S�g�

T�m�k:	Hozz�sz�l�s (Utols�)
Feng-Sui     A Feng Shui Egyre t�bbet lehet ma olvasni, hallani a feng shui-r�l. Egyesek csak mosolyognak rajta, m�sok komolyan veszik, vannak, akik szerint nem �rdemes foglalkozni ilyen nevets�ges dolgokkal, m�g vannak, akik esk�sznek r�. Nos, mint minden esetben, az igazs�g most is valahol k�z�pen van. Puszt�n az�rt, mert �vtizedekig nem hallottunk dolgokr�l, m�g nem biztos, hogy nem l�teznek, s�t, nem biztos, hogy teljesen haszontalanok lenn�nek. M�rt�kkel �s hozz��rt�ssel kell ezt is kezelni, mint annyi m�st az �letben. Az al�bbiakban csak �zel�t�t adnunk a feng shui-b�l, a k�s�bbiekben pedig r�szletesebben is visszat�r�nk majd a t�m�ra. A feng shui jelent�se sz�l �s v�z. T�bb ezer �vvel ezel�tt az els� k�nai mesterek m�g csak a h�zak �s telep�l�sek hely�t jel�lt�k ki. Hosszas tanulm�nyoz�s ut�n v�lasztott�k ki azokat a ter�leteket, ahol harmonikus er�vel rendelkez� k�rnyezetbe ker�l az �p�let. Vagyis olyan helyeket, ahol term�szeti csap�sok ellen v�dve voltak az �p�letek, j�l v�dhet�k voltak. A feng shui els�dleges c�lja teh�t olyan lak�k�rnyezetet kialak�t�sa, ahol melyben az ott �l�k �ltet� energi�t nyernek, ezzel megteremt�dik sz�mukra a bels� b�ke, a harm�nia �s sz�ps�g �rz�se. A k�rnyezet�nk - legyen sz� otthonunkr�l, munkahely�nkr�l, vagy manaps�g ak�r egyszerre mindkett�r�l alapvet�en befoly�solja mindennapjainkat. T�ved�s azonban azt hinni, hogy a feng shui tudom�nya csup�n annyit jelent, hogy bizonyos t�rgyakat a megfelel� helyre t�ve minden probl�m�nk megold�dik, vagy egy szekr�ny arr�bb tol�sa garanci�t ad a boldogs�ghoz, a karrierhez. A t�rgyak elhelyez�se term�szetesen fontos r�sze e tan�t�snak, �m aki elm�lyed a t�rrendez�s tudom�ny�ban, bel�tja, hogy ha egyens�lyt teremt�nk k�rnyezet�nkben, energi�t nyer�nk, melynek seg�ts�g�vel megismerhetj�k saj�t bels� term�szet�nket, �gy k�nnyebben megval�s�thatjuk �lmainkat, s tal�n az �nmagunk �s a m�sok ir�nt megnyilv�nul� �rzelmeink, mint a tisztelet, a tolerancia, megbecs�l�s is m�s �rtelmet nyernek. A feng shui seg�ts�g�vel �j megvil�g�t�sban l�thatjuk eg�szs�g�nket, p�rkapcsolatainkat. Fontos azonban tiszt�zni, nem var�zsszerr�l van sz�, amely �nmag�ban megoldja probl�m�inkat! A feng shui rendszer alapja ugyanaz az �letenergia - melynek k�sz�nhet�en minden v�ltozik, alakul. azaz "csi", amely j�l ismert a tradicion�lis k�nai orvosl�sb�l. A t�vol-keleti orvosl�s ir�nyzatai megegyeznek abban, hogy az ember csak akkor lehet eg�szs�ges, ha a megfelel� t�pl�lkoz�snak �s �letvitelnek k�sz�nhet�en elegend� csi �ramlik a test�ben. A csi az emberi szervezetben az energiap�ly�kon, azaz a meridi�nokon kereszt�l �ramlik. Ugyanez az energia a f�ldben �s a leveg�ben is kering, nem v�letlen�l nevezik teh�t a feng shuit a terek akupunkt�r�j�nak. A k�vetkez� r�szben r�vid feng shui ABC-ben szedj�k csokorba a legfontosabb fogalmakat: b�gua t�rk�p, �t elem, jin �s jang, melyek a legfontosabb alapelvek egy lak�s, vagy egy helyis�g berendez�s�n�l, kell-e foglalkoznunk a geopatikus sug�rz�sokkal, hogyan �ramlik a csi, melyek a feng shui alapvet� eszk�zei (sz�nek, t�kr�k, krist�lyok stb..) Folyt k�v… ���	4 (2006.09.10.)
R�KBETEGS�GEK   A n�k leggyakoribb r�kos megbeteged�sei A megel�z�s �s a megfelel� sz�r�vizsg�latok rendszeres alkalmaz�sa lehet a kulcs a r�kos megbeteged�sek megel�z�s�ben. Sajnos a hal�loz�si sz�mok ijeszt�en magasak (mellr�kban k�zel 25.000 n�, m�hnyakr�kban 600-700 n� hal meg �vente). Amely m�r csak az�t is szomor�, mert ezen hal�lesetek t�lnyom� r�sze megfelel� odafigyel�ssel megel�zhet� lett volna. A eml�r�k, mely a n�k leggyakoribb �s legt�bb hal�loz�st k�vetel� daganatos megbeteged�se, korai st�diumban 70-75 sz�zal�kban gy�gy�that�! Ugyenez a sz�m a m�hnyakr�k eset�ben 95% k�r�l mozog. Sajnos a vastagb�lr�k eset�ben a teljes gy�gyul�s es�lyei m�r nem ilyen kedvez�ek, azokat ugyanis a legt�bbsz�r m�r el�rehaladott �llapotban veszik csak �szre, amikor is a gy�gyul�s es�lyei m�r alacsonyak. Ez a civiliz�ci�s betegs�g a n�k eset�ben a mellr�k ut�n a m�sodik leggyakoribb (daganatos) hal�loz�si ok. A r�kos megbeteged�sek kifejl�d�s�nek sz�mos oka lehet. A megn�vekedett k�rnyezeti terhel�st�l kezdve a m�rgez� �s sug�rz� anyagokon kereszt�l a genetikai rendelleness�gekig, lelki t�lterhel�sig sz�mos t�nyez� jelent kock�zatot. Egyre ink�bb elfogadott azonban az a v�lem�ny, hogy a r�k javar�szt az eg�szs�gtelen �letvitelre vezethet� vissza. Ez pedig m�r az a pont, amit mindenki saj�t maga alak�that, tehet jobb�, vagy rosszabb�. L�ssuk, melyek azok a t�nyez�k, melyekkel eg�szs�ges �letvitel�nek kialakul�s�t �nmaga befoly�solhatja! - Cs�kkentse a nikotin mennyis�g�t, doh�nyozzon kevesebbet! A cigaretta a nikotinon k�v�l m�g t�bb ezer olyan anyagot is tartalmaz, amely k�ros�tja az eg�szs�get. - Kontroll�lja tests�ly�t, ker�lje el az elh�z�st! A r�k �s a t�ls�ly �sszef�gg�se nyilv�nval�. Ha id�ben odafigyel arra, hogy tests�lya egy norm�lis hat�ron bel�l mozogjon, akkor elker�lheti az id�skori elh�z�st, amivel jelent�sen cs�kkenti vesz�lyeztetetts�g�t, r�ad�sul egy�ttal jobb �letmin�s�get is biztos�that mag�nak. - Naponta fogyasszon z�lds�get �s gy�m�lcs�t! K�l�n�sen az A �s C vitamint, valamint sok ballasztanyagot tartalmaz� term�keknek van j�t�kony hat�sa. - Hagyjon ki hetente egy-k�t vacsor�t! Ha n�ha este 17-18 �ra ut�n m�r csak folyad�kot fogyaszt, akkor a v�r cukortartalma lecs�kken, amire a r�kos sejtek �rz�kenyen reag�lnak �s elpusztulnak. - Haszn�ljon a f�z�shez ol�va- illetve repceolajat! A magas zs�rtartalm� �lelmiszerek fogyaszt�sa sz�mos betegs�gnek okoz�ja, �gy a r�knak is egyik forr�sa. Az �llati zs�rok n�velik a r�k val�sz�n�s�g�t. - Hetente 2-3 alkalommal mozogjon! Az akt�v �let cs�kkenti a r�k kock�zat�t. - T�rekedjen a lelki egyens�lyra! A t�lzott stressznek kitett emberek vesz�lyeztetettebbek. A pozit�v gondolkod�s kiegyens�lyozott �letet biztos�t. Ha eg�szs�gesnek �rzi mag�t, akkor az is! Ne p�nikoljon, pr�b�lja j�l �rezni mag�t a b�r�ben! - Er�s�tse immunrendszer�t! Ha elegend� vitamint vesz mag�hoz (ak�r tablett�ban is), eg�szs�gesen t�pl�lkozik, esetleg valamilyen immuner�s�t�t (p�ld�ul ginseget) is fogyaszt, akkor immunrendszere el�g er�s ahhoz, hogy sakkban tartsa a r�kgyan�s sejteket. A k�vetkez�kben tekints�k �t, hogy melyek jelentik a legf�bb rizik�faktorokat a n�gy leggyakoribb, n�ket fenyeget� daganatos megbeteged�s eset�ben, illetve melyek az int� jelek, a megel�z�snek a lehet�s�gei illetve milyen sz�r�vizsg�lat �ll a rendelkez�sre Magyarorsz�gon. 1. Mellr�k Kock�zati t�nyez�k: - doh�nyz�s (nikotin fogyaszt�sa), - t�ls�ly (k�l�n�sen a menopausa alatt), - nem megfelel� t�pl�lkoz�s, - lelki megterhel�s, - radioakt�v sug�rz�s, - �strogen t�ladagol�sa, - cukorbetegs�g, - k�zeli rokonn�l (anya, l�nytestv�r) el�fordul� mellr�k. T�netek: Amennyiben csom�t vagy kem�nys�get �rez a mell�ben, azt mindenk�ppen int� jelnek kell tekinteni. A beh�z�dott mellbimb�, az eml� asszimetri�j�nak megn�veked�se, a b�r pirosod�sa, az ekc�ma, a mellbimb�b�l sziv�rg� vizeny�s vagy v�res v�lad�k, illetve a h�nalj, nyak, mellkas k�rny�ki csom�k szint�n utalhatnak az eml�r�kra. Sz�r�vizsg�lat: Havonta egyszer sz�ks�ges az eml�k �nvizsg�lata tapint�ssal (lehet�leg a menstru�ci�t k�vet�en), valamint �vente egyszer a n�gy�gy�szati sz�r�vizsg�lat keret�ben. 40 �v felett egy-k�t �vente aj�nlott a mammogr�fiai sz�r�s is (a 45-65 �ves n�kn�l n�vre sz�l� beh�v� alapj�n elv�gzett mammogr�fi�s vizsg�lat ingyenes, az eg�szs�gbiztos�t� fizeti). Megel�z�s: Egyes kutat�sok szerint a sz�ja (p�ld�ul tofu) rendszeres (napi) fogyaszt�sa cs�kkenti az eml�r�k val�sz�n�s�g�t. 2. M�hr�k (m�hnyak- �s m�htestr�k) Kock�zati t�nyez�k: - fert�z�sek, - gyakori partnerv�lt�s (k�l�n�sen a m�hnyakr�k eset�ben), - elh�z�s (k�l�n�sen a m�htestr�k eset�ben), - doh�nyz�s, - hormon tartalm� fogamz�sg�tl�s (hormon�lis egyens�lyzavar), - sz�l�si s�r�l�sek. T�netek: A m�hnyakr�k sok�ig t�netmentes, semmilyen panaszt nem okoz. A m�htestr�k a norm�list�l elt�r� v�rz�ssel, tests�lycs�kken�ssel jelentkezik. Sz�r�vizsg�lat: A 20. �let�vet k�vet�en aj�nlatos a n�gy�gy�szn�l �vente sz�r�vizsg�laton r�szt venni. A m�htest elv�ltoz�s�t ultrahangos vizsg�lattal vizsg�lj�k, amikor is a m�hny�lkah�rtya vastags�g�nak elv�ltoz�s�t n�zik. Megel�z�s: A legjobb megel�z�si forma mind a k�t eml�tet r�kt�pusn�l a megfelel� �letm�d kialak�t�sa. C�lszer� a t�ls�ly kialakul�s�t, valamint a doh�nyz�st elker�lni, naponta friss z�lds�get �s gy�m�lcs�t fogyasztani 3. Vastagb�lr�k Kock�zati t�nyez�k: - ballasztszeg�ny, h�sban �s zs�rban gazdag �trend, - kev�s mozg�s, - rendszeres em�szt�si �s sz�kel�si panaszok megl�te, - gyullad�sos b�lbetegs�gek - bizonyos bakt�riumfajt�k �ltal okozott fert�z�sek, - rendszeres �s t�lzott alkoholfogyaszt�s, - csal�don bel�l el�fordul� vastagb�lr�k. T�netek: Legt�bbsz�r m�r el�rehaladott �llapotban, tart�s, g�rcsszer� hasf�j�ssal, puffad�ssal, megv�ltozott sz�klet�r�t�si szok�sokkal, s�padts�ggal, �tv�gytalans�ggal, fogy�ssal, vashi�nyos v�rszeg�nys�ggel illetve ny�lk�s-v�res sz�klettel, a g�tn�l jelentkez� nyom� f�jdalommal, �lland� sz�kel�si ingerrel jelentkezhet. Sz�r�vizsg�lat: 40. �let�v felett �vente aj�nlatos sz�r�vizsg�laton r�szt venni. Ha v�res sz�klet jelentkezik, azt mindenk�ppen meg kell vizsg�ltatni. 50. �let�v felett (a fokozottan vesz�lyeztettek eset�ben � az �r�kl�tten b�lr�kos csal�dokn�l � 25 �v felett) aj�nlott egy-k�t �vente b�lt�kr�z�sen r�szt venni. Megel�z�s: A rostban �s kem�ny�t�ben gazdag �trend (p�ld�ul a Vollkorn keny�r, a burgonya, a gy�m�lcs, a z�lds�g), a k�posztaf�l�k (p�ld�ul a brokkoli), valamint a paprika v�di a b�l ny�lkah�rty�j�t. A mozg�s seg�ti az em�szt�st. Az elfogyasztott kalcium semleges�ti a b�lrendszer r�kkelt� anyagait. 4. B�rr�k Kock�zati t�nyez�k: - t�lz�sba vitt napoz�s megfelel� UV v�delem n�lk�l, - le�g�s (k�l�n�sen gyerekkorban), - feh�r b�r, sz�ke �s v�r�ses haj, szepl�, - at�pusos anyajegyek, - v�zparton, d�l k�r�li napoz�s. T�netek: Az az anyajegy mindenk�ppen gyan�s, amely nagys�g�ban, sz�n�ben megv�ltozik, vagy a lapos, foltszer� anyajegyek dudoross�, tapinthat�v� v�lnak. Figyelni kell tov�bb� a b�r begyullad�s�ra, viszket�s�re �s a v�rz�sekre is. Sz�r�vizsg�lat: Akinek sok pigmentfoltja vagy anyajegye van, az �vente ezeket a b�rgy�gy�szn�l ellen�riztesse, ha pedig az anyajegyek a kor�bban le�rtaknak megfelel�en megv�ltoznak, akkor azonnal. A betegs�g korai felismer�sben el�ny, hogy a t�netek j�l l�that� helyen jelentkeznek. Megel�z�s: Nagy f�nyv�d� er�ss�g� kr�mek alkalmaz�sa. 11 �s 15 k�z�tt a leger�sebb az UV sug�rz�s, ez�rt ebben az id�ben tart�zkodjon �rny�kban! Figyelem! A lebarnult b�r nem v�d a k�ros sug�rz�st�l! �����	1 (2006.09.10.)
ILLATOKR�L   Az illatokr�l Buddha szerint:   A testis�g a mag, a szerelem a vir�g, az egy�tt�rz�s az illat. Arom�s n�v�nyeket m�r r�gt�l haszn�l az ember spiritu�lis �s h�tk�znapi c�lokra is. Az indiai j�gik �vezredeken �t adt�k tov�bb egym�snak a parf�molajok titk�t, melyik seg�t a magasabb spiritu�lis tudatoss�g el�r�s�ben, melyik stimul�lja a kreativit�st, melyiknek van gy�gyhat�sa bizonyos betegs�gekre. A polin�z kahun�k, a d�l-amerikai indi�n var�zsl�k, az �szak-amerikai �s �zsiai s�m�nok, az �smagyar t�ltosok is ismert�k a k�rnyezet�kben fellelhet� n�v�nyek titkait. Az ember k�r�lbel�l 4.000-10.000 k�l�nb�z� szagot k�pes megk�l�nb�ztetni. A szag�rz�kel�sben az orrban l�v� 15-20 milli� szagl�receptor vesz r�szt, amely k�zvet�ti az ingereket az agyhoz. A szagok vegyi �ton hatnak r�nk, az orr ny�lkah�rty�j�ban tal�lhat� nedvess�g seg�ts�g�vel jutnak be szervezet�nkbe. Ezek a k�miai �ton terjed� �zenetek tal�n intimebbek, mint a hull�mk�nt terjed� hang �s f�nyjelek. Az illatok felid�zhetnek benn�nk k�l�nf�le hangulatokat, k�pesek mozg�s�tani tudatalattink m�lys�geit. N�h�ny n�v�nyi �s �llati eredet� illatanyag az emberi szervezetben termel�d� szagtalan, feromonhoz hasonl� hat�ssal b�r. Az �llatokn�l a p�rv�laszt�st az emberi feromonhoz hasonl� anyagok ir�ny�tj�k, p�ld�ul a pillang�k t�bb kilom�terr�l is meg�rzik leend� p�rjuk szag�t. A viselked�stani kutat�sok azt bizony�tj�k, hogy a leend� partner term�szetes szaga az emberekn�l is d�nt� lehet a p�rv�laszt�sban. Egyes vizsg�latok szerint a n�k pete�r�s�k idej�n t�bb feromont bocs�tanak ki, �s �rz�kenyebbek a szagokra. Az �mbra, a p�zsma, a n�v�nyi �s az �llati eredet� is, valamint a szant�l k�pes eml�keztetni szervezet�nket a feromonra. A nyugati emberek �ltal�ban a k�nnyebb vir�gillatot, a friss citrusf�l�k, �r�kz�ldek illat�t kedvelik magukon. A f�rfiak gyakran be�rik az arcvizek adta lehet�s�gekkel, de a 60-as 70-es �vek �ta terjed�ben van az illatkultusz a f�rfiak k�r�ben is. (Van olyan gy�rt� c�g, amelyeknek m�r t�bb mint 60 �ve piacon van ugyanaz a f�rfi parf�mje. Egy m�sik, szint�n ma is akt�van m�k�d� divath�z m�r 1904-ben gy�rtott f�rfiak sz�m�ra parf�m�t.) Az eur�pai, amerikai n�k a f�l�k m�g�, a dekolt�zsukba, a csukl�juk belsej�re szoktak cseppenteni kedvenc illatukb�l. Az �zsiai �s m�s egzotikus kult�r�kban a n�k test�k k�l�nb�z� r�szeire m�s-m�s illatokat haszn�lnak, lak�hely�ket, h�l�hely�ket is illatos�tj�k. Az eur�pai orr sz�m�ra neh�znek t�n� illatok ott a h�tk�znapok r�szei. Ha mi a fah�jra, szegf�szegre, gy�mb�rre gondolunk nek�nk nem a meleg, hanem a hideg, a t�l, az �nnepl�s, a Kar�csony jut esz�nkbe. Igaz, hogy a kar�csonyi �nnepk�r lehet�s�g�t is a Kelet adta nek�nk! J�zus, aki elhozta nek�nk a szeretet-k�zpont� vil�gk�pet, az eur�pai kereszt�ny gondolat magj�t, a K�zel-Keleten sz�letett, ahol a karav�nutakon �vezredeken �t cser�ltek gazd�t a t�voli t�jak term�kei, k�zt�k a k�l�nleges n�v�nyek is. Az �sz�vets�gben is tal�lunk le�r�sokat a n�v�nyi kenetekre �s a f�st�ldozatokra. M�zesnek az �r utas�t�sai alapj�n finom f�szerekb�l illatos kenetet, szent olajat, kellett k�sz�tenie a felszentel�shez (Kiv. 22,25,30). A f�st�l��ldozattal m�ly kapcsolat alakulhat ki a f�ld�n l�v� ember �s a magasban l�v� �r�kk�val� k�z�tt. �rdekes nyelv�szeti bizony�t�kot tal�lhatunk erre az �si hitre: a h�ber nyelvben a f�st�l��ldozat /ketoret,/ az �si ar�mi t�b�l /k�t�r/ sz�rmazik, melynek jelent�se, k�tel�k. A Kabala b�lcsei szerint az �ldozathoz haszn�lt n�v�nyek sz�ma a 11 a gonoszs�ggal van kapcsolatban. Az �r�kk�val� k�pes megtiszt�tani a tiszt�talan er�ket is az�ltal, hogy a f�sttel mag�hoz emeli azokat. Gyakran tettek az �ldozati n�v�nyek k�z� rossz szag� m�zg�t chelbenna, amivel azt fejezt�k ki, hogy hisznek abban, hogy az �r�kk�val� a legals� szinten l�v� negat�v energi�kat is k�pes felemelni �s �talak�tani j�v�. Az �vezredekkel ezel�tti Egyiptomban is alkalmazt�k a n�v�nyi f�st�ldozatokat. Maga a ma haszn�latos parf�m sz� is utal erre a haszn�latra, per fumo a latinb�l terjedt tov�bb m�s nyelvekbe, ahol hasonl� hangz�s� v�ltozatain ma m�r illatos oldatokat �rtenek az emberek, nem jut esz�kbe a f�st�n �t jelent�s. Az �kori Egyiptomban, ahol az emberi test �pol�s�nak, d�sz�t�s�nek hosszantart� hagyom�nyai alakultak ki, nemcsak a kr�mek, fest�kek k�sz�t�se �llt magas fokon, hanem az illatszerek el��ll�t�sa is. Az illatos�t� szerek, f�st�l�k vall�si �s prof�n c�lokat is szolg�ltak. Err�l n�melyik felt�rt s�r felirata �s a szarkof�gokban tal�lt t�gelyek tud�s�tanak benn�nket. A parf�m�k haszn�lata nem sz�m�tott luxusnak. �gy gondolt�k, hogy a parf�m kiterjeszti visel�je jelent�t�t, ter�let�t, emiatt a f�rfiak is nagy el�szeretettel alkalmazt�k test�k�n. I. Sz�ti f�ra� idej�n (i.e. 1306-1290) illatos�tott olajokkal l�tt�k el a hadsereget, III. Ramszesz uralkod�sa alatt (i.e. 1194-1163) pedig feljegyz�s k�sz�lt a t�bai s�r�s�k sztr�jkj�r�l, amit az v�ltott ki, hogy nem kapt�k meg a sz�mukra hivatalosan el��rt parf�m�t. A k�l�nb�z� el�kel� fogad�sokon, az �egyiptomi f�rfiak a bej�ratn�l vir�gf�z�rt kaptak a nyakukba �s v�laszthattak a felk�n�lt illatok k�z�l. (Polin�zi�ban ma is szok�s a vend�gek vir�gf�z�rrel val� megaj�nd�koz�sa.) Az egyiptomiak a massz�zshoz is illatos�tott olajokat haszn�ltak. Az egyik legkedveltebb illatos�t� szer�k  amit a g�r�g�k �s a r�maiak is �tvettek , a kyphi volt, amely 15-50 f�le n�v�nyi r�szt is tartalmazhatott. Ezek k�z�l n�h�ny: kasszia, j�zmin, citromf�, ciprus, n�rdus, kalamusz, koriander m�zga, t�mj�n, henna, bor�ka, fah�j, menta, piszt�cia, s�fr�ny, r�zsa. A felsoroltakat �ssze�r�lt�k, le�nt�tt�k borral �s mazsol�t adtak hozz�. N�h�ny napig �llni hagyt�k, majd m�zzel felf�z�tt t�mj�nt adtak hozz� �s �jabb n�h�ny napos pihen� ut�n �r�lt mirh�t (Ar�bi�ban �s Afrik�ban honos f�k gyant�ja) kevertek bele. Az egyiptomiak halotti kultusz�ban el�kel� helyet foglaltak el az illatos balzsamok, melyekkel k�pesek voltak a m�mi�kat konzerv�lni. A halottak mell� eltemett�k az illatszereiket is, hogy a t�lvil�gon se n�lk�l�zz�k kedvenc illataikat. A kr�tai atl�t�k illatos olajokat haszn�ltak a versenyek, bemutat�k el�tt. A knosszoszi palota i.e. 1900-1700 k�zti id�b�l sz�rmaz� fresk�in m�r tal�lhat�k r�zsa�br�zol�sok, a r�zsaolaj haszn�lat�r�l pedig az i.e. 1300-1200-b�l sz�rmaz� a p�loszi feljegyz�sekb�l szerezhet�nk tudom�st. Hom�rosz soraib�l pedig azt tudhatjuk meg, hogy a g�r�g h�zn�l az �rkez� vend�get illatos f�rd�vel k�n�lt�k. Az �kori R�m�ban a gazdagok r�zs�b�l, n�rciszb�l, keser� mandul�b�l, mirh�b�l, m�zb�l k�sz�lt parf�mmel itatt�k �t ruh�jukat, sarujukat �s kedvenc h�zi�llataikat is meghintett�k vele. Gyakran a gladi�torok is haszn�ltak illatos�tott vizeket, olajokat, miel�tt az ar�n�ba l�ptek. A r�maiak m�r az els� sz�zadban k�sz�tettek r�zsavizet. A n�v�nyvil�g t�bb milli� tagja k�z�l tal�n egyikr�l sem sz�letett annyi vers, mint a r�zs�r�l, amely 80 milli� �ves lehet. A sz�rekt�l, nabateusokt�l �s a hellenisztikus kult�r�kt�l vett�k �t az arabok a kertm�vel�s m�v�szet�t, melynek a r�zsatermeszt�s egyik legfontosabb eleme volt. Az iszl�mot terjeszt�, h�d�t� nom�dok nagyra �rt�kelt�k az o�zisszer� kerteket, �s tov�bb terjesztett�k az �vezredes, �nt�z�ses n�v�nytermeszt� kult�r�t, melyben n�luk a r�zsa kiemelt helyet kapott. A hagyom�ny szerint a r�zsa Mohamed �gi utaz�sa sor�n teremt�d�tt, a pr�f�ta szem�ld�k�nek izzads�gcseppj�b�l. A muszlim hit nemcsak a r�zsaolaj, hanem m�s illatszerek haszn�lat�nak hagyom�ny�t is pr�f�tai tan�t�sk�nt kezeli. Az Ezeregy�jszaka mes�i, Ali Baba �s a negyven rabl� c�m� mes�j�ben tal�ljuk a k�vetkez� sorokat: ”V�g�l a f�szerek, t�mj�nek �s illatszerek csarnok�ba �rt, ahol az illatok �rja a leveg�t �ltalj�rja. �lo�- �s m�suszfelleg csapja meg, mint �des lehellet; �mbra, p�zsma j� illata eg�sz val�j�t �thatja, naddnak, r�zsav�znek b�ja r�szeg�t�n hullik r�ja; s�fr�ny meg t�mj�nf�le finoman �rad fel�je.” A teherhord� �s a h�rom l�ny t�rt�net�b�l ford�totta Vajkay Lajos a k�vetkez� verset: ”Ha kedved f�ktelen s mulatni v�gyna m�r, N�gy eszk�z kell ahhoz: lant, h�rfa, s�p, git�r. �s kell, hogy k�zbe n�gy szellemk�z hintsen ott Viola, szegf�, r�zsa �s mirtuszillatot.” M�g egy id�zet a fent eml�tett mes�b�l, amely seg�ts�g�vel az �polt kertet k�nnyebben magunk el� k�pzelhetj�k: ”M�snap ben�ztem a m�sik helyis�gbe: ott p�lm�kkal be�ltetett t�gas t�r t�rult el�m; a r�zsa, j�zmin, n�rcisz, ibolya, kamilla �s liliom k�zt patak folyt: a b�v�s illat megr�szeg�tett.” A sz�pen �polt kert az elvonul�s, medit�ci�, felt�lt�d�s sz�nhelye is (volt) az iszl�m kult�r�ban. Aki teheti, �lvezze saj�t kertj�nek illat�t, akinek ez nem adatik meg, haszn�lja ki a csendes parkokat, ahol az �l� vir�gok k�zel�be ker�lhet. �����	4 (2006.09.10.)
Egy m�s vil�g /legal�bb is sz�momra/   A feles�g kincs 1 Az emberis�g egy�t�de, t�bb mint egymilli�rd ember vallja mag�t muszlimnak. Hit�k szerint, akinek m�dj�ban �ll, meg kell h�zasodnia. Az iszl�m vall�s szerint a f�rfinak akkora p�nz�sszeget kell felaj�nlania a n��rt, mellyel komoly sz�nd�k�t bizony�tja. Ez a hozom�nyel�leg. A l�ny parf�m�ket, ruh�kat, aranyat v�s�rolhat bel�le. A hozom�nyel�leg nem csak p�nzbeli, hanem eszmei is lehet, p�ld�ul tan�thatja arabul vagy a Kor�nra. Fontos, hogy a f�rfi �rezze, nem ingyen kapta a n�t, tudatosuljon benne, feles�ge kincs. �gy nem tud k�nnyen lemondani r�la. A muszlim h�zass�gok nyolcvan sz�zal�ka �letre sz�l�. Hozom�nyh�tral�k - A h�zass�gnak �t felt�tele van: a f�rj jelenl�te, a feles�g jelenl�te, a gy�m, a nyilv�noss�gra hozatal, �s a szerz�d�s - rendszerezi a szab�lyokat Saleh Tayseer, a Magyar Iszl�m K�z�ss�g vezet�je. A h�zass�g szerz�d�s szerint k�ttetik, �m ilyenkor a n� izgatott, sz�gyenl�s, emellett boldog, nem tud kell�k�ppen koncentr�lni, ez�rt a gy�m - legink�bb az apa vagy a fi�testv�r - k�pviseli az �rdekeit. A hozom�nyh�tral�k arra szolg�l, hogy probl�m�k eset�n a f�rfi ne v�ljon el r�gt�n, hanem essen gondolkod�ba, pr�b�lja megoldani a bajokat. Ha a f�rfi m�gis szeretne elv�lni, a hozom�nyh�tral�k - mely hatalmas �sszeg, �ltal�ban 5000 doll�rn�l kezd�dik - a feles�get illeti meg. Ebb�l el tudja tartani mag�t, am�g �jra f�rjhez megy. �m az elv�lt n�knek nehezebb �jrah�zasodni, mint a sz�z l�nyoknak. Ha egy f�rfi bejelenti, h�zasodni akar, az asszonyok k�r�ln�znek az ismer�s�k k�z�tt. Vannak, akik erre szakosodtak: menyasszony-keres�knek h�vj�k �ket. Kiv�lasztanak legal�bb h�rom lehet�s�get, megvizsg�lj�k a csal�d becs�let�t, a l�ny modor�t, kedvess�g�t. Megcsal�s�rt hal�l A f�rfi h�zass�g el�tt megtekintheti a n�t: az arc�t �s a kez�t. Az arc�b�l a sz�ps�g�re lehet k�vetkeztetni, a kez�b�l a teste �llapot�ra. Mivel sem a f�rfinak, sem a n�nek nincs szexu�lis tapasztalata, mint k�t gy�m�nt csiszol�dnak egym�shoz. Nincs viszony�t�si alapjuk, megel�gszenek egym�ssal. A n�k nem kih�v�ak, t�bbs�g�knek a vall�s ir�ny�tja �let�t. Az iszl�m t�rv�nyek szerint a gyilkoss�g ut�n a par�zn�lkod�s a legnagyobb b�n. Ha valaki megcsalja h�zast�rs�t, hal�lb�ntet�s j�r �rte. A mellkas�ig f�ldbe �ss�k, hal�lra k�vezik. Ha a felek tisztess�gesek, nincs mit�l f�lni�k. Ha a f�rfi nem el�gszik meg egy n�vel, az iszl�m lehet�s�get ad a t�bbnej�s�gre, melynek alapfelt�tele az egyenl�s�g. Ha pedig nem tud egy�tt �lni a feles�g�vel, van lehet�s�g a v�l�sra. Akkor pedig mi �rtelme lenne a megcsal�snak? A n� az�rt visel hossz�, z�rt ruh�t, az�rt takarja el mag�t, hogy ne legyen k�s�rt�s a f�rfi sz�m�ra. Az �rd�g mesterked�seit m�r a gy�kerekn�l meg kell akad�lyozni. Mert az �rd�g nem azt mondja, r�gt�n par�zn�lkodj, hanem azt, n�zd, milyen sz�p. A k�vetkez� alkalommal figyelmeztet, illik vele kezet fogni. Legk�zelebb meg, szok�s k�t puszit is adni. Majd h�vd el randira, besz�lj neki a vall�sr�l. �s �t-hat alkalom ut�n az �gyadban k�t ki. Ez�rt m�r a kezdet kezdet�n kiiktatjuk a k�s�rt�st. N�sz�jszaka: az els� �rint�s Ha megtal�lj�k a megfelel� l�nyt, megt�rt�nik a k�zk�r�s, majd a csal�d t�bbsz�ri tal�lkoz�sa ut�n kit�zik az eljegyz�s napj�t. Az esk�v� napj�n a b�r�k - akik egy�bk�nt vall�si vezet�k is - a megegyez�st h�zass�gi szerz�d�sben r�gz�tik. Az igenek kimond�sa ut�n a h�zasp�r m�g mindig nem �rintheti meg egym�st. A lakodalomban a f�rfiak �s n�k k�l�n teremben mulatnak, a n�k dobolnak, �nekelnek, t�ncolnak, megmutatj�k, kinek mennyi aranya van. A mulats�g ut�n a f�rj �jdons�lt feles�g�t a saj�t lak�s�ba viszi, ott �rintik egym�st el�sz�r, ott lesz a n�sz�jszak�juk. Az iszl�m �gy tekint a csal�dra, mint az emberi l�t legfontosabb elem�re, hiszen a h�zass�gb�l a F�ld n�pes�t�s�re gyermekek sz�letnek. A csal�dra m�sk�nt gondolnak, mint Magyarorsz�gon. A testv�rem esk�v�j�re p�ld�ul h�romezer embert h�vtak meg. Ez a csal�d. Esk�v� ut�n a f�rfi k�teless�ge, hogy biztos�tsa a meg�lhet�st, a lak�st, az �lt�zk�d�st, az ev�s-iv�st. A Pr�f�ta azt mondja, az a legjobb k�ztetek, aki a legjobb a csal�dj�hoz. A n� k�teless�ge becs�letben tartani a f�rfi h�rnev�t, nem engedhet idegen f�rfit a h�zba. Dolgozhat is, amennyiben nem �tk�zik a munk�ja a csal�di �lettel. Szent Iratok A muszlimok az egyetlen, szem�lyes Isten, Teremt� �s a Vil�g megtart�ja l�tez�s�ben hisznek. Isten, akit �k Allahnak neveznek, a Szent Iratokban, a Kor�nban kinyilatkoztatott �nmag�r�l. Mohamed, az Isten �ltal kiv�lasztott, t�k�letes ember kapta meg e kinyilatkoztat�sokat. A Pr�f�ta kijelent�seinek gy�jtem�nye a muszlimok Szent K�nyve, a Kor�n. A muszlimok szerint az �r�k �dv�ss�g jutalma a Paradicsom, az �r�k b�nh�d�s pedig a Pokolban lesz. Ut�latos v�l�s A Pr�f�ta szerint a v�l�s a megengedett cselekedetek legut�latosabbika. Ha egy h�zass�g m�gis z�tonyra fut, az iszl�m jog szerint a f�rj a b�r�s�gi �t mell�z�s�vel elv�lhat a feles�g�t�l. Az asszony k�relm�re viszont csak b�r�i �t�lettel t�rt�nhet meg a v�l�s, mivel a n� minden esetben - ak�r v�tkes a h�zass�g t�nkremenetel�ben, ak�r nem - megtarthatja (gyakran igen jelent�s) hozom�ny�t.	1 (2006.09.12.)
Meckenzi torna Engem most a napokban ez foglalkoztat,vagyis pontosabba a porckorong s�rv �s az erre alkalmazhat� torna aminek a nev�t nem biztos hogy j�l �rtam le.Arra lenn�kkiv�ncsi hogyerr�l tudtok-e hallotatok-e valamit. B�bemama erre gondolt�l a f�rummal vagy ennek nem itt a helye?marianna	2 (2006.09.12.)
Szerelmi izmok karbantart�sa       A szerelmi izmok karbantart�sa K�v�ncsian figyelem, hogy mit�l �rzi �let�vel kapcsolatban el�gedettnek mag�t egy n�. Mi n�k, nagyt�bbs�g�ben �rezz�k, hogy szerep�nk teljess�g�nek meg�l�s�hez mennyire fontos, hogy any�kk� v�ljunk. Nem is hagyja a term�szet, hogy ne tartsuk ezt a v�gyunkat fontosnak. Sz�mtalan szinten biztos�tott a fajfenntart�sra val� t�rekv�s�nk. G�nek, hormonok, szervek, idegi folyamatok, �rzelmek, v�gyak, szexu�lis j��rz�s �rk�dik azon, hogy �let�nk f� hajt� erej�v� v�ljon a nemis�g. Gyermekkorban m�r intenz�ven kezd �ledezni a fi�k ir�nti k�v�ncsis�g, kamaszkorban m�r m�gnesk�nt vonz benn�nket a m�sik nem, ami szerencs�s esetben nem v�sz ki id�sebb korunkra sem. A szexualit�s sz�ks�gess�ge, term�szetess�ge ellen�re azonban tabuk�nt kezeli a t�rsadalom az ezzel kapcsolatos k�rd�seket. A mai napig szem�rem �vezi a csal�dban, �gy nem adjuk �t gyermekeinknek az ezzel kapcsolatban �sszegy�lt szem�lyes tapasztalatainkat, �s az iskola sem p�tolja a hi�nyoss�gokat. Minden kamasz el�lr�l kezdi tanulni azt, amit a sz�lei is megtanultak. Ezzel szemben az iskol�ban minden fontos, �s gyakorta f�l�sleges ismeretet el kell saj�t�tanunk, amit az el�z� gener�ci�k �sszegy�jt�ttek. Ugyanakkor a szerelemr�l, annak buktat�ir�l, a testi szerelemr�l, test�nk teljesebb megismer�s�r�l, a menstru�ci�ra, a sz�l�sre, a menopauz�ra val� felk�sz�l�sr�l nem tanulunk. Mi akad�lyozza, hogy mindezt �lvezettel tudjuk meg�lni? Sz�nd�kosan fogalmazok sz�ls�s�gesen, hogy �rezhet�bb legyen a kontraszt. A legt�bb n� nem szereti a menstru�ci�j�t, ugyanakkor m�g �lvezn� a n�i hormonok v�d�hat�s�t a menopauza idej�n. Amennyiben egy n� nem k�pes �r�mmel meg�lni ezen funkci�kat, �gy azt k�zli teste, pszich�je fel�, hogy nem szereti, ha j�l m�k�dik a szervezete. A menstru�ci�, a szexualit�s, a v�rand�ss�g, a sz�l�s, a klimax mind mutatja, hogy mik�nt �llunk n�iess�g�nkh�z. Ennek mint�j�t hozzuk gyermek korunkb�l, erre r��p�lt a m�sik nemmel val� kapcsolatunkb�l sz�rmaz� visszajelz�s, �s ebb�l kialakult, hogy milyennek tartjuk magunkat n�i szerep�nkben. Az �rzelmi kult�r�nk, nemi �ntudatunk, a szexu�lis �n- �s t�rsismeret�nk egy�rtelm�en meghat�rozza kapcsolatunk min�s�g�t b�rmely �letkorban. Tudjuk, hogy a szexualit�s fontos tart�pill�re egy kapcsolatnak, �s m�gis milyen szem�rmesen kezelj�k. Gyakran nevet sem adunk csal�don bel�l a lent tal�lhat� dolgoknak. Amennyiben egy kisgyermek test�t felfedezve meg�rinti az �rz�keny ny�l�sokat, a csal�d a b�n�ss�g �rzet�t kelti. A kicsi megtanulja, hogy ott tiltott dolgok vannak. Ezzel szemben b�tran, g�tl�stalanul, szem�rem n�lk�l kellene meg�ln�nk a testi szerelmet, tudva, hogy a fajfenntart�s mellett abb�l sok �r�m sz�rmazik, mely seg�t a p�rkapcsolat megtart�s�ban, a test �s a l�lek gondoz�s�ban. A nemis�g ter�let�nek a sz�gyen al�l ki kell szabadulni ahhoz, hogy szem�rem n�lk�l tudjuk ezt a kis sejtelmes ter�letet edzeni. Az intim torn�ra sz�ks�g van, nem csup�n az eg�szs�g�nk v�delme, a hasi szervek helyben tart�sa, a gyullad�si hajlam lek�zd�se miatt, hanem testi �s szerelmi k�pess�geink meg�rz�se �rdek�ben is. Gondoljunk csak a t�vol-keleti n�kre, akik a szexiparban dolgozva nem ak�rmilyen �gyess�gre tettek szert. A mi test�nk is k�pes arra, hogy egyre jobban elb�v�lje p�runkat. Nyilv�n ennek �rdek�ben edzeni kell. Az izmok minden �letkorban er�sebb� torn�zhat�ak. Amennyiben a szerelmi izomzatunk feszes, �gy szorosan �leli k�rbe a h�mvessz�t, �s ezzel jelent�sen n�velhetj�k p�runk �r�m�rzet�t. Term�szetesen nem csup�n er�ss�, hanem �gyess� is var�zsolhatjuk a h�velyizmokat, hogy a leg�lvezetesebb, legv�ltozatosabb, sz�munkra is kedvez� testhelyzetekben ny�jtsunk �lvezetet p�runknak. Nincs az a f�rfi, akit ne b�v�lne el kedves�nek �gyess�ge. Ez jelent�s hat�ssal van a szexu�lis �nbizalmunkra, �n�rt�kel�s�nkre, mely tov�bbi felszabad�t� energi�kat termelhet. A h�vely karbantart�sa helyesen elsaj�t�tott gyakorlatokkal nemcsak er�ss�, hanem �ll�k�pess� is teszi az izmokat, ami azt jelenti, hogy nem kell att�l tartani, hogy hosszas szerelmesked�s alatt leveg� �ramlik a h�velybe �s p�runk megtapasztalja a t�nusveszt�st. A rendszeres tr�ning �r�m a f�rfiaknak, de m�g nagyobb hozad�ka van a n�i test sz�m�ra. A sz�k�l�s k�vetkezt�ben nek�nk is nagyobb fizik�lis ingermennyis�g jut, mely ingerfokoz� az idegrendszerben. A tr�ning hat�s�ra sok �j �r k�pz�dik, mely inger�leti �llapotban b�s�gesen �nti a ny�lkah�rtya fel�let�re a szerelmi v�lad�kot. A Bartholin-mirigy t�panyag ell�t�sa is fokoz�dik, ez�rt a s�kos�t� v�lad�k termel�s is megn�, a szerelmesked�k legnagyobb �r�m�re. Gyakori visszajelz�s a tr�ninget v�gz� n�kt�l, hogy megn� az altest �rz�kenys�ge, reakci�k�pess�ge, egyben az orgazmusra val� k�pess�g. Sok n� �let�ben el�sz�r ekkor tapasztalja meg a szexu�lis �r�m�t, ami term�szetesen dopping a f�rfi sz�m�ra is. A h�vellyel elv�gezhet� gyakorlatok lehetnek kifejezetten �gyess�gfejleszt�k, illetve ir�nyulhatnak az �rz�keny ter�letek fejleszt�s�re is. Minden �letkorban k�pesek a n�k arra, hogy az INTIM TORNA� tanfolyami anyag elsaj�t�t�sa ut�n a G�S�K TITKA� tr�ningen elsaj�t�ts�k a G-mirigy, a csikl� �s az orgazmusban r�sztvev� izmok karbantart� tr�ningj�t. Persze ezt otthon, vezet� n�lk�l neh�z megtanulni. Pr�b�ljuk ki! Igyekezzen �sszeh�zni a h�velyben tal�lhat� G-pontocska k�r�li izmot! Ha nem siker�l, ne keseredjen el! Ezt is, mint minden m�s bels� gyakorlatot, l�p�sr�l l�p�sre kell elsaj�t�tani. Azt k�vet�en azonban m�r v�gezhet�ek a feladatok, �s ekkor viszont egy min�s�gibb szexu�lis �lettel aj�nd�koznak meg, mely seg�t a boldog p�rkapcsolat megtart�s�ban vagy egy m�sik ki�p�t�s�ben! (Dashimedia: Sz�l�k lett�nk c�m� kiadv�ny, 6.9. k�rtya, A szerelmi izmok karbantart�sa)	1 (2006.09.13.)
Puszt�t� Istenek1       Puszt�t� istenek - gyilkos szekt�k Az emberis�g legr�gibb vall�si hiedelmei k�z�tt sz�mos olyat tal�lunk, amely az �letigenl� istennel szemben a hal�l �s a puszt�t�s isteneit r�szes�ti el�nyben. Ez nemcsak �s nem egyszer�en a bor�l�t�s �s a gyilkos indulatok vall�sos kifejez�d�se lehet, hanem t�bbnyire a k�r�lm�nyek sz�lte f�lelmekb�l t�pl�lkoz� rossz v�lasz a term�szeti �s t�rsadalmi bajokra. Az 1996-os �v egyik szomor� szenz�ci�ja az volt, hogy a toki�i metr� mit sem sejt� utasai ellen g�zt�mad�sokat int�z� AUM Sinrikj� (Legfels�bb Igazs�g) nev� szekt�t leleplezt�k �s tagjait b�r�s�g el� �ll�tott�k. A k�zelm�ltban pedig egy amerikai uf�rajong� szekta tagjainak kollekt�v �ngyilkoss�g�r�l kaptunk h�rt. Mif�le eszm�k �s t�veszm�k munk�ltak ezekben a szekt�kban? A gyilkos tulajdons�gokkal felruh�zott istenek k�r� szervezett kultuszok t�bbs�ge be�ri a jelk�pes, csup�n kil�t�sba helyezett puszt�t�ssal. P�ld�ul a fr�giai eredet�, a Teremt�s Anyj�nak tekintett K�bel� (latinul Cybele) istenn�h�z a R�mai Birodalomban �s Kis-�zsia sz�mos vid�k�n h�bor� idej�n az�rt k�ny�r�gtek, hogy ny�jtson v�delmet az ellens�ggel szemben. A rendszerint- a r�sztvev�k �nk�v�let�ig fokozott �s hiszt�ri�ba torkoll� - z�rtk�r� �sszej�veteleket olyan papok vezett�k, akik kasztr�ltatt�k magukat, hogy az "eszm�nyi anyaistenn�t" felt�tlen�l �s �nzetlen�l szolg�lhass�k. A szertart�sok azonban- noha a r�sztvev�k ezeken p�ld�ul �l� bik�t �ldoztak fel v�r�t magukra csurgatva �s val�sz�n�leg k�b�t�szereket is fogyasztottak- val�j�ban �rtalmatlanok voltak. Asszaszinok Sokkal t�bbet tudunk azokr�l a k�z�pkori miszt�riumkultuszokr�l, amelyeknek a k�z�ppontj�ban a vall�sos eszm�k jegy�ben folytatott harc �llt. Ezek h�vei �ltal�ban z�rt vall�si k�z�ss�gekbe, illetve olyan szekt�kba t�m�r�ltek, amelyek megv�dt�k, �s egy�ttal szinte magukhoz is l�ncolt�k a h�veiket. Ilyen volt p�ld�ul az arab asszaszinok rendje, amelyet 1090 k�r�l a mai Ir�n �szaki hegyvid�k�n l�v� Alamut erd�ben egy Hasz�n ibn Szabbah nev� s�ita hitt�r�t� alap�tott, s amely t�bb �vsz�zadon �t retteg�sben tartotta a K�zel-Kelet n�peit. Tagjai a Mahdi, azaz a Megv�lt� visszat�r�s�t hirdett�k �s eredetileg �nv�delemre titkos harci csoportokat szerveztek. Az asszaszinok - miut�n rendj�k meger�s�d�tt - a vall�si k�nt�sben elk�vetett politikai orgyilkoss�gok legf�bb v�grehajt�i lettek. A kutat�k t�bbs�ge a szekta nev�t a hasist�l r�szeg jelent�s� arab h�ssz�szin sz�b�l eredezteti. A rend alamuti k�nyvt�ra 1256-ban le�gett, �m t�bb kort�rsi visszaeml�kez�sb�l, p�ld�ul Marco Polo eml�kirataib�l tudjuk, hogy a mindenkori rendf�n�ki tiszts�get bet�lt� sejk a fiatal f�rfiakat hogyan tette a szekta engedelmes eszk�z�v�: hasissal elk�b�totta �ket �s szinte paradicsomi k�r�lm�nyeket teremtett sz�mukra. Amikor azt�n a k�b�t�szer rabjaiv� v�ltak, csak akkor adott nekik bel�le, ha engedelmeskedtek. �ldozatait- az �lvezetek�rt cser�be - orgyilkoss�gra k�nyszer�tette. A jel�lteket a "mesters�g fog�saira" Perzsia magas hegyeinek nehezen megk�zel�thet� v�lgyeiben l�tes�tett telepeken oktatt�k a konspir�ci� legszigor�bb betart�s�val. Az asszaszinok rafin�lt m�dszerekkel elk�vetett mer�nyletei k�l�n�sen a keresztes h�bor�k idej�n v�ltak gyakoriv� (ekkor m�r nemcsak Perzsi�ban, hanem Sz�ri�ban �s Jeruzs�lem k�rny�k�n is nagy sz�mban �ltek). Nem v�letlen h�t, hogy az asszaszin sz�- a h�bor�kb�l hazat�rt keresztes lovagok elbesz�l�sei nyom�n - t�bb eur�pai nyelvben is orgyilkost jelent. Feh�r L�tusz A Feh�r L�tusz T�rsas�g egyike a t�rt�nelem legrejt�lyesebb vall�si szekt�inak. A t�rt�nete k�nai n�pmond�k szerint az �korig ny�lik vissza, de adatok csak az V. sz�zadt�l vannak r�la. Akkor egy Eon nev� buddhista pr�dik�tor �s a k�nai t�rt�nelemben tizennyolc roz�ni b�lcsnek nevezett, n�v szerint nem ismert ember vezette. A szekta szertart�sai rokons�got mutatnak az Eur�p�ban fekete m�giak�nt ismert r�tusokkal. A szekta c�ljaira, szertart�saira �s szervezked�si m�dszereire nemcsak legend�kb�l, hanem cs�sz�ri rendeletekb�l is k�vetkeztethet�nk. Egy 1813-ban kelt dekr�tum szerint p�ld�ul a t�rsas�g tagjai b�keid�ben im�dkoz�ssal, k�ziratok olvas�s�val t�ltik a napjaikat, de �h�ns�g �s z�rzavar idej�n a "Nagy V�llalkoz�s"-nak nevezett �gy�ket szolg�lj�k, azaz egy �j dinasztia megalap�t�s�ra t�rekednek. A fekete m�gi�val rokon gyilkos �s �ngyilkos m�dszereiket legink�bb felkel�sek idej�n ismerhette meg a vil�g. A szekta tagjai ilyenkor a Nagy V�llalkoz�sra hivatkozva minden norm�lis emberi k�pzeletet fel�lm�l� kegyetlens�ggel gyilkoltak �s gy�jtogattak. Amikor pedig m�r veszt�sre �llt az �gy�k, feles�geik �s gyermekeik lem�sz�rl�sa ut�n saj�tos szertart�s szerint �ngyilkosok lettek. Sz�mos kutat� a Feh�r L�tusz T�rsas�g kez�t l�tja az �j- �s a leg�jabb kor olyan nagy t�rsadalmi mozgalmainak megszervez�s�ben is, mint az 1851-64-ben lezajlott taj-ping-felkel�s vagy az 1899-ben kit�rt bokszerl�zad�s. Az ut�bbi lever�se �ta a t�rsas�g csak nagyon ritk�n, p�ld�ul a m�sodik vil�gh�bor� �s m�s nagy t�rsadalmi v�ls�gok idej�n hallatott mag�r�l. A legt�bb kutat� azonban �gy v�li, hogy a szekta nem sz�nt meg, hanem- mint m�r annyiszor a t�rt�nelem sor�n - m�s-m�s n�ven folytatja miszticizmussal �tsz�tt, �sszeesk�v� jelleg� �let�t, amelyben minden gyilkoss�got egy f�ld�nt�li istenuralkod� f�ldi helytart�j�nak rendelet�re hivatkozva hajtanak v�gre. A fojtogat�k J�val t�bbet tudunk arr�l az indiai Thug szekt�r�l, amely m�lt sz�zadi leleplez�sekor a fojtogat�k szekt�ja elnevez�ssel vonult be a t�rt�nelembe. Tagjai a hindu mitol�gi�ban szerepl� S�va isten feles�g�t, a hal�lt �s a puszt�t�st megtestes�t� K�li istenn�t im�dj�k. Az � nev�ben t�bb �vsz�zadon �t gyilkoss�gok sokas�g�t k�vett�k el. A z�rt faluk�z�ss�gekben �l� szekta tagjait India d�li r�sz�n hindi�l phanszigaroknak, azaz fojtogat�knak, az �szaki vid�ken pedig thuggiknak, azaz a Thug szekt�hoz tartoz�knak nevezik. T�rt�n�szek szerint a thuggik �sei az �kori Perzsi�b�l sz�rmaz� nom�d szagartik lehettek, s val�sz�n�leg a mozlim h�d�t�kkal ker�ltek Indi�ba. T�ny, hogy 1290 k�r�l mintegy ezer thuggit fogtak el Delhiben, akiket k�s�bb Beng�li�ban telep�tettek le. A thuggik azzal dicsekedtek, hogy az ellorai barlangokban tal�lt kilencsz�z �ves rov�s�r�saik szerint �seik is ritu�lis gyilkoss�gokat k�vettek el. A k�s�bbi thuggik viszont azokkal a hindu hagyom�nyokkal magyar�zz�k az eredet�ket, amelyek szerint egykor egy rossz szellem elnyelte a vil�got, s K�li �gy mentette meg a F�ldet, hogy lesz�rta a szellemet. �m a meg�lt szellem minden egyes ki�ml� v�rcseppj�b�l �jabb �s �jabb d�monok sz�lettek. A vel�k val� hadakoz�sban elf�radt istenn� k�t embert teremtett, s olyan kend�t adott nekik, amellyel megfojthatt�k a d�monokat. K�li miut�n minden d�mont elpuszt�tottak, jutalomb�l nekik adta a fojtogat�kend�t, s meghagyta: ut�daik az emberek megfojt�s�val folytass�k a d�monok elleni harcot. E vall�si parancsolat az id�k sor�n mintegy sz�zezer f�re szaporodott thuggik �let�nek szerves r�sz�v� v�lt. India orsz�g�tjainak r�mei lettek, a l�tez�s�kr�l szinte minden helyi lakos tudott, de mindenki hallgatott r�luk. �vsz�zadokon �t l�nyeg�ben zavartalanul gyilkolhattak, s m�r csak az�rt is, mert t�bbnyire egy-egy helyi maharadzsa vagy nagy�r p�rtfog�s�t �lvezt�k (p�rtfog�juk ellens�geit, persze, szint�n eltett�k l�b al�l). Els�k�nt a brit gyarmati hadsereg egyik katonaorvos�nak, dr. Richard Sherwodnak siker�lt 1816-ban leleplezni �ket. Bebizony�totta, hogy az orsz�gutak rejt�lyes r�mei a thuggik, s arra is r�vette �ket, hogy a nyilv�noss�g el�tt felt�rj�k hit�k �s gyilkol�si m�dszereik titkait. T�bbs�g�k l�tsz�lag j�mbor �letet �l� mozlim, egy r�sz�k pedig hindu vall�s� f�ldm�vel� volt. A rabl�gyilkoss�gokat �ltal�ban 15-20 f�s csoportokban hajtott�k v�gre. Minden t�mad�s el�tt felder�t�ket k�ldtek el�re, hogy kipuhatolj�k a karav�n l�tsz�m�t, fegyverzet�t, �ruj�t. Az orgyilkosok egy r�sze mint �tit�rs csatlakozott a karav�nhoz, a t�bbiek pedig egy el�re megbesz�lt helyen v�ratlanul h�tba t�madt�k a csoportot. Egy-egy �ldozatot �ltal�ban k�t thuggi rohant le, s kicsiny gyermekkorukt�l begyakorolt mozdulatokkal, a rumalnak nevezett hossz�, sz�les, s�lszer� zsebkend�j�kkel megfojtott�k. A rumalt, mikor �ppen nem haszn�lt�k, a csukl�jukra k�tve viselt�k, s ez�rt teljesen fegyvertelennek l�tszottak. Hogy megnehez�ts�k a kirabolt �ldozatok azonos�t�s�t, a m�r kih�lt holttesteket feldarabolt�k vagy megcsonk�tott�k. A gyilkoss�gokban �ltal�ban csak a f�rfiak vettek r�szt. A karav�nokkal egy�tt utaz� gyermekeket sem k�m�lt�k. De n�ha a m�g besz�lni nem tud� fi�csk�knak megkegyelmeztek, s saj�tjukk�nt nevelt�k fel �s k�pezt�k ki �ket a gyilkol�sra. A szekta, amikor a legakt�vabb volt, �vente t�bb t�zezer embert gyilkolt meg az orsz�gutakon. Kultikus hagyom�nyainak �s gyilkol�si szok�sainak tal�n m�g ma is vannak folytat�i. A s�t�nist�k Nem kev�sb� vesz�lyesek azok az eur�pai �s tengerent�li titkos gy�lekezetek sem, amelyeket a k�z�pkort�l kezdve �ltal�ban s�t�nista szekt�knak neveznek az emberek. K�z�s jellemz�j�k, hogy a kereszt�ny vall�sok elveit, c�ljait �s szertart�sait a vissz�j�ra ford�tj�k, s az �rd�g�t (s�t�nt, Lucifert stb.) vagy m�s, ugyancsak a gonosz tulajdons�gaival felruh�zott isteneiket im�dj�k. A s�t�nista szekt�k h�vei sz�m�ra k�telez� a par�zn�lkod�s, az ember�l�s �s �ltal�ban a gonoszs�g gyakorl�sa. A kriminalisztika igen sokf�le fed�ssel �s m�dszerrel m�k�d� s�t�nista szekta tev�kenys�g�t ismeri. Ezeket rendszerint nehezebb volt felder�teni, mint azut�n a tagokat vallom�sra b�rni. A saj�t esend�s�g�kkel �s az elk�vetett b�ncselekm�nyekkel szembes�lve �ltal�ban r�d�bbennek: a szektavezet�k misztikus k�r�t�s� k�b�t�szeres, szexu�lm�giai, szadista �s egy�b, a k�znyelvben fekete mis�nek nevezett szertart�sai nem szolg�lnak m�st, minthogy a tagjel�lteket beszervezz�k, elk�telezz�k �s a tov�bbi s�lyosabb b�ncselekm�nyek elk�vet�s�hez hozz�szoktass�k. A leg�jabb kor legh�rhedtebb s�t�nista szekt�i k�z� tartozott az angol okkultista Aliester Crowley �ltal 1907 k�r�l alap�tott Ez�st Csillag Misztikus Rend. A vezet� a megtestes�lt Antikrisztusk�nt tiszteltette mag�t h�veivel. A rendk�v�l titkosan m�k�d� szekt�ba �ltal�ban k�b�t�szerekkel"hangulatoss�" tett orgi�k keret�ben vonta be az �j tagokat. K�vet�it m�gikus egyiptomi szellemekkel val�"kapcsolattart�s�val" �s id�nk�nt azok szertart�sos "megid�z�s�vel" is igyekezett elk�pr�ztatni. A k�t vil�gh�bor� k�z�tti �vekben k�r�lbel�l sz�z taggal m�k�d� Ez�st Csillag alap�t� tagjai k�z�l t�bben maguk is �jabb s�t�nista szekt�kat alap�tottak szerte a vil�gban. A szak�rt�k szerint sz�mos jel arra mutat, hogy Eur�p�ban ma is m�k�dnek s�t�nista szekt�k. A jap�n AUM Sinrikj� nev� szekta gyilkos fanatizmusa - l�ttuk - t�volr�l sem egyedi jelens�g. Aszahara Soko, eredeti nev�n Macimoto Csizou 1987-ben a szigetorsz�g Fudzsinomija nev� telep�l�s�n alap�totta meg vall�si k�z�ss�g�t. A viszonylag r�vid id� alatt t�bb t�zezer f�ss� v�l� szekta tagjai a szervezet betilt�s�ig �sszesen mintegy sz�zharminc, a k�lvil�gt�l elz�rt telepen �ltek. A szekt�ba bel�p�k k�telesek voltak minden vagyonukat az alap�t� rendelkez�s�re bocs�tani. Aki k�s�bb ki akart l�pni a szekt�b�l, azt a szektaf�n�k fanatiz�lt b�nt�rsaival egyszer�en meggyilkoltatta. K�z�ss�gre v�gy� szekt�sok A jap�n hat�s�gok m�g ma sem tudj�k, hogy a szekta tagjai pontosan h�ny b�ncselekm�nyt k�vettek el. A jelenleg is zajl� b�r�s�gi t�rgyal�sokon �jabb �s �jabb r�mtettekre der�l f�ny. T�ny azonban, hogy a szekta titkos vegyi laborat�rium�nak vezet�je beismerte: el�sz�r a jap�n lakoss�g elleni bakteorol�giai hadvisel�ssel k�s�rleteztek. 1993-ban saj�t teny�szt�s� l�pfen�t permeteztek sz�t Toki� utc�in, s csak az�rt �lltak le vele, mert nem tapasztaltak megbeteged�seket. �gy v�lt�k, ha a j�rv�ny kit�r, majd elhitetik az emberekkel, hogy az Amerikai Egyes�lt �llamok int�zett biol�giai t�mad�st Jap�n ellen. Minthogy ez a pr�b�lkoz�suk sikertelen volt, a V-X jel� harc�szati idegg�zzal kezdtek el k�s�rletezni. Ezzel �ltek meg egy szektatagot, akit k�mnek tartottak, s egy id�s asszonyon is kipr�b�lt�k, aki az�ta eml�kezetkies�sben szenved. 1994-ben Macamuto v�ros�ban mit sem sejt� emberek ellen is bevetett�k az idegg�zt, ami akkor m�g "csak" k�t ember hal�l�t okozta. A m�rgez� anyagok t�meges el��ll�t�s�t k�sleltette, hogy a gy�rt�s sor�n a szekta t�bb tagja is m�rgez�st kapott. Ennek ellen�re folytatt�k a k�s�rleteket �s 1996 m�rcius�ban a toki�i metr�ban- t�bb adagban - idegb�n�t�, gyorsan �l� szaring�zt engedtek szabadon. Ezzel az akci�jukkal tizenegy embert gyilkoltak meg �s t�bb mint �tezer�tsz�zan szenvedtek s�lyos g�zm�rgez�st. A vizsg�latok m�g folynak, de az m�ris bizonyosnak l�tszik, hogy - mint m�r annyiszor a t�rt�nelemben- a szektavezet� a h�tk�znapi �let gondjai el�l menek�lni akar�, s meghitt k�z�ss�gi kapcsolatra v�gy� emberek hisz�kenys�g�t haszn�lta ki saj�t vagyon�nak �s hatalm�nak n�vel�s�re. Hal�los uf�rajong�s A San Diego k�rny�k�n tal�lhat� Santa Fe Ranch nev� villanegyed egyik �p�let�ben p�r �ve harminckilenc ember holttest�t tal�lt�k meg, akik az els�dleges jelek szerint �ngyilkosok lettek. Az elhunytak valamennyien fiatal sz�m�t�stechnikai szakemberek voltak, s a Fels�bb Forr�snak nevezett kultikus k�z�ss�ghez tartoztak. A szekta id�s vezet�j�t m�g nem tal�lt�k meg. A b�relt vill�t k�z�s lak�- �s kultikus helyk�nt haszn�lt�k, s t�bb vonatkoz�sban is szembehelyezkedtek a vil�gi t�rv�nyekkel. (P�ld�ul nem fizettek ad�t.) Az els� jelent�sek arr�l is besz�molnak, hogy az egyik ismer�s�kn�l hagyott, vide�kazett�kon r�gz�tett b�cs��zenet�k szerint abban a hiedelemben k�vett�k el altat�t�ladagol�ssal �s szertart�sosan csoportos �ngyilkoss�gukat, hogy egy uf� viszi tov�bb a lelk�ket, amely a F�ldh�z k�zeled�"Hale-Bopp �st�k�s m�g�tt b�jik meg". Az eff�le h�rek olvast�n sokaknak esz�be jut, hogy a tudom�ny �s a miszticizmus �sszekever�se megd�bbent� �s pokolian vesz�lyes elm�leteket hozhat l�tre. Megint m�sok azokat az �ngyilkoss�gi eseteket id�zik, amelyeket egy-egy napt�ri sz�zad- vagy ezredfordul�hoz k�zeledve a k�l�nb�z� "vil�gv�ge"-j�slatok vagy csillag�szati �s egy�b term�szeti jelens�gek hat�s�ra k�vetnek el az azokhoz kapcsol�d� kital�lt mes�kben h�v� emberek. A szakember az ilyen esetekr�l hallva csak ism�telni tudja: legyen sz� ak�r m�sokat gyilkol�, ak�r a saj�t tagjait �ngyilkoss�gra k�sztet� szekt�r�l, mindegyik esetben olyan b�ncselekm�nyek val�sulnak meg, amelyekr�l el�bb-ut�bb egyebek k�z�tt rendszerint az is kider�l, hogy valaki vagy valakik cs�ny�n vissza�ltek embert�rsaik hisz�kenys�g�vel. Ebben a vonatkoz�sban m�r az amerikai b�n�ld�z� szervek is forr� nyomon vannak. Dr. Op�l S�ndor a hadtudom�ny kandid�tusa Forr�s:�T	1 (2006.09.28.)