S�g�

T�m�k:	Hozz�sz�l�s (Utols�)
Ismertet�s n�h�ny betegs�r�l     Gyermekbetegs�gek Urol�gia Sz�l�szet - n�gy�gy�szat Daganatos  megbeteged�sek Plasztikai seb�szet L�g�ti megbeteged�sek Neurol�gia Allergia B�rgy�gy�szat Szem�szet Hall�s Em�szt�szervi betegs�gek Mozg�sszervi megbeteged�sek Fert�z� betegs�gek Klimax Cukorbetegs�g Sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sek Fog�szat - sz�jseb�szet M�j �s epe Sz�r�vizsg�latok Balesetek Autoimmun betegs�gek Hormon�lis elv�ltoz�sok H�zi beteg�pol�s �rdekess�gek         A m�hnyakr�k megel�zhet�! Vil�gviszonylatban is Magyarorsz�gon is a mellr�k ut�n a m�sodik leggyakoribb daganatos megbeteged�s. K�zel 500 n� hal meg �vente haz�nkban m�hnyakr�k miatt, mely esetek elker�lhet�ek lenn�nek rendszeres sz�r�ssel. Vajon h�ny csal�d �let�t keser�tette meg egy szeretett n� elveszt�se? �s vajon h�ny n� �l ma is retteg�sben csup�n az�rt, mert nem rendelkezett kell� ismerettel a m�hnyakr�k kiv�lt� ok�r�l? Ez a s�lyos betegs�g megel�zhet�, ha id�ben szakorvoshoz fordul- s mindenekel�tt; tiszt�ban van a betegs�g kiv�lt� t�nyez�ivel. A m�hnyakr�kot egy v�rus okozza Sokan nem tudj�k, hogy a m�hnyakr�k kialakul�s��rt egy�rtelm�en a Hum�n papill�ma v�rust (HPV) lehet felel�ss� tenni. A v�rus a sejtekben olyan elv�ltoz�sokat ind�that el, melyek r�kos burj�nz�shoz vezetnek. Amit a HPV-r�l tudni kell(ene) · A HPV v�rus gyakori, szexu�lis �ton terjed� betegs�g · A n�k nagy h�nyada �tesik a fert�z�sen · A fert�z�s sok esetben mag�t�l elm�lik, ha azonban tart�san megmarad, az m�hnyakr�k kialakul�s�hoz vezethet. · A HPV fert�z�s t�netmentes, mint ahogy a kezdeti m�hnyakr�k is. · Legt�bb esetben csak jelent�sen el�rehaladott �llapotban okoz t�neteket s panaszokat. · Majd 100 t�pusa k�z�l bizony�tottan csak 19 vezethet m�hnyakr�k kialakul�s�hoz Szerencs�re a m�hnyakr�k nagyon lassan, hossz� �vek alatt fejl�dik ki �s �gy azon daganatos betegs�gekhez tartozik, mely id�ben �szlelve 100%-ban gy�gy�that�. A gyakori sz�r�snek �ppen ez�rt van kiemelked� jelent�s�ge, hogy id�ben �szrevegy�k a kezd�d� daganatot. Hogyan alakul ki a m�hnyakr�k? A m�hnyaksz�j k�rny�k�n tal�lhat� sz�vetekben tart�s HPV fert�z�s sor�n �s jelenleg m�g nem pontosan ismert egy�b okok hat�s�ra k�ros sejtelv�ltoz�sok indulhatnak el. Rendk�v�l fontos megjegyezni, hogy a HPV fert�z�s nem egyenl� a m�hnyakr�k kialakul�s�val! A HPV fert�z�s csak abban az esetben okozhat k�ros elv�ltoz�sokat, ha hossz� ideig fenn�ll. Az esetek t�bb mint 95%-ban a szervezet 12-15 h�nap alatt legy�zi a fert�z�st �s akkor sem felt�tlen�l alakul ki a r�k, ha a fert�z�s fennmarad. �nmag�ban a HPV pozit�v lelet mind�ssze arra int, hogy figyeljenek jobban magukra �s a leletet k�vet�en 6-12 h�napon bel�l ism�t jelentkezzenek sz�r�sre. A HPV-nek majd 100 t�pusa ismert, melyek k�z�l bizony�that�an 19-nek van k�ze a m�hnyakr�k kialakul�s�hoz. A t�pusokat sz�mokkal jel�lik, (Pl. HPV 16) �s a r�kkelt� k�pess�g�k szerint k�t csoportba sorolhat�ak: magas kock�zat� �s alacsony kock�zat� csoportokba. A magas kock�zat nem azt jelenti, hogy az ilyen t�pussal fert�z�ttek „szinte biztos”, hogy m�hnyakr�kosak lesznek, hanem csak annyit, hogy ezek a t�pusok (pl. HPV 16, 18) nagyobb es�llyel ind�tj�k el a r�kos burj�nz�st, mint a t�bbi HPV t�pus. Az alacsony kock�zat� t�pusokat a nemi szerveken kialakul� szem�lcs�k, az �gynevezett condylom�k kialakul�s��rt tehetj�k els�sorban felel�ss� (pl. HPV 6, 11). El�fordulhat, hogy k�t egym�st k�vet� HPV vizsg�lat k�t k�l�nb�z� HPV t�pust mutat ki. Ebben az esetben sem kell megijedni, ugyanis ez egy�rtelm�en jelzi, hogy a szervezet k�pes volt legy�zni az els� fert�z�st, de id�k�zben egy m�sik t�pus �j fert�z�st okozott – amit feltehet�en ism�t le fog gy�zni az immunrendszer. HPV pozit�v lelet birtok�ban, de egy�b szervi elv�ltoz�sok n�lk�l m�t�t vagy egy�b beavatkoz�s nem indokolt! Hogyan folyik a m�hnyakr�k sz�r�s? Magyarorsz�gon a citol�giai r�ksz�r�s alkalm�val nem v�geznek automatikusan HPV vizsg�latot. Megism�telt P3-as eredm�ny� citol�giai vizsg�latot k�vet�en javasolt csak a v�rus sz�r�se. (P1-P5 megnevez�ssel jel�lik a m�hnyak elv�ltoz�sainak st�dium�t.) A m�hnyakr�ksz�r�s rutin vizsg�lat, mely sor�n, a n�gy�gy�sz a m�hnyakb�l kis kefe seg�ts�g�vel �n. citol�giai mint�t vesz, mely minim�lis kellemetlens�ggel j�r. Ez kenet form�j�ban eljut egy citol�giai laborat�riumba, ahol azt mikroszk�p alatt megvizsg�lj�k, �s olyan sejteket keresnek, amelyek r�kmegel�z� vagy r�kos elv�ltoz�sra utalhatnak. Sajnos az elj�r�s nem t�k�letes, �s el�fordulhatnak olyan esetek, amikor a r�kos betegs�g kialakul�sa m�r elkezd�d�tt, azonban a kenetben m�gsem l�tj�k az elv�ltoz�sokat. Ezeket �lnegat�v eredm�nyeknek nevezz�k. Ennek ellenkez�je is el�fordulhat, hogy kenet alapj�n t�vesen mer�l fel a r�k gyan�ja, holott val�j�ban a betegs�g nincs jelen. A HPV vizsg�lat jelent�s�ge A HPV fert�z�s egyidej� vizsg�lata seg�t elker�lni a fenti t�ves diagn�zisokat. HPV n�lk�l gyakorlatilag nincs daganat, teh�t ha a bizonytalan esetekben (pl. ASCUS, P3) HPV vizsg�lat is t�rt�nik, melynek eredm�nye negat�v, akkor ki lehet jelenteni, hogy nagy val�sz�n�s�ggel kiz�rhat� a r�kmegel�z� �s r�kos elv�ltoz�s jelenl�te. Ha bizonytalan esetekben kimutathat� a HPV jelenl�te, akkor ez egy�rtelm� figyelmeztet�s a betegnek �s orvosnak egyar�nt, hogy legal�bb 6 havonta ism�telj�k meg a vizsg�latot. K�lf�ldi orsz�gok gyakorlat�ban a citol�giai sz�r�ssel egyid�ben t�rt�nik a HPV sz�r�s, mely seg�ts�g�vel az �lnegat�v eredm�nyeket szinte teljesen elker�lhet�ek. A citol�giai sz�r�s �s a HPV kimutat�s egy�ttes alkalmaz�s�val szinte teljes biztons�ggal kimondhat� a diagn�zis! Mit tegyek? Mindenk�ppen rendszeresen j�rjon sz�r�sre! Magyarorsz�gon a m�hnyaksz�r�s szervezett programon kereszt�l t�rt�nik a 25-65 �ves koroszt�ly sz�m�ra, de az orvosok a programt�l f�ggetlen�l is elv�gzik a vizsg�latokat, ha ezt indokoltnak tartj�k. A n�gy�gy�szati �s a citol�giai (mikroszk�pos) vizsg�lat – a jelenleg �rv�nyes finansz�roz�si felt�telek mellett, vizitd�j n�lk�l – minden n� sz�m�ra ingyenes. A HPV kimutat�s bizonyos felt�telek fenn�ll�sa eset�n szint�n ingyenes – a pontos felt�telekr�l �rdekl�dj�n orvos�n�l – de bizonyos esetekben t�r�t�s k�teles, melynek m�rt�ke jelenleg 4 000 Ft. Saj�t �rdek�ben k�rje orvos�t�l a kieg�sz�t� HPV vizsg�latot! B�vebb inform�ci�k�rt keresse fel a www.hpvteszt.hu honlapot, ahol megtal�lhatja az �nh�z legk�zelebbi HPV vizsg�latot v�gz� orvost, illetve szakorvosnak teheti fel a betegs�ggel kapcsolatos k�rd�seit. Tesztelje mag�t, mennyit tud a HPV-r�l! http://www.csaladinet.hu/kisokos/hasznos_cimek_informaciok_rakbetegeknek/	3 (2006.09.29.)
J�rv�nyok Szeretn�k t�bbet tudni a j�rv�nyokr�l!!!Meg lehet oldani???? El�re is k�sz�n�m! Deneverbaba voltam :)	3 (2006.09.18.)
MCKENZI-TORNA   Porckorong elv�ltoz�sok porckorong s�rv. Porckorongs�rvr�l (vagy gerincs�rvr�l) akkor besz�l�nk, ha a m�g v�zb�, rugalmas porckorong elmozdul a hely�r�l, kiboltosul a m�g�tte l�v� csatorna fel�. Miut�n alul �s fel�l a csontos csigolya sz�lei, el�l pedig az igen er�s hosszanti szalagok tartj�k helyben, csak h�tra vagy oldal fel� tud kiboltosulni. Att�l f�gg�en, hogy ez a kiboltosul� vagy s�rvesed� porckorong milyen r�szeket nyom, v�ltoz�, de �ltal�ban igen kellemetlen t�netek (zsibbad�s, f�jdalom) alakulnak ki. Kiv�lt� oka leggyakrabban a szokatlan, vagy meger�ltet� fizikai megterhel�s. Az emberr� v�l�s sor�n a felegyenesed�s k�vetkezm�nyek�nt az �gy�ki gerinc als� r�sz�n a legnagyobb a v�ltoz�s a tehervisel�s miatt. Ez�rt van az, hogy a porckorongs�rvek 95%-a a IV-V. �gy�ki, illetve az V. �gy�ki csigolya �s a keresztcsont k�z�tt fordulnak el�. A porckorongok magass�g�nak cs�kken�se a csigolyany�lv�nyok �ltal k�pzett csontos csatorn�t besz�k�theti, az ebben fut� igen fontos erek �s idegek izgalma ugyancsak jellegzetes t�neteket okozhat. Az izmok igyekeznek ehhez az �j helyzethez alkalmazkodni: megr�vid�lnek, feszess�, g�rcs�ss� v�lnak, az ilyen izomzatnak rossz az oxig�nell�t�sa. Ez �nmag�ban is f�jdalmas lehet. McKenzie-m�dszer alapjai A 20. sz�zadban felvett mozg�sszeg�ny �letm�dunkkal megn�tt azoknak a sz�ma, akik a szinte n�pbetegs�gg� v�lt akut vagy kr�nikus gerincbetegs�gben szenvednek. Ez�rt minden olyan m�dszer, ami komolyabb beavatkoz�s n�lk�l seg�thet, nagy jelent�s�g�. Ilyen a McKenzie-m�dszer is. T�bb mint 40 �vvel ezel�tt fedezte fel Robin McKenzie a k�s�bb r�la elnevezett �nkezel� m�dszer alapj�t. Az els� tapasztalat�t 1956-ban egy beteg kezel�se k�zben szerezte, aki az el�re megbesz�lt id�pontn�l hamarabb �rkezett. Der�kf�j�sa �s l�b�ba sug�rz� f�jdalma volt. McKenzie megk�rte, hogy fek�dj�n hasra, �s �gy v�rja meg. A beteg az el�z� p�ciens sz�m�ra k�zel �l�helyzetbe �ll�tott �gyon fek�dt hasra, �s mire sorra ker�lt, panaszai cs�kkentek. A gerinc fel�p�t�se A m�dszer anat�miai alapjainak kidolgoz�s�ban James Cyriax angol ortop�dus seg�dkezett. Cyriax szerint a gerincet n�gy nagy szakaszra lehet osztani. A nyaki, a h�ti, az �gy�ki �s a keresztcsonti szakasz kialak�t�s�ban 33-35 csigolya �s 23 porckorong vesz r�szt. A csigolya k�t f� r�szre bonthat�: csigolyatestre �s -�vre. A csigolyatestek szerkezeti fel�p�t�se k�zel hasonl�: szivacsos csontb�l fel�p�l� szerkezet�t nem t�l vastag k�reg�llom�ny hat�rolja. Fels� �s als� r�sz�t porcos z�r�lemez bor�tja, melynek �sszet�tele hasonl�t a porckoronghoz. A csigolya�veket az �z�leti ny�lv�nyok egy el�ls� �s egy h�ts� r�szre osztj�k. A csigolya�vek vesznek r�szt a gerinccsatorna alkot�s�ban, ahol a gerincvel� tal�lhat�. Innen erednek a har�ntny�lv�nyok �s a t�visny�lv�ny. A porckorongok a nyaki, a h�ti �s az �gy�ki szakaszon kapcsolj�k �ssze a csigolyatesteket. K�t r�szb�l �llnak: a k�ls�, rostos korongb�l �s a k�z�pen tal�lhat� magb�l. A k�zel centrumban elhelyezked� magot a k�ls�, rostos korong r�tegei veszik k�r�l, mely r�tegekben a kollag�n rostok lefut�si ir�nya elt�r�. A maghoz k�zel v�zszintes, m�g a sz�ls� r�sz fel� haladva egyre f�gg�legesebb. A gerincet szalagok veszik k�r�l, melyeket k�t csoportba sorolhatunk: 2      A gerinc teljes hossz�ban v�gigfut� szalagok, melyek a gerincet egys�gbe k�z�tt �ssze 2      Egy-egy csigoly�t �sszek�t� szalagok F�jdalomkelt� mozg�s A gerinc az emberi testben dinamikus t�maszt�szerepet t�lt be. Egyr�szt stabilnak, m�sr�szt rugalmasnak kell lennie. Stabilit�s�t a csigolyatestek �s k�z�tt�k l�v� porckorongok, valamint a csigolya�vek, a -ny�lv�nyok �s a k�z�tt�k fut� szalagok adj�k. A csigoly�k hasonl�an viselkednek a k�ls�, a gerinc tengely�b�l �rkez� terhel�s hat�s�ra, mint egy csipesz. A csigolyatestek �s porckorongok passz�van "nyelik el" a r�juk hat� er�t, m�g a ny�lv�nyok �s a k�z�k l�v� szalagok r�szben szalagfesz�l�s, r�szben izommunka eredm�nyek�nt. A csipesz forg�spontja a kis�z�letekn�l tal�lhat�, ha a porckorongok �sszenyom�dnak, akkor a szalagok megfesz�lnek, korl�tozva a csigoly�k egym�shoz k�pest lezajl� mozg�sait. Ha mozg�s k�zben vizsg�ljuk a csigoly�k k�z�tt t�rt�n� elmozdul�sokat, akkor �rthetj�k meg azt a mechanizmust, melynek sor�n a gerinc k�rny�ki sz�vetek k�rosodhatnak. A t�rzs hajl�t�s�val (el�rehajl�s, �l�s) a csigolyatestek el�ls� r�sz�re er�s nyom�s nehezedik. A k�t szomsz�dos csigolyatest el�ls� r�sze k�zeledik egym�shoz, a nucleus a porckorongban h�trafel�, a gerincsatorna fel� mozdul el. A h�ts� ny�lv�nyokon fut� szalagok megfesz�lnek, �s korl�tozz�k a mozdulatot. Az er�teljes vagy gyakran v�gzett t�rzshajl�t�s, ill. a hossz� ideig rossz testhelyzetben, statikusan �l�s hat�s�ra a h�ts� szalagok megny�lhatnak, s�r�lhetnek, hegesedhetnek, a stabilit�st biztos�t� funkci�juk elv�sz. Oldalhajl�skor a gerinc egyik oldal�n fut� szalagok megfesz�lnek, m�g a m�sik oldalon fut�k ellazulnak. A mag a porckorongban oldalra cs�szik el. T�rzsford�t�skor a mozg�st a szalagok mellett a porckorong k�ls�, rostos r�teg�ben tal�lhat� kollag�n rostok megfesz�l�se is korl�tozza. Gyakran, er�ltetetten v�gzett t�rzsford�t�skor a kollag�n rostok is s�r�lhetnek. A t�rzs h�trahajl�t�sakor a csigoly�k el�ls� r�sz�n fut� szalag fesz�l meg, a csigolyatestek h�ts� r�sz�re nehezedik nagyobb nyom�s, ez�ltal a mag a porckorongban el�refel� mozdul el, elt�volodik a gerinccsatorn�t�l. Ez t�rt�nt McKenzie beteg�vel is, mikor hasra fek�dt a k�zel �l�helyzetbe �ll�tott �gyon. A porckorongmag el�refel� t�rt�n� elmozdul�s�val a gerincvel� �s az idegek felszabadultak a nyom�s al�l, a beteg panaszai cs�kkentek. F� a pontos diagn�zis! McKenzie m�dszere annak a felismer�s�re �p�l, hogy a beteg t�netei alapj�n meghat�rozhatjuk a gerincben lezajl� biomechanikai, statikai v�ltoz�sokat. Ez�rt a kezel�s prec�z mechanikai diagn�zisra, majd az azt k�vet�, gy�gytorn�sz �ltal vezetett �nkezel�sre �p�l. A vizsg�latot v�gz� meghat�rozza a gerincf�jdalmak k�z�l azokat, amelyek bizonyos ir�ny� mozg�sokkal cs�kkenthet�ek, megv�ltoztathat�ak, ill. megsz�ntethet�ek. A mozg�ssal befoly�solhat� f�jdalmakat keletkez�s�k szerint k�l�n�ti el A rossz testtart�sb�l ad�d� gerincf�jdalmak A gerinc egyir�ny�, k�rosodott sz�vetet �rt terhel�s�b�l ad�d� mozg�sbesz�k�l�s, mely f�jdalommal j�r A csigoly�k k�zti porckorong degenerat�v elv�ltoz�sai k�z�l azok, amelyek elmozdul�sukkal mechanikai mozg�sakad�lyt k�peznek, ez�ltal helyi �s lesug�rz� f�jdalmat, ill. testtart�sbeli �s mozg�sbeli elv�ltoz�st okoznak (pl. a csigoly�k k�zti porckorongok kit�remked�sei) Ah�ny h�tf�j�s, annyif�le kezel�s A k�l�nb�z� okok miatt kialakul� f�jdalmakat m�s-m�s m�don kezelj�k. A rossz testtart�sb�l ered� f�jdalom iskol�s gyerekekn�l, ill. �l�munk�t v�gz�kn�l jelentkezik. Oka a naponta gyakran felvett statikus testhelyzet, p�ld�ul rossz �l�si poz�ci� hossz� id�n kereszt�l. Hajolva-�sszeg�mb�ly�dve feksz�nk, el�rehajolva mosunk fogat, be�l�nk az aut�ba (le�l�nk a buszon vagy a metr�n), �l�nk a munkahely�nk�n vagy az iskol�ban, �lve megy�nk haza, �lve esz�nk �s n�z�nk tv-t, majd aludni megy�nk. Ez a sok azonos mozg�s ellenmozdulatok hi�ny�ban egyoldal�an terheli a gerincet, amit legjobban a h�tizmok megfelel� er�s�t�s�vel �s testtart�s-korrekci� betan�t�s�val lehet kezelni. A gerinc egyir�ny�, k�rosodott sz�vetet �rt terhel�s�b�l ad�d� h�tf�jdalmakn�l a probl�m�t nem az ism�tl�d� helytelen mozdulat vagy statikus terhel�s okozza, hanem az, hogy pl. gyullad�s, hegesed�s vagy m�s degenerat�v elv�ltoz�s miatt megv�ltozott sz�vetet �r mechanikai behat�s: gondoljunk pl. a cs�p��z�let besz�k�l�s�re, a keresztcsontt�ji probl�m�kra stb. Emiatt a beteg egy id� ut�n m�r nem is k�pes a besz�k�lt ir�ny� mozdulatot elv�gezni. Itt a probl�ma megold�s�t �s a f�jdalmak cs�kkent�s�t a megr�vid�lt sz�vetek megny�jt�sa, majd a c�lir�nyos izmok er�s�t�se jelentheti. A gerincs�rv, vagyis a csigoly�k k�zti porckorongok kit�remked�se a legismertebb betegs�gcsoport, amelyet ezzel a m�dszerrel eredm�nyesen lehet kezelni. A csigoly�k k�zti porckorong k�t r�szb�l �ll. A k�ls� r�sz er�s, elasztikus rostokb�l fel�p�l� korong, mely a forg�sb�l �s a mozg�sb�l ad�d� terhel�sek eloszlat�s�ban j�tszik fontos szerepet. Ennek a neve annulus fibrosus. A korong belsej�ben egy mag tal�lhat�, mely a nyom�s eloszlat�s�t v�gzi. A neve nucleus pulposus. A gerinc mozg�sakor a nucleus el�re-h�tra mozdul el az annulusban, ez�ltal ide�lis viszonyokat teremt a gerincre hat� nyom�sok csigoly�r�l csigoly�ra t�rt�n� �tad�s�hoz. A kor el�rehaladt�val az annuluson reped�sek keletkeznek, melyekben a nucleus mozg�sa is nagyobb m�reteket �lthet. Ha gyakran v�gz�nk el�rehajl�st �s emel�st, a nucleus h�trafel�, a gerinccsatorna ir�ny�ba nyom�dik. Az annulus rostjai egy ideig ellen�llnak ennek a terhel�snek, majd a nucleus kinyom�dik, kiboltos�tja a rostokat, �s nyomja a gerinccsatorn�ban fut� idegeket. Att�l f�gg�en, hogy a h�tul-k�z�pen, a gerinccsatorna fel�, vagy h�tul-oldalt, a gerincb�l kil�p� idegek fel� t�rt�nik-e, alakulnak ki azok a t�netek, amelyeket kezel�nk. A h�tul-k�z�pen kit�remked� porckorong szimmetrikus, der�kba, farba, esetleg combba sug�rz� f�jdalmat okoz. Ezt a f�jdalmat a csigoly�k h�ts� r�sz�nek z�r�s�val, vagyis h�trahajl�sokkal lehet cs�kkenteni ill. megsz�ntetni. Nyakn�l a lapock�k k�z�, ill. a v�llba sug�rozhat. Kezel�se: �ll-leszor�t�ssal �s h�trahajl�sokkal. A h�tul-oldalt kit�remked� porckorong egyoldali, aszimmetrikus f�jdalmat okoz azon az oldalon, ahol nyomja a kil�p� idegeket. Az egyoldali f�jdalom sug�rozhat der�kba, farba, combba, l�bsz�rba, ill. l�bba aszerint, hogy milyen m�rt�k� a kiboltosul�s. Nyaki szakaszon a panaszok jelentkezhetnek a lapock�k k�z�tt, tark�n�l, v�llban, karban, alkarban, ill. k�zben. J�rhat zsibbad�ssal vagy f�jdalommal, a t�rzs, ill. a fej oldaltart�s�val, a mozg�s besz�k�l�s�vel. Kezel�se: el�bb az oldaltart�s cs�kkent�s�b�l, majd h�trahajl�sokb�l, �ll -leszor�t�s ut�ni fejh�trahajt�sokb�l �ll, melyekkel a porckorong kit�remked�se cs�kkenthet�, ez�ltal a panaszok visszaszor�that�ak a test k�z�ppontja fel�. A gy�gytorn�sz a kezel�s sor�n megtan�tja a helyes mozdulatot, melyet a beteg a meghat�rozott m�don �s ism�tl�ssz�m szerint otthon v�gez. Ez�ltal v�lik a m�dszer �nkezel�v�. Mobiliz�ci�t �s manipul�ci�t a gy�gytorn�sz csak akkor v�gez, ha a centraliz�ci� el�r�s�hez nem elegend� a beteg saj�t ereje. A mobiliz�ci� ut�n a beteg �pp�gy elv�gzi a tanult mozg�st a megbesz�lt ism�tl�ssz�mban, mint a mobiliz�ci� el�tt. A panaszoknak a test k�z�ppontja fel� val� visszah�z�d�s�t McKenzie �rta le el�sz�r "centraliz�ci�" n�ven. Ha a panaszok centraliz�l�dtak, k�vetkezhet az eredm�ny megtart�s�hoz sz�ks�ges izomer�s�t�s, mely a gerinck�rny�ki kisizmok �s a nagy t�meg� v�ll�v-, h�t- �s hasizmok er�s�t�s�b�l �ll. A kezel�snek nagyon fontos r�sze a beteg megtan�t�sa arra, hogy hogyan tudja panaszai esetleges ki�jul�s�t megel�zni, ill. az esetlegesen m�gis ki�jult panaszokat kezelni. A McKenzie-m�dszernek k�sz�nhet�en m�ra vil�gszerte megn�tt azoknak a sz�ma, akik visszanyerhetik mozg�s- �s munkak�pess�g�ket torna �ltal, valamint azok�, akik ez�ltal biztons�gosabb, teljesebb �letet �lhetnek a f�jdalmak ki�jul�s�t�l val� f�lelem n�lk�l.	1 (2006.09.12.)