FrissítésSúgó

bobemama

2006.09.10. 18:00 -

Az illatokról Buddha szerint:   A testiség a mag, a szerelem a virág, az együttérzés az illat. Aromás növényeket már régtől használ az ember spirituális és hétköznapi célokra is. Az indiai jógik évezredeken át adták tovább egymásnak a parfümolajok titkát, melyik segít a magasabb spirituális tudatosság elérésében, melyik stimulálja a kreativitást, melyiknek van gyógyhatása bizonyos betegségekre. A polinéz kahunák, a dél-amerikai indián varázslók, az észak-amerikai és ázsiai sámánok, az ősmagyar táltosok is ismerték a környezetükben fellelhető növények titkait. Az ember körülbelül 4.000-10.000 különböző szagot képes megkülönböztetni. A szagérzékelésben az orrban lévő 15-20 millió szaglóreceptor vesz részt, amely közvetíti az ingereket az agyhoz. A szagok vegyi úton hatnak ránk, az orr nyálkahártyájában található nedvesség segítségével jutnak be szervezetünkbe. Ezek a kémiai úton terjedő üzenetek talán intimebbek, mint a hullámként terjedő hang és fényjelek. Az illatok felidézhetnek bennünk különféle hangulatokat, képesek mozgósítani tudatalattink mélységeit. Néhány növényi és állati eredetű illatanyag az emberi szervezetben termelődő szagtalan, feromonhoz hasonló hatással bír. Az állatoknál a párválasztást az emberi feromonhoz hasonló anyagok irányítják, például a pillangók több kilométerről is megérzik leendő párjuk szagát. A viselkedéstani kutatások azt bizonyítják, hogy a leendő partner természetes szaga az embereknél is döntő lehet a párválasztásban. Egyes vizsgálatok szerint a nők peteérésük idején több feromont bocsátanak ki, és érzékenyebbek a szagokra. Az ámbra, a pézsma, a növényi és az állati eredetű is, valamint a szantál képes emlékeztetni szervezetünket a feromonra. A nyugati emberek általában a könnyebb virágillatot, a friss citrusfélék, örökzöldek illatát kedvelik magukon. A férfiak gyakran beérik az arcvizek adta lehetőségekkel, de a 60-as 70-es évek óta terjedőben van az illatkultusz a férfiak körében is. (Van olyan gyártó cég, amelyeknek már több mint 60 éve piacon van ugyanaz a férfi parfümje. Egy másik, szintén ma is aktívan működő divatház már 1904-ben gyártott férfiak számára parfümöt.) Az európai, amerikai nők a fülük mögé, a dekoltázsukba, a csuklójuk belsejére szoktak cseppenteni kedvenc illatukból. Az ázsiai és más egzotikus kultúrákban a nők testük különböző részeire más-más illatokat használnak, lakóhelyüket, hálóhelyüket is illatosítják. Az európai orr számára nehéznek tűnő illatok ott a hétköznapok részei. Ha mi a fahéjra, szegfűszegre, gyömbérre gondolunk nekünk nem a meleg, hanem a hideg, a tél, az ünneplés, a Karácsony jut eszünkbe. Igaz, hogy a karácsonyi ünnepkör lehetőségét is a Kelet adta nekünk! Jézus, aki elhozta nekünk a szeretet-központú világképet, az európai keresztény gondolat magját, a Közel-Keleten született, ahol a karavánutakon évezredeken át cseréltek gazdát a távoli tájak termékei, köztük a különleges növények is. Az Ószövetségben is találunk leírásokat a növényi kenetekre és a füstáldozatokra. Mózesnek az Úr utasításai alapján finom fűszerekből illatos kenetet, szent olajat, kellett készítenie a felszenteléshez (Kiv. 22,25,30). A füstölőáldozattal mély kapcsolat alakulhat ki a földön lévő ember és a magasban lévő Örökkévaló között. Érdekes nyelvészeti bizonyítékot találhatunk erre az ősi hitre: a héber nyelvben a füstölőáldozat /ketoret,/ az ősi arámi tőből /kátár/ származik, melynek jelentése, kötelék. A Kabala bölcsei szerint az áldozathoz használt növények száma a 11 a gonoszsággal van kapcsolatban. Az Örökkévaló képes megtisztítani a tisztátalan erőket is azáltal, hogy a füsttel magához emeli azokat. Gyakran tettek az áldozati növények közé rossz szagú mézgát chelbenna, amivel azt fejezték ki, hogy hisznek abban, hogy az Örökkévaló a legalsó szinten lévő negatív energiákat is képes felemelni és átalakítani jóvá. Az évezredekkel ezelőtti Egyiptomban is alkalmazták a növényi füstáldozatokat. Maga a ma használatos parfüm szó is utal erre a használatra, per fumo a latinból terjedt tovább más nyelvekbe, ahol hasonló hangzású változatain ma már illatos oldatokat értenek az emberek, nem jut eszükbe a füstön át jelentés. Az ókori Egyiptomban, ahol az emberi test ápolásának, díszítésének hosszantartó hagyományai alakultak ki, nemcsak a krémek, festékek készítése állt magas fokon, hanem az illatszerek előállítása is. Az illatosító szerek, füstölők vallási és profán célokat is szolgáltak. Erről némelyik feltárt sír felirata és a szarkofágokban talált tégelyek tudósítanak bennünket. A parfümök használata nem számított luxusnak. Úgy gondolták, hogy a parfüm kiterjeszti viselője jelentétét, területét, emiatt a férfiak is nagy előszeretettel alkalmazták testükön. I. Széti fáraó idején (i.e. 1306-1290) illatosított olajokkal látták el a hadsereget, III. Ramszesz uralkodása alatt (i.e. 1194-1163) pedig feljegyzés készült a tébai sírásók sztrájkjáról, amit az váltott ki, hogy nem kapták meg a számukra hivatalosan előírt parfümöt. A különböző előkelő fogadásokon, az óegyiptomi férfiak a bejáratnál virágfűzért kaptak a nyakukba és választhattak a felkínált illatok közül. (Polinéziában ma is szokás a vendégek virágfüzérrel való megajándékozása.) Az egyiptomiak a masszázshoz is illatosított olajokat használtak. Az egyik legkedveltebb illatosító szerük  amit a görögök és a rómaiak is átvettek , a kyphi volt, amely 15-50 féle növényi részt is tartalmazhatott. Ezek közül néhány: kasszia, jázmin, citromfű, ciprus, nárdus, kalamusz, koriander mézga, tömjén, henna, boróka, fahéj, menta, pisztácia, sáfrány, rózsa. A felsoroltakat összeőrölték, leöntötték borral és mazsolát adtak hozzá. Néhány napig állni hagyták, majd mézzel felfőzött tömjént adtak hozzá és újabb néhány napos pihenő után őrölt mirhát (Arábiában és Afrikában honos fák gyantája) kevertek bele. Az egyiptomiak halotti kultuszában előkelő helyet foglaltak el az illatos balzsamok, melyekkel képesek voltak a múmiákat konzerválni. A halottak mellé eltemették az illatszereiket is, hogy a túlvilágon se nélkülözzék kedvenc illataikat. A krétai atléták illatos olajokat használtak a versenyek, bemutatók előtt. A knosszoszi palota i.e. 1900-1700 közti időből származó freskóin már találhatók rózsaábrázolások, a rózsaolaj használatáról pedig az i.e. 1300-1200-ból származó a püloszi feljegyzésekből szerezhetünk tudomást. Homérosz soraiból pedig azt tudhatjuk meg, hogy a görög háznál az érkező vendéget illatos fürdővel kínálták. Az ókori Rómában a gazdagok rózsából, nárciszból, keserű mandulából, mirhából, mézből készült parfümmel itatták át ruhájukat, sarujukat és kedvenc háziállataikat is meghintették vele. Gyakran a gladiátorok is használtak illatosított vizeket, olajokat, mielőtt az arénába léptek. A rómaiak már az első században készítettek rózsavizet. A növényvilág több millió tagja közül talán egyikről sem született annyi vers, mint a rózsáról, amely 80 millió éves lehet. A szírektől, nabateusoktól és a hellenisztikus kultúráktól vették át az arabok a kertművelés művészetét, melynek a rózsatermesztés egyik legfontosabb eleme volt. Az iszlámot terjesztő, hódító nomádok nagyra értékelték az oázisszerű kerteket, és tovább terjesztették az évezredes, öntözéses növénytermesztő kultúrát, melyben náluk a rózsa kiemelt helyet kapott. A hagyomány szerint a rózsa Mohamed égi utazása során teremtődött, a próféta szemöldökének izzadságcseppjéből. A muszlim hit nemcsak a rózsaolaj, hanem más illatszerek használatának hagyományát is prófétai tanításként kezeli. Az Ezeregyéjszaka meséi, Ali Baba és a negyven rabló című meséjében találjuk a következő sorokat: ”Végül a fűszerek, tömjének és illatszerek csarnokába ért, ahol az illatok árja a levegőt általjárja. Áloé- és mósuszfelleg csapja meg, mint édes lehellet; ámbra, pézsma jó illata egész valóját áthatja, naddnak, rózsavíznek bája részegítőn hullik rája; sáfrány meg tömjénféle finoman árad feléje.” A teherhordó és a három lány történetéből fordította Vajkay Lajos a következő verset: ”Ha kedved féktelen s mulatni vágyna már, Négy eszköz kell ahhoz: lant, hárfa, síp, gitár. És kell, hogy közbe négy szellemkéz hintsen ott Viola, szegfű, rózsa és mirtuszillatot.” Még egy idézet a fent említett meséből, amely segítségével az ápolt kertet könnyebben magunk elé képzelhetjük: ”Másnap benéztem a másik helyiségbe: ott pálmákkal beültetett tágas tér tárult elém; a rózsa, jázmin, nárcisz, ibolya, kamilla és liliom közt patak folyt: a bűvös illat megrészegített.” A szépen ápolt kert az elvonulás, meditáció, feltöltődés színhelye is (volt) az iszlám kultúrában. Aki teheti, élvezze saját kertjének illatát, akinek ez nem adatik meg, használja ki a csendes parkokat, ahol az élő virágok közelébe kerülhet. ¤¤¤¤¤

[4-1]

bobemama

Előzmény | 2006.09.10. 19:45 - #4

AROMATERÁPIÁS Illóolajok                                                                                                                                                                 ROZMARING (Rosmarinus officinalis) Külsődleges alkalmazás: Gyulladáscsökkentő hatású (antiphlogisticum), reumás fájdalmak enyhítésére, idegzsába és isiász esetén  bedörzsölőszerként és fürdővízbe ajánlják. Gyógyfürdőként a végtagok vérkeringését javítja. Influenza, hörghurut esetén belélegzése javasolt. Hajmosáskor öblítőként, ill. samponban segíti az egészséges hajszálképződést; javítja, serkenti a hajhagymák működését, hajnövesztő hatású gyógynövény-kivonatos készítményekbe javasolják. Pszichés és lelki hatása: Élénkít, erősít, növeli a tettrekészséget, akaraterőt. Felráz! YLANG YLANG (Cananga odorata) Külsődleges alkalmazás: Nemi vágyat növelő fürdők készítésére ősidők óta használják. Lazítás céljából a szobában elpárologtatják. Varázslatos illatot ad a bőrnek. Pszichés és lelki hatása: Illata a meghittség és a bizalom légkörét varázsolja elő, feloldja a gátlásokat, az érzelmek olykor  féktelenné válnak. BERGAMOTT (Citrus aurantium) Külsődleges alkalmazás: Gyulladások, pattanásos bőrpanaszok esetén is javasolják. Fertőtlenítő hatású.  Hosszas társas fürdőzésekhez ajánlják. Hámregeneráló hatású. Pszichés és lelki hatása: Illóolaja oldja a félelemérzést és a depressziót, javítja a kedélyt. Élénkítő, testi és lelki frissességet, fittséget helyreállító hatásáról ismert. SZEGFŰSZEG (Eugenia caryophylla) Külsődleges alkalmazás: fertőző betegség esetén a szobában elpárologtatva antibakteriális hatású. Pszichés és lelki hatása: Könnyeddé és megbocsátóvá tesz. VETIVER (Vetiveria zizantoides) Külsődleges alkalmazás: Nemi vágyat növelő masszázsolajak, fürdőkészítmények alkotórésze. Növeli a bőr üdeségét, tonizáló hatású. Vonzó illatúvá varázsolja bőrét. Pszichés és lelki hatása: vonzó, magával ragadó és megtartó hatású illóolajként alkalmazzák. BAZSALIKOM (Oscimum basilicum) Külsődleges alkalmazás: Túlfeszített munkától való kimerültség esetén, valamint nemi vágyat növelő masszázsolajokba,  fürdőzéshez ajánlják. Javasolják hajhullás elleni készítményekbe is. Javítja az erőnlétet, stimuláló. Pszichés és lelki hatása: Szellemi fáradtág, kimerültség esetén mozgósítja a rejtett erőtartalékokat, erősíti az önbizalmat. GERÁNIUM (Pelargonium odorantissimum) Külsődleges alkalmazás: Bőrápoláshoz a száraz, fáradt, öregedő bőr üdeségének elősegítésére ajánlják, ezért fürdővízbe is alkalmazzák. Pszichés és lelki hatása: Helyreállítja a lelki egyensúlyt, segít a szépre, kellemesre figyelni.  Optimista hangulatot teremt, a nemi vágyat növeli. LEVENDULA (Lavendula officinalis) Külsődleges alkalmazás: Túlzott napozás okozta bőrpír, rovarcsípések, pattanások, pörsenések kezelésére borogatás, vagy fürdővíz formájában. Meghűléses megbetegedések esetén előnyös a belélegzése. Feszültség, stressz, ideges felhangoltság esetén belélegezve és  a fürdővízben is ajánlott a panaszok enyhítésére. Bedörzsölőszerként és gyógyfürdőbe ajánlható idegzsába és reumás fájdalmak esetén. Pszichés és lelki hatása: A tisztaság, a rend légkörét sugallja. Oldja a lehangoltságot, a depressziót, helyreállítja a lelki egyensúlyt. MANDARIN (Citrus mandurensis) Külsődleges alkalmazása: Feszültségoldó fürdő és masszázsolaj fontos komponense. Lehangoltság és depresszió ellen előnyös belélegezni illóolaját. Pszichés és lelki hatása: Félelem-oldó, jókedvre derítő, feledteti a problémákat, oldja az aggodalmat. BORÓKA (Juniperus communis) Külsődleges alkalmazás: Izületi gyulladás, reumás panaszok és cellulitisz (narancsbőr) kezelésére javasolják.  A változó korban általánosan ajánlható a fürdővízhez, regeneráló hatású. Pszichés és lelki hatása: Megszilárdítja a belső erőt, önbizalmat. Kiegyensúlyozott, kudarcálló lelkiállapotba hoz. ÁNIZS (Pimpinella anisum) Külsődleges alkalmazás: Nyálkahártyán görcsoldó, fertőtlenítő hatású. Köhögés és meghűlés estén javasolt belélegezni, előnyösen hat a torkot kínzó, fojtogató köhögésre. Pszichés és lelki hatása: Oldja a szorongó félelmet. Nyugtat és vigaszt nyújt. ÉDESKÖMÉNY (Foeniculum vulgare) Külsődleges alkalmazás: Fő hatóanyaga az anethol, amelynek baktericid hatása nemcsak belső alkalmazás, hanem fürdő és  borogatás esetén a zsíros, pattanásos bőrre is előnyös. Pszichés és lelki hatása: Segít a biztonságérzet megtartásában, oldja a magányosság érzete okozta elfásultságot. BORSMENTA(Mentha piperita) Külsődleges alkalmazás: Meghűléses megbetegedések kezelésére, inhaláció formájában, erősen csökkenti a váladékképződést is. Bőrélősködők ellen lemosás formájában használatos. Fejfájás és migrén elleni bedörzsölő- szerek alkotórésze. Pszichés és lelki hatása: elűzi a borongós gondolatokat, fellélegzünk. EUKALIPTUSZ (Eucalyptus globulus) Külsődleges alkalmazás: légúti fertőzésekben, hurutokban (pharingitis, laryngitis, bronchitis, tracheitis). Láz esetén hűtőfürdőben  előnyösen alkalmazható meghűléses megbetegedések, influenza esetén. Pszichés és lelki hatása: erősíti a koncentráló készséget, a kiegyensúlyozott, logikus gondolkodást. KAKUKKFŰ(Thymus vulgaris) Külsődleges alkalmazás: A légtér és a légutak fertőtlenítésére. Reuma kezelésére bedörzsölés és fürdő formájában használható. Pattanások, kiütéses bőrpanaszok kezelésére ajánlják. Pszichés és lelki hatása: Az erőtlen, fáradt lelkiállapotot kedvezően befolyásolja. FAHÉJ (Cinnamomum ceylonicum) Külsődleges alkalmazás: Meghűléses megbetegedések esetén inhalálásra használjuk. Javítja a helyi vérkeringést.  Rovarcsípés okozta viszketés csillapítására, fürdővízben reuma kezelésére, ill. bedörzsölőként is használják. Pszichés és lelki hatása: Növeli a biztonságérzetet, oldja a lelki feszültséget, az érzelmi válságot és a szorongó félelmet.         V.lászló,2006. augusztus 15.

bobemama

Előzmény | 2006.09.10. 19:44 - #3

AZ AROMATERÁPIA TÖRTÉNETE                                                                                                                                                           A természetes hatóanyagokkal történő gyógyítás egyik tudományosan is megalapozott és visszaigazolt területe az évezredes múltra visszatekintő AROMATERÁPIA.Ez olyan gyógymód, amellyel a testi-lelki erőnlétet egy időben tudjuk javítani. Mint azt már az aromaterápia szó is jelzi,az eljárás alapja az illatanyaggal történő kezelés. A (gyógy)növények által termelt könnyed illó anyagok többek között fertőtlenítő, féregűző, gyulladáscsökkentő, esetenként vírusölő hatásúak. Az illóanyagok nemcsak belélegezve, de a bőrfelületen is intenzíven fejtik ki hatásukat. Ezen a felismerésen alapultak az ősi kínai, egyiptomi és arábiai orvosok ún.fürdővizes-gyógykezelései, amelyet a fürdővízbe öntött növényi főzetek, kivonatok alkalmazásával és gyógynövény-keverékek forrázatából készült teákkal egészítettek ki. Senki sem tudja, hol és hogyan indult útjára az aromaterápia mestersége. A legősibb, kínai írásos emlékek némelyike is említést tesz a növényi olajok gyógyászati célú alkalmazásáról. A hajdani Perzsiában is nagyra értékelték a rózsa- és narancsvirágból desztillált virágvizeket, s kozmetikumként és gyógyírként egyaránt alkalmazták. A 11. században a perzsa filozófus és orvos Avicenna finomította a desztillációs eljárást, és a korábbiaknál jóval tisztább illóolajokat állított elő. A kínaiak gyógyhatású olajokkal kapcsolatos tudása feltehetőleg a görögök és rómaiak közvetítésével jutott el nyugatra. A növényi olajok gyógyászati alkalmazásáról szóló első brit nyelvemlék a 13. századból való. Ettől az időtől fogva Európa szerte mind szélesebb körben alkalmazzák parfümként, fertőtlenítőszerként és gyógyszerként a különféle illóolajokat. A 19. századtól kezdték az illóolajokat mesterségesen is előállítani. A 20. század elején ismét megnőtt az érdeklődés a természetes gyógyszerek, így a növényi olajok iránt is. A modern orvostudományban egy francia vegyész, René Gattefosse professzor honosította meg ezeket az anyagokat. Gattefosse történetesen egy ízben levendulaolajba mártotta súlyosan összeégett kezét, és legnagyobb meglepetésére a seb rövid idő alatt felhólyagzás és hegképződés nélkül gyógyult. Gattefosse az első világháború alatt a sebesült katonák kezelése során számos más gyógyító hatású olajat is felfedezett.  Munkáját honfitársai, Dr. Jean Valnet orvos és Marguerite Maury biokémikus és kozmetikus folytatták. Valnet rák, gümőkór, cukorbetegség és más súlyos betegségek ellen alkalmazott illóolajokat, jelentős sikerekkel. Maury az illóolajokkal végezhető masszázs és bőrápolás különféle technikáit fejlesztette ki. Az illóolajakat a lágy- és fás szárú növények virágaiban, leveleiben, szárában, kérgében, vagy törzsében lévő váladéktermelő sejtek termelik.  A természetben ezek az anyagok lassan szabadulnak fel, melegítés, vagy préselés hatására azonban a sejtek felszakadnak, s nagy mennyiségű illatanyagot bocsátanak ki.  A tiszta illóolajokat vízgőz-desztillációval állítják elő. Ennek során az illóolajat vízgőzzel elpárologtatják, majd a lehűlő gőzökből lecsapódik és szétválik a víz és az illóolaj. Az aromaterápiát alkalmazó terapeuták véleménye szerint módszerük mentes a mellékhatásoktól, és bármely életkorban alkalmazható.  Ugyanakkor bizonyos esetekben nem tanácsos az aromaterápia: terhes anyák részére a bazsalikom, kámfor, szegfűszeg, petrezselyem, zsálya, boróka, fehérüröm, majoránna és origanum illóolaja nem javasolt.  Gyermekeknél hét éves kora alatt óvatosan alkalmazandók a mentol tartalmú illóolajos készítmények. Pollen allergiával és asztmatikus nehézlégzéssel küszködők is gondosan válasszák  ki a számukra használható illóolaj kompozíciókat! Esetükben az ánizs, az édeskömény, a zsálya, a kakukkfű és a fahéjolaj nem javallott.  Egyénenként más-más mértékben, de hatékony dózist juttathat fürdővizébe, ha kb. 50 ml-nyi (1/2 dl) mennyiség felét a fürdővíz engedése közben,  a másik felét a fürdővízbe lépés előtt adagolja a kádba. A gyógynövények kivonatának illatmolekulái az orrüregen keresztül a limbikus rendszerbe érkeznek.  A limbikus terület az agy azon része, amely az érzelmeket, az örömérzést dolgozza fel, de kapcsolata van az emlékezési funkciókkal is. Az illatingerek hatására nyugtató, egyensúlyteremtő, vagy éppen élénkítő hatású kémiai anyagok szabadulnak fel. Az élénkítő hatású termékeket azokra az esetekre fejlesztették ki, amikor Ön eddig még soha nem érzett energiával, életerővel akarja feltölteni szervezetét.  A nyugtató hatású termékek ideálisak, ha arra lenne szüksége, hogy enyhítse a stressz hatást, csökkentse a modern élettel járó feszültséget, visszaállítsa a megbomlott egyensúlyt.

bobemama

Előzmény | 2006.09.10. 18:05 - #2

Aromás olajok, illatok és ízek A lehűlő, füstös, télszagú napokon jólesik egy kis meleg illat. Az aromalámpában a mécses fénye akár egész nap világíthat, és fölötte az illóolaj kedvenc arománkkal, gyógynövényünkkel gondűző, fertőtlenítő, illatosító hatásával bejárhatja a szobát. Használhatjuk az aromák jótékony hatását munkahelyen és otthon is. Aromaolajok, amelyeket minden nőnek ismernie kell: A menstruáció kezdete előtti napokban sok nő ingerültségtől, fáradékonyságtól, önértékelési zavaroktól szenved. A lehangolt, sírós, depressziós állapotot agresszív dühkitörések váltják. Aki tapasztalta már magán a PMS (azaz a premenstruációs szindróma) tüneteit az a következő olajok használatával előzheti meg és enyhítheti azokat... A lehűlő, füstös, télszagú napokon jólesik egy kis meleg illat. Az aromalámpában a mécses fénye akár egész nap világíthat, és fölötte az illóolaj kedvenc arománkkal, gyógynövényünkkel gondűző, fertőtlenítő, illatosító hatásával bejárhatja a szobát. Használhatjuk az aromák jótékony hatását munkahelyen és otthon is. Az irodában kérjük ki kollégáink véleményét az egyes illóolajok alkalmazása előtt, ugyanis az aromaolajok kémiai anyagai nem mindenkiben keltenek egyforma érzéseket. Lakásunk egyes helyiségeit hangulatuknak, funkcióiknak megfelelő illatokkal tehetjük még lakályosabbá a fűtőtesteken elhelyezett párologtatókba csöpögtetett illóolajokkal. A karácsony közeledtével a mézeskalács illatát idézhetjük fel a fahéj, a narancs, a szegfűszeg, a citrom, a vanília és a gyömbér olajával. Friss erdőillatot fenyőfélék és boróka olaj párologtatásával varázsolhatunk. Az aromaterápia valószínűleg egyidős a történelemmel. A természetben élő ember ismerte, tisztelte a körülötte élő állatokat, növényeket. Érezte, hogy szoros kapcsolatát meg kell őriznie velük, hiszen léte függött tőlük. A növények alakja, virágaik színe is csábító lehetett, de az aromás fűszer- és gyógynövényekhez valószínűleg az illatuk vezette az embert. Az ősember szaglása sokkal fejlettebb lehetett XXI. századi utódaiénál. A történelem nagy kultúrái közül talán a kínaiak fordítottak a legtöbb energiát arra, hogy tanulmányozzák a növényi anyagok és az emberi szervezet kapcsolatát. Az egyiptomiaknál főként a test ápolásában, a kozmetikában és a szakrális rituálékban játszott kiemelt szerepet a növények olaja, kivonata. Az ókori feljegyzések alapján azonban azt is tudjuk, hogy a növényi eszenciák gyógyászati célú felhasználásában is jártasak voltak és páratlan tökéletességgel alkalmazták azokat a mumifikálásban is. Több sírfeliraton is láthatóak illatszerek, gyógyszerek receptjeit rögzítő hieroglifák. A piramisokban felfedezett képek alapján az illóolajok előállításának többféle módját is ismerhették: használhatták már a desztillálást, a zsíros olajban való áztatást, valamint a legegyszerűbb eljárást, a préselést is. A távoli tájakat összekötő korai világkereskedelem legfontosabb árucikkei a drágakövek, a nemesfém tárgyak mellett az aromaolajok és gyanták voltak. Míg az egyiptomi ember az értékes olajokat az öröklétbe való eljutás eszközeként is tisztelte, addig a földi szépséget dicsőítő görögök inkább a test kultuszának hódoltak velük, illatosításra és gyógyításra használva őket. Aszklepiosz és Afrodité templomaiban a falba vésve több recept is maradt az utókorra. (A serkentő, ajzó hatással bíró szerek innen kapták az afrodiziákum nevet.) A rómaiak, a görögökhöz hasonló életszemléletükkel az aromaolajokat a testiség hangsúlyozására használták. Néhány keleti népnél az aromaolajos bedörzsölés szakrális jelentőséggel bír(t). A papokat a beavatás záró mozzanataként felkenték, a királyokat pedig trónra kerülésükkor szentelték meg a rituális célra készült olaj bedörzsölésével. Ez a szokás a mai napig fennmaradt. (A Messiás szó, a felkent jelentéssel bíró héber mashiach szóból ered.) A Római Birodalom bukása után a bizánci kultúrában élt tovább az illóolajok használata. Európa többi részére nem volt jellemző a test ápolása, gondozása. A keresztény vallás testtagadó szemléletével nem tett jót a középkori higiénia alakulásának, viszont kedvezett a járványok terjedésének. A desztillálást Ibn Sina (Avicenna) arab orvos, természettudós fedezte fel újra a 900-as években. A keresztes háborúk során az illatos olajok és készítésük módja újra eljutottak Európába. A kolostorok csendjében a barátok kezdték el termeszteni a gyógy- és fűszernövényeket, és hatékony kivonatokat készítettek belőlük. Azóta sokan, sokféle céllal foglalkoztak az aromás olajok testre lélekre elmére gyakorolt hatásaival. Az idén két amerikai szakember, Linda Bruck és Richard Axel, orvostudományi Nobel-díjat kapott szaglórendszerünk működésének kutatása terén végzett munkájáért. Mára ez az érzékszervük az állatokéhoz képest szinte csökevényessé vált. Látásunk és hallásunk maradtak tájékozódásunk fő módjai. A nők szaglásérzékenysége sokkal jobb, mint a férfiaké. A férfiak az illatok egy részét alig érzékelik. A szagok közül csak a hirtelen támadóak vagy a nagyon erősek keltik föl tudatos érdeklődésünket, a többi szinte észrevétlenül, tudattalanul hat ránk. A szagérzékelés agyunk limbikus rendszerében zajlik, amely sokkal régebben alakult ki, mint a tudatos gondolkodás központja. Az érzelmi reakcióinkat is ez a terület irányítja. A levegőből légnemű formában felvett szagingerek az orrnyálkahártyán lévő nedvességen keresztül kötődnek meg és oldat (vegyület) formájában kémiai reakciókat váltanak ki az agyban. A fűszerek aromája, a virágok illata, mind a bennük található illóolajoknak köszönhető. Egyes növénycsaládok (ajakosok, fészkesvirágúak, liliomfélék) legtöbb faja nagy mennyiségű illóolajat tartalmaz. Az illóolajok a növény különféle részeiben termelődnek, mennyiségük és minőségük függ az éghajlati tényezőktől és a talajviszonyoktól. A növénynek különböző szerveiben más-más összetételű illóolajok

bobemama

Előzmény | 2006.09.10. 18:00 - #1

Az illatokról Buddha szerint:   A testiség a mag, a szerelem a virág, az együttérzés az illat. Aromás növényeket már régtől használ az ember spirituális és hétköznapi célokra is. Az indiai jógik évezredeken át adták tovább egymásnak a parfümolajok titkát, melyik segít a magasabb spirituális tudatosság elérésében, melyik stimulálja a kreativitást, melyiknek van gyógyhatása bizonyos betegségekre. A polinéz kahunák, a dél-amerikai indián varázslók, az észak-amerikai és ázsiai sámánok, az ősmagyar táltosok is ismerték a környezetükben fellelhető növények titkait. Az ember körülbelül 4.000-10.000 különböző szagot képes megkülönböztetni. A szagérzékelésben az orrban lévő 15-20 millió szaglóreceptor vesz részt, amely közvetíti az ingereket az agyhoz. A szagok vegyi úton hatnak ránk, az orr nyálkahártyájában található nedvesség segítségével jutnak be szervezetünkbe. Ezek a kémiai úton terjedő üzenetek talán intimebbek, mint a hullámként terjedő hang és fényjelek. Az illatok felidézhetnek bennünk különféle hangulatokat, képesek mozgósítani tudatalattink mélységeit. Néhány növényi és állati eredetű illatanyag az emberi szervezetben termelődő szagtalan, feromonhoz hasonló hatással bír. Az állatoknál a párválasztást az emberi feromonhoz hasonló anyagok irányítják, például a pillangók több kilométerről is megérzik leendő párjuk szagát. A viselkedéstani kutatások azt bizonyítják, hogy a leendő partner természetes szaga az embereknél is döntő lehet a párválasztásban. Egyes vizsgálatok szerint a nők peteérésük idején több feromont bocsátanak ki, és érzékenyebbek a szagokra. Az ámbra, a pézsma, a növényi és az állati eredetű is, valamint a szantál képes emlékeztetni szervezetünket a feromonra. A nyugati emberek általában a könnyebb virágillatot, a friss citrusfélék, örökzöldek illatát kedvelik magukon. A férfiak gyakran beérik az arcvizek adta lehetőségekkel, de a 60-as 70-es évek óta terjedőben van az illatkultusz a férfiak körében is. (Van olyan gyártó cég, amelyeknek már több mint 60 éve piacon van ugyanaz a férfi parfümje. Egy másik, szintén ma is aktívan működő divatház már 1904-ben gyártott férfiak számára parfümöt.) Az európai, amerikai nők a fülük mögé, a dekoltázsukba, a csuklójuk belsejére szoktak cseppenteni kedvenc illatukból. Az ázsiai és más egzotikus kultúrákban a nők testük különböző részeire más-más illatokat használnak, lakóhelyüket, hálóhelyüket is illatosítják. Az európai orr számára nehéznek tűnő illatok ott a hétköznapok részei. Ha mi a fahéjra, szegfűszegre, gyömbérre gondolunk nekünk nem a meleg, hanem a hideg, a tél, az ünneplés, a Karácsony jut eszünkbe. Igaz, hogy a karácsonyi ünnepkör lehetőségét is a Kelet adta nekünk! Jézus, aki elhozta nekünk a szeretet-központú világképet, az európai keresztény gondolat magját, a Közel-Keleten született, ahol a karavánutakon évezredeken át cseréltek gazdát a távoli tájak termékei, köztük a különleges növények is. Az Ószövetségben is találunk leírásokat a növényi kenetekre és a füstáldozatokra. Mózesnek az Úr utasításai alapján finom fűszerekből illatos kenetet, szent olajat, kellett készítenie a felszenteléshez (Kiv. 22,25,30). A füstölőáldozattal mély kapcsolat alakulhat ki a földön lévő ember és a magasban lévő Örökkévaló között. Érdekes nyelvészeti bizonyítékot találhatunk erre az ősi hitre: a héber nyelvben a füstölőáldozat /ketoret,/ az ősi arámi tőből /kátár/ származik, melynek jelentése, kötelék. A Kabala bölcsei szerint az áldozathoz használt növények száma a 11 a gonoszsággal van kapcsolatban. Az Örökkévaló képes megtisztítani a tisztátalan erőket is azáltal, hogy a füsttel magához emeli azokat. Gyakran tettek az áldozati növények közé rossz szagú mézgát chelbenna, amivel azt fejezték ki, hogy hisznek abban, hogy az Örökkévaló a legalsó szinten lévő negatív energiákat is képes felemelni és átalakítani jóvá. Az évezredekkel ezelőtti Egyiptomban is alkalmazták a növényi füstáldozatokat. Maga a ma használatos parfüm szó is utal erre a használatra, per fumo a latinból terjedt tovább más nyelvekbe, ahol hasonló hangzású változatain ma már illatos oldatokat értenek az emberek, nem jut eszükbe a füstön át jelentés. Az ókori Egyiptomban, ahol az emberi test ápolásának, díszítésének hosszantartó hagyományai alakultak ki, nemcsak a krémek, festékek készítése állt magas fokon, hanem az illatszerek előállítása is. Az illatosító szerek, füstölők vallási és profán célokat is szolgáltak. Erről némelyik feltárt sír felirata és a szarkofágokban talált tégelyek tudósítanak bennünket. A parfümök használata nem számított luxusnak. Úgy gondolták, hogy a parfüm kiterjeszti viselője jelentétét, területét, emiatt a férfiak is nagy előszeretettel alkalmazták testükön. I. Széti fáraó idején (i.e. 1306-1290) illatosított olajokkal látták el a hadsereget, III. Ramszesz uralkodása alatt (i.e. 1194-1163) pedig feljegyzés készült a tébai sírásók sztrájkjáról, amit az váltott ki, hogy nem kapták meg a számukra hivatalosan előírt parfümöt. A különböző előkelő fogadásokon, az óegyiptomi férfiak a bejáratnál virágfűzért kaptak a nyakukba és választhattak a felkínált illatok közül. (Polinéziában ma is szokás a vendégek virágfüzérrel való megajándékozása.) Az egyiptomiak a masszázshoz is illatosított olajokat használtak. Az egyik legkedveltebb illatosító szerük  amit a görögök és a rómaiak is átvettek , a kyphi volt, amely 15-50 féle növényi részt is tartalmazhatott. Ezek közül néhány: kasszia, jázmin, citromfű, ciprus, nárdus, kalamusz, koriander mézga, tömjén, henna, boróka, fahéj, menta, pisztácia, sáfrány, rózsa. A felsoroltakat összeőrölték, leöntötték borral és mazsolát adtak hozzá. Néhány napig állni hagyták, majd mézzel felfőzött tömjént adtak hozzá és újabb néhány napos pihenő után őrölt mirhát (Arábiában és Afrikában honos fák gyantája) kevertek bele. Az egyiptomiak halotti kultuszában előkelő helyet foglaltak el az illatos balzsamok, melyekkel képesek voltak a múmiákat konzerválni. A halottak mellé eltemették az illatszereiket is, hogy a túlvilágon se nélkülözzék kedvenc illataikat. A krétai atléták illatos olajokat használtak a versenyek, bemutatók előtt. A knosszoszi palota i.e. 1900-1700 közti időből származó freskóin már találhatók rózsaábrázolások, a rózsaolaj használatáról pedig az i.e. 1300-1200-ból származó a püloszi feljegyzésekből szerezhetünk tudomást. Homérosz soraiból pedig azt tudhatjuk meg, hogy a görög háznál az érkező vendéget illatos fürdővel kínálták. Az ókori Rómában a gazdagok rózsából, nárciszból, keserű mandulából, mirhából, mézből készült parfümmel itatták át ruhájukat, sarujukat és kedvenc háziállataikat is meghintették vele. Gyakran a gladiátorok is használtak illatosított vizeket, olajokat, mielőtt az arénába léptek. A rómaiak már az első században készítettek rózsavizet. A növényvilág több millió tagja közül talán egyikről sem született annyi vers, mint a rózsáról, amely 80 millió éves lehet. A szírektől, nabateusoktól és a hellenisztikus kultúráktól vették át az arabok a kertművelés művészetét, melynek a rózsatermesztés egyik legfontosabb eleme volt. Az iszlámot terjesztő, hódító nomádok nagyra értékelték az oázisszerű kerteket, és tovább terjesztették az évezredes, öntözéses növénytermesztő kultúrát, melyben náluk a rózsa kiemelt helyet kapott. A hagyomány szerint a rózsa Mohamed égi utazása során teremtődött, a próféta szemöldökének izzadságcseppjéből. A muszlim hit nemcsak a rózsaolaj, hanem más illatszerek használatának hagyományát is prófétai tanításként kezeli. Az Ezeregyéjszaka meséi, Ali Baba és a negyven rabló című meséjében találjuk a következő sorokat: ”Végül a fűszerek, tömjének és illatszerek csarnokába ért, ahol az illatok árja a levegőt általjárja. Áloé- és mósuszfelleg csapja meg, mint édes lehellet; ámbra, pézsma jó illata egész valóját áthatja, naddnak, rózsavíznek bája részegítőn hullik rája; sáfrány meg tömjénféle finoman árad feléje.” A teherhordó és a három lány történetéből fordította Vajkay Lajos a következő verset: ”Ha kedved féktelen s mulatni vágyna már, Négy eszköz kell ahhoz: lant, hárfa, síp, gitár. És kell, hogy közbe négy szellemkéz hintsen ott Viola, szegfű, rózsa és mirtuszillatot.” Még egy idézet a fent említett meséből, amely segítségével az ápolt kertet könnyebben magunk elé képzelhetjük: ”Másnap benéztem a másik helyiségbe: ott pálmákkal beültetett tágas tér tárult elém; a rózsa, jázmin, nárcisz, ibolya, kamilla és liliom közt patak folyt: a bűvös illat megrészegített.” A szépen ápolt kert az elvonulás, meditáció, feltöltődés színhelye is (volt) az iszlám kultúrában. Aki teheti, élvezze saját kertjének illatát, akinek ez nem adatik meg, használja ki a csendes parkokat, ahol az élő virágok közelébe kerülhet. ¤¤¤¤¤

[4-1]