyok �ldozatainak sz�ma mindig messze meghaladta a hadi esem�nyekben meghaltak�t. Nagy h�d�t�k, k�zt�k Xerx�sz, Nagy S�ndor, Nap�leon k�nyszer�ltek visszavonul�sra betegs�gt�l tizedelt sereg�k roncsaival. A k�z�pkor a j�rv�nyok kora A VI-XVI. sz�zadig tart� ezer �vet v�gigk�s�rt�k a puszt�t� j�rv�nyok, amelyek el�l legfeljebb egy-egy vid�k teljes elz�rk�z�sa adhatott v�detts�get. Minden olyan esem�ny azonban, amely nagyobb t�megek megmozdul�s�val j�rt, legyen az n�pv�ndorl�s, h�d�t� vagy felfedez� hadj�rat, keresztes h�bor� vagy ak�r a legb�k�sebb keresked�csoportok karav�n�tja, zar�ndokok v�ndorl�sa, szinte biztosan megbeteged�seket is hozott mag�val. Pestis, t�fusz, himl�, egy�b b�lfert�z�ses �s ki�t�ses j�rv�nyok szedt�k t�megesen �ldozataikat. A k�z�pkor nagy pestisj�rv�nya, az 1347-es Fekete Hal�l �zsi�b�l keresked�haj�kon �rkezett Eur�p�ba: a haj�patk�nyok bolh�i k�zvet�tett�k. Ez a j�rv�ny szint�n a lakoss�g egynegyed�t �lte meg. A munkak�pes lakoss�g megtizedel�d�tt, emiatt a termel�s a mez�gazdas�gban visszaesett, a j�rv�ny �s az �h�ns�g s�lyos v�ls�ghelyzetet teremtett Eur�pa-szerte. A lakoss�g p�nikreakci�i legt�bb esetben m�g n�velt�k a bajt: a v�rosokb�l, t�borokb�l menek�l�k, a k�rmenetek b�nb�n� zar�ndokjai szertevitt�k a k�rokoz�t az att�l addig mentes ter�letekre is. Nem haszn�ltak a pestis eml�k�re emelt d�szes Szenth�roms�g-oszlopok sem. Az els� hat�kony j�rv�nyellenes int�zked�snek a 40 napos z�rlat, a karant�n bizonyult, amelyet Velence el�lj�r�i vezettek be a XIV. sz�zadban. A pestis a k�vetkez� n�gy �vsz�zadban t�bbsz�r is puszt�tott a kontinensen, a kor�bbin�l kisebb m�rt�kben. A XV. sz�zad v�g�n val�sz�n�leg afrikai zsoldosok terjesztett�k el Eur�pa k�vetkez� nagy j�rv�ny�t, a szifiliszt, amely sz�z �v alatt hihetetlen m�reteket �lt�tt, minden t�rsadalmi r�teget s�jtva. Az Isten b�ntet�s�nek v�lt, hossz� szenved�ssel j�r� betegs�g, a "bujak�r" hosszabb t�von a k�zgondolkod�st is megv�ltoztatta: ez is hozz�j�rult ahhoz, hogy a XVII. sz�zad a b�nb�nat, a nyakig z�rt fekete ruh�k, a szigor� puritanizmus, a barokk istenhez-fordul�s id�szaka lett. Az �reg kontinenst s�jt� j�rv�nyoknak tragikus szerep�k volt az �jvil�g megh�d�t�s�ban is: az eur�pai h�d�t�k �ltal terjesztett szifilisz, a himl� �s influenza puszt�totta el az amerikai �slakoss�g legal�bb k�tharmad�t. A megritkult �s legy�ng�lt �slakoss�g hely�re munkaer�nek sz�ll�tott afrikai rabszolg�kkal pedig a mal�ria �s a s�rgal�z ker�lt be az amerikai kontinensre. Sok kisebb, helyi j�rv�ny mellett az eg�sz kontinensre kiterjed� nagy epid�mia 1826 ut�n �rte el Eur�p�t, amikor 1826 �s 1892 k�z�tt hull�mokban r�t�rt az �j betegs�g, az indiai eredet� "h�nysz�kel�s", a kolera. "Hal�lh�rg�s, siralom" A magyar t�rt�nelem n�h�ny kiemelked� alakj�val, illetve esem�ny�vel kapcsolatban is felmer�l a puszt�t� j�rv�nyok sorsford�t� szerepe. N�ndorfeh�rv�r ostroma ut�n j�rv�ny t�rt ki a t�borban, ami a le�r�sok alapj�n nagy val�sz�n�s�ggel pestis lehetett. Ennek esett �ldozat�ul a korszak k�t legnagyobb hadvez�re, politikusa: Hunyadi J�nos �s Kapisztr�n J�nos. Egy �vsz�zaddal k�s�bb t�fuszj�rv�ny vetett v�get I. Miksa kezdem�nyez�s�nek, aki 1566-ban Eur�pa k�l�nb�z� t�jair�l �sszeszedett zsoldos hadsereggel hadj�ratot ind�tott Buda felszabad�t�s�ra. A pr�b�lkoz�s azonban cs�fos kudarcba fulladt. A t�borban a t�r�k�k �ltal behurcolt ki�t�ses t�fuszj�rv�ny t�rt ki, a halottak sz�ma 30 000 k�r�l volt. Csat�ra nem is ker�lt sor. A sz�tzil�l�d� sereg katon�i viszont Eur�pa-szerte elvitt�k a t�fusz k�rokoz�j�t. Kutat�sok szerint az 1848-49-es szabads�gharc buk�s�hoz is hozz�j�rult az orosz hadsereg �ltal terjesztett koleraj�rv�ny, amelyben k�r�lbel�l �tsz�r annyian haltak meg, mint a harcokban �sszesen. Pusztul�sb�l fejl�d�s? B�rmilyen furcsa, de el�fordult az is, hogy egy j�rv�nynak k�sz�nhet�k pozit�v hat�sok, v�ltoz�sok. P�ld�ul az els�sorban a fert�z�tt iv�v�z �s �ltal�ban a rossz higi�n�s viszonyok miatt terjed� kolera hat�s�ra kezdt�k el az eur�pai nagyv�rosok - London mint�j�ra - ki�p�teni csatornah�l�zatukat, v�zvezet�k-rendszer�ket, k�zeg�szs�g�gyi, k�ztisztas�gi szervezeteiket. Hat�s�ra terjedtek el a - kor�bban is ismert - angolv�c�k, der�t�k, f�rd�szob�k, ennek nyom�n kezdtek el t�bbet foglalkozni a lak�sok tisztas�g�val. A hadi- �s a k�zeg�szs�g�gy megszervez�s�nek sz�ks�gess�g�t is a koleraj�rv�nyok miatt l�tt�k be, miatta foglalkoztak egyre t�bben bakteriol�gi�val �s virol�gi�val, s�t epidemiol�gi�val is. Robert Koch ekkor, 1884-ben azonos�totta p�ld�ul a kolera k�rokoz�j�t. Eur�p�ban - �s az eg�sz vil�gon - az utols� nagy hat�s� j�rv�ny az 1918-as spanyoln�tha-j�rv�ny volt, amelynek 30 milli� �ldozata volt. Ez a j�rv�ny h�vta fel a figyelmet a nemzetk�zi eg�szs�g�gyi egy�ttm�k�d�s fontoss�g�ra. Forr�s: Magyar L�szl� Andr�s: Morbid T�rt�nelem c. el�ad�sa T�rt�nelemtan�rok Egyes�lete (www.tte.hu) Prof. Dr. Budai J�zsef: J�rv�nyok a t�rt�nelemben Szent L�szl� K�rh�z www.medlist.com/HIPPOCRATES/V/1/039main.htm       J�rv�nyok - �zsi�b�l     Betegs�gek, j�rv�nyok... nem gy�zz�k kapkodni a fej�nket, amikor �jabb �s �jabb rag�lyos k�rr�l kapunk h�reket - mert a bakt�riumok, a v�rusok �s t�rsaik egy l�p�ssel mindig meg tudj�k el�zni a tudom�nyt �s �ket kutat� ellens�geiket. Dr. Axmann �gnes nemzetk�zi h�r� szakorvos Nagy Emes�nek besz�l a "versenyfut�sr�l"...   Az iv�v�zr�l minden tr�pusi orsz�gba utaz�s el�tt lebesz�lnek, a palackozott ital aj�nlott. M�g az egzotikus baz�rokban, piacokon v�s�rolt z�lds�geket, gy�m�lcs�ket is azzal kellene lemosni. Az edzett gyomr�akat sem v�di semmi, ha a cs�b�t� kif�zd�kben nem el�gg� �ts�lt a h�s vagy k�tes tisztas�g� a szak�cs keze. Mindenesetre, ha lehet, mondj�k, tart�zkodjunk a testi �rintkez�sekt�l is. A rejt�lyes m�don elkaphat�, sz�munkra, nyugati feh�r emberek sz�m�ra j�rv�nyos fert�z� betegs�gek ellen olt�sokkal, tablett�kkal tudunk v�dekezni. De m�g minket betegg� tehet egy p�r falatnyi helyi csemege, az ott �l�ket   bobemama El�zm�ny | 2006.09.17. 17:57 - #2 Igen meg lehet oldani DENEV�RBABA! Ime az els�! �s igyekszem majd m�g b�v�teni.Eln�z�sed, hogy figyelmetlen voltam!! Tedd annak,hogy l�zzal k�szk�d�m! J�rv�nyok1   A legt�bb szak�rt� v�lem�nye szerint a k�z�pkorban jobban �gyeltek a higi�n�re, mint a k�s� renesz�nszban, azonban ez nem volt el�g ahhoz, hogy megmentse Eur�p�t a bub�pestis puszt�t�s�t�l. Philip Ziegler a Fekete Hal�l c�m�, klasszikuss� v�lt k�nyv�ben le�rja, hogy hogyan sepert v�gig Eur�p�n a hatalmas pestisj�rv�ny. A pestis 1347-ben terjedt el Eur�p�ban. A fert�z�st bakt�rium okozza, amely bolhacs�p�ssel ker�l az ember szervezet�be. A bakt�rium k�ztesgazd�ja a patk�ny. A j�rv�ny akkor kezd�d�tt, amikor Eur�p�ban �heztek, s�t nagy sz�mban �hen haltak az emberek. Az �h�ns�ghez az vezetett, hogy sok helyen kimer�lt a talaj t�panyagtartal�ka, m�g a n�pess�g sz�ma n�vekedett; valamint szokatlanul hideg �s csapad�kos volt az id�j�r�s. A patk�nyok val�sz�n�leg a keresztes vit�zek haj�in �rkeztek a K�z�p-Keletr�l, majd elszaporodtak a k�z�pkori v�rosok t�lzs�folt �s piszkos viszonyai k�z�tt. A k�z�pkori Eur�p�ban az �hez�st�l legyeng�lt n�pess�g, valamint az utc�kon foly� szennyv�z ide�lis felt�teleket biztos�tott a Fekete Hal�l elterjed�s�hez. B�r nem jegyezt�k fel a pestis terjed�s�nek adatait, �gy becs�lik, hogy a j�rv�ny egy csup�n k�t �s f�l�ves peri�dus alatt Eur�pa lakoss�g�nak egyharmad�t elpuszt�totta el. A k�z�pkorban a tudom�ny nem volt k�pes arra, hogy megmagyar�zza a pestis ok�t, azonban az orvosok sz�les k�rben elfogadt�k a leveg� "megroml�s�nak" elm�let�t. Ziegler hitelt adott a granadai Ibn Khatimah magyar�zat�nak, miszerint "a leveg� eredeti tulajdons�gai rothad�s k�vetkezt�ben tart�san megv�ltoztak". Alfonso Cordoba �gy v�lte, hogy valaki "sz�nd�kosan megfert�zte a leveg�t". Az �rd�gi tettesnek csup�n az volt a dolga, hogy el�k�sz�tse a gonosz kever�ket egy �vegben, majd �sszet�rje a t�rol�ed�nyt, �gy annak tartalma ki�ml�tt �s sz�tterjedt a leveg�ben. Ziegler szerint "csaknem minden tizennegyedik sz�zadi orvos term�szetesnek vette, hogy a Fekete Hal�l kiv�lt� oka a l�gk�r megroml�sa". B�r teljesen hib�s volt a magyar�zat, ak�r a m�sodik sz�zadi g�r�g orvos, Galenus hasonl� elm�lete, m�gis ezek a k�z�pkori doktorok fektett�k le a l�thatatlan leveg�szennyez�s tanulm�nyoz�s�nak elm�leti alapjait.           deneverbaba El�zm�ny | 2006.09.13. 20:09 - #1 Szeretn�k t�bbet tudni a j�rv�nyokr�l!!!Meg lehet oldani???? El�re is k�sz�n�m! Deneverbaba voltam :) [3-1] Oldal tetej�re