bobemama
*BEJELENTKEZÉS*
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 

 

 SZÉP NAPOT  MINDEN KEDVES LÁTOGATÓMNAK! KÖSZÖNÖM, HOGY MEGTISZTELTÉL LÁTOGATÁSODDAL! GYERE VISSZA MÁSKOR IS! SZERETETTEL VÁRLAK!

 

  

   

VÁCSZENTLÁSZLÓ-LAKÓHELYÜNK-S MÁS

NINCS PÉNZED TINTAPATRONRA...?

ITT MEGKERESHETED AZ ÁRÁT!...

KATT IDE!

 

 

Google

 

 
Menü
 
*MENNYI AZ IDŐ ?*
 
*VENDÉGEIM SZÁMÁT FIGYELI*
Indulás: 2006-08-23
 
HASZNOS LINKJEIM
 
NŐI OLDALAK
 
IRODALOM,GONDOLKODÓ
 
KÖNYV
 
VICCEK
 

 

 

 

  MUNKA- ÁLLÁS LEHETŐSÉGEK 1.

Tovább >>

 

  

 

 

 
IDŐJÁRÁS JELENTÉS
 

 

 

  

 

 

 

 

 
H Í R E K
 

Ülj ide mellém…

 

Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.

 (Csukás István)

 

 

Várlak

Merengve ültem a parton,
Rám köszöntött lassan az alkony.
S a vén Duna két partján
Szürkeség nyugodott mélán.
Egyedül éreztem magam,
A szél hátrafújta hajam,
S a vén Duna két partján
Az este leszállt már némán.

Várlak. "Talán nem jössz el?"
Furcsa érzés töltött el,
S a vén Duna két partján
Sötétség záporozott rám.

Indulni készültem éppen,
Mikor meghallottam lépted,
S a vén Duna két partján
Kigyúlt a lámpaszivárvány.

 

 
¤HA AJÁNDÉKOZNI AKARSZ¤
 
¤BARÁTI MAGAZINOK, OLDALAK¤
 
 
¤Z E N É K¤
 
 

 

 

 

 
B¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤B
 

 

A VERS

 

A villám sem él sokáig,

fényében magányosan,
csupán addig, míg elérhet,

felhőtől az első fáig,
mellyel egyesülni vágyik.
A vers maga is olyan.
Fényében magányosan addig él,

ameddig élhet,
felhőtől elér a fáig, indul tőlem,

s meglel téged.

 

 

 

 

 
E-MAIL¤FIÓKOK
 

 

 

NEM ILLIK MÁS DESINGJÉT HASZNÁLNI! 

„Azért van síró, hogy vigasztald,

Éhező, hogy teríts asztalt.

Azért van seb, hogy bekösse kezed,

Vak, elhagyott azért van, hogy szeresd!

Azért van annyi árva, üldözött,

Hogy oltalmat nyerjen karod között.

Az irgalmat kínok fakasztják,

Mélység felett van csak magasság.

Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,

Azért van, hogy megmutassad,

Mennyi SZERETET van Benned!”

 

"A végtelenhez mérve nem is létezünk,

A csillagévek óráin egy perc az életünk.

Az ember önmagában semmit sem ér,

Ha nincsen barátunk, elvisz a szél."

  

 
 

 

 

 
 

 

 

 
 
 
 

 

"Amikor gyenge vagy,

akkor vagy a legerősebb.

Amikor semmid sincs, tiéd
az egész világ.

Amikor végképp elbuktál,

és úgy érzed, már nem bukhatsz
alább, akkor már csupán

egyetlen sóhajtás a győzelem.

Egyetlen sóhajtás.
Sóhajts!

Fújd ki a levegőt,

ereszd el a kétségbeesést,

ereszd el dühödet,

ereszd el a görcsös akaratot!"

 

 

  

AZ ÉN SZIVEM

Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.

Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.

Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.

 

(Nagy László)

 

  NEM ILLIK MÁS DESINGJÉT HASZNÁLNI!

 

 „Az Isten az egyszerűség,

Unja a túlságos jókat,

Unja a nyugtalanokat

S a sokszerű, nagy álmodókat.

 

Az Isten engem nem szeret,

Mert én sokáig kerestem,

Még meg se leltem s akkor is

Kötődtem, vele s versenyeztem.

 

Az Isten van valamiként:

Minden Gondolatnak alján.

Mindig neki harangozunk

S óh, jaj, én ott ülök a balján.”

 

(Ady Endre: Az Isten balján)

 

 

 

   

  Halk, bánatos szökés

Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
Ma június van
S kissé búsan
Jöttem el valahonnan.
Jóéjszakát se mondtam.
Meleg, vihartalan
Nyárban
Tettem be oda a szívem
S a lábam
S szeretném kivonni őket,
E hamar lépegetőket.
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.

 

(Ady Endre)

 

Jó éjszakát

 

Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.

Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rímek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényűzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későkelő.

Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyersdalú jelen.

Majd egyszer... Persze...

Máskor... Szebb időkben...
Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szíve... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át...
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolondság... szép jó éjszakát!

 

(Tóth Árpád)

 

 

 

 

 
MAI HANGULAT...
 
KALENDÁRIUM - 1942
KALENDÁRIUM - 1942 : Kalendárium 1942/3

Kalendárium 1942/3

bb  2007.01.11. 05:03

Januártól- áprilisig....

 

A Szerencse-Isten

Ami mármost a január szó eredetét illeti, tudnunk kell, hogy az óitáliaiaknak volt egy pásztor-királyuk, akit Zan néven tiszteltek. Ezt a latin nyelv későbbi alakulása éppúgy Janná formálta át, mint ahogy az ugyancsak Z-vel kezdődő Zeus paterből idővel a latinban Juppiter lett. Ezt a Zan vagy Jan királyt a mitológia ősi törvénye szerint a későbbi korok istenné avatták át, s kettős fejjel – egy szakállassal és egy szakálltalannal – ábrázolták, amelyek tarkójukkal illettek egymáshoz. Ez a kettős fej (a biceps) a Napot és a Holdat, a nappalt és az éjjelt, illetve a kettő egyesülését kívánta ábrázolni. Később a szakálltalan fej is szakállassá vált, s most már úgy magyarázták, hogy Jan isten-király voltaképpen őrszem, amely előre is, hátra is figyel, éjjel-nappal őrzi a házak ki- és bejáratát. Minélfogva a kapukat most már „janua”-nak, Jan isten hajlékának tisztelik. Kultuszát Numa Pompilius, a legenda szerint Krisztus előtt 715–672 között uralkodott római király, aki a rómaiak egész vallási életét megszervezte, építette ki. A monda szerint Jan isten-király egykori palotája az egyik római dombon állott, amelyet az ő tiszteletére Janiculusnak neveztek el. Numa a Jan isten kultuszát még tovább fejlesztette, amennyiben a római Forumot, amely jelképesen a latin népcsalád otthona volt – hiszen itt égett a latinok örök házi tűzhelye –, odavezető kapukkal építette körül. Ezek voltak az úgynevezett „jani”, vagyis Janus-ívek. A legrégibb ilyen Janus-kaput, amely a téglaégetőhegy aljában a Suburrából (vagyis az Alvárosból) a Forumra vezetett, különleges Janus-kultusz székhelyévé tette. Itt állították fel az isten ércszobrát, s ennek a kapunak mélységes szimbolikus jelentőséget adtak a római nép életében. Ha ugyanis a római haderők kivonultak a városból az ellenség elé, akkor ezen a kapun keresztül meneteltek kifelé. Ilyenkor ki kellett a szimbolikus kapu szárnyait nyitni. A nyitott Janus-kapu háborút jelentett tehát. Márpedig igen rossz előjel lett volna, ha ezt a kaput bezárják, mielőtt a hadsereg visszatért. A háborús állapotot tehát általában a nyitott kapu, a békét a zárt kapu jelentette.

Janus isten-király (akinek nevéről és foglalkozásáról később általában minden kapust „janitor”-nak neveztek) ilyenformán minden kezdésnek, minden kezdetnek lett a szerencseistene. Idővel például már a világegyetem teremtőjének is őt tartották, és mindenesetre az emberi születés védőjévé is őt tették meg. Feleséget is adtak neki, Dea Jana, vagyis Diana, a Hold istennője személyében.

Mint a kezdések védőistene, a hajnali órákat neki szentelték, s elnevezték Pater Matutinusnak (a Hajnal atyjának). Numa Pompilius pedig, amikor az addigi tíz hónapos évről áttért a tizenkét hónapos évre, az esztendő első hónapját is neki szentelte, „Mensis Januarius” néven. (A tíz hónapos esztendő emléke pedig továbbra is megmaradt: az év négy utolsó hónapját máig is „hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik”, vagyis „Septem, octo, novem, és decem” számjegyű hónapoknak hívjuk). Mi már csak röviden „január”-ként ismerjük, s közben elfelejtkezünk az öreg latin szerencseistenről, akinek hónapja főként a házasságkötésekre volt alkalmas, amiért is az attikai görögök a januárt egyenesen „gamélion”-nak, „nászi hónapnak” nevezték. A januárban született gyermekek pedig örököltek valamit a régi misztikus Szerencse-Istentől: a pennsylvaniaiak szerint az ilyen gyermekek különösen hajlamosak arra, hogy léleklátókká legyenek.

A tisztulás hónapja

A február valamikor az év utolsó hónapja volt, s ezért ragasztották hozzá a szökőnapokat. Az év utolsó hónapjában pedig illett az embereknek maguknak is megtisztulniok, másrészt az elhunytak tisztulását is elősegíteniök. Ezért a hónap második felét az ilyen tisztulási ünnepek jellemezték. Innen származik a „február” név is. Bármennyire közelfekvő lenne is a láz latin nevével, a „febris”-szel kapcsolatba hozni ezt a rendszerint egészségtelen, nedves hónapot, a szó mégsem innen, hanem a „fibrá”-ból (a németben ugyanez a különbség megvan a lázat jelentő Fieber és a bőrhulladékot jelentő Fiber között), a bőrrostok nevéből ered. Mégpedig egy igen furcsa latin népszokás kapcsán, amely a tisztulással, főként az asszonynép megtisztításával függ össze.

Február 15-én ülték a rómaiak a Lupercalia ünnepét, amelyen rendszerint egy kecskebakot vagy hím kutyát öltek le áldozatul. Az ünnep végén a kecskebak lefejtett bőrét szíjakra hasogatták, s aztán ezekkel a szíjakkal a kezükben végigrohangászták a várost, s ahol nőre bukkantak, a szíjjal végigvágtak rajtuk. Ezeket a szíjakat fibrának (bőrhulladéknak) hívták, majd általában minden, az ünneppel kapcsolatos tisztulási eszközt „fibruá”-nak vagy „februá”-nak hívtak. Külön igét alkottak ebből a szóból: „februo”, annyit jelentett, hogy „tisztít” (persze vallásos értelemben), „meglakol”, „elégtételt ad”. Sőt a mithomán rómaiak természetesen külön istenséget is alkottak a szóból, Februus istent, az elhunyt lelkek vagy általában az alvilág istenét, akit aztán a görög Plutóval azonosítottak. Ennek az istennek szentelték aztán általában a „tisztulás” (vagyis más latin szóval: a „purgatorium”) fogalmát.

A Mensis Februarius, vagyis a „tisztulás hónapja” – a dolog természetéből folyóan – általában a nők hónapjává lett, amelyben a férfinak „elégtétellel” tartoztak a maguk természeti gyengesége miatt. Ezek az összefüggések aztán általában termékenységi hónappá tették a februárt, s az ekkor ült Lupercalia-ünnep is ilyen értelmezést kapott.

Az Egyház, mint minden antik hagyatékba, ide is bekapcsolódott, illetve szublimálta az átvett régi fogalmakat. Február másodikán üli meg a „Boldogasszony tisztulása” ünnepét (a gyertyaszentelőt, amelyet 494-ben Gelasius pápa alakított át a Lupercaliákból, éspedig abban a fogalomkörben, hogy Szűz Mária a Krisztus születése utáni negyvenedik napon ment a főtemplomba, hogy tisztulását égő gyertya mellett ülje meg). Ám az Egyház általában februárra keltezte a legtöbb női emléknapot (a németek egyes helyeken még ma is „Weibermonat”-nak hívják a februárt). Erre a hónapra esik ugyanis Brigitta, Anna-Mária (a terhes asszonyok védőszentje), Veronika, Agáta, Dorottya, Apollónia, Skolasztika, Eufrozina, Eulália, Katalin, Juliana, Eleonora, Irén, Margit és Valpurgisz emléknapja.

Az angolok is Wives–Fest–Day-nek hívják február másodikát. A népszokások pedig Európa-szerte tipikusan asszonyhónappá avatják februárt. A vénkisasszonyok hátára ajtószárnyat kötnek, s úgy kergetik őket végig a falun. A lányok kiállnak a kapukba, s úgy várják a kezükben szíjjal futkosó legényeket: odatartják a hátukat vagy tenyerüket, s ettől a szimbolikus veréstől termékenységet vagy legalábbis férjet remélnek. Külön asszonyünnepeket is ülnek sok helyütt ebben a hónapban, s az ilyen ünnepekről a férfiakat szigorúan kizárják. Azok csak estére kerülhetnek elő, vacsorához, amelynek végével az asszonynép ölébe veszi a férfiját, s elviszi az asztaltól, ha bírja, egészen az ágyig.

A háborús hónap

Abban az időben, amikor az év még tíz hónapból állott, az év első hónapja a

március volt. Illett, hogy ezt, a Rómát alapító Romulus király legendás atyjáról, Marsról nevezzék el, akinek neve ezt jelentette: „a ragyogó”, „fényes”, s így nyilván valamilyen Napistenség lehetett, a tavasznak, vagyis a természeti év kezdetének istene. A március hónap első napját tartották az ő születésnapjának, s papjai, a Salii ezen a napon fegyvertánccal ünnepelték névadó istenségüket. Ezek a papok éppen erről a táncról, az ugrálásról kapták nevüket: („salio” latinul a. m. „ugrál”, „táncol”), tehát olyasféle szerzet lehettek, mint a mohamedánoknál a táncoló dervisek. Ősrégi dalaiknak, amelyeknek szövegeit már ők maguk is alig értették, néhány töredéke megmaradt: ezek a legrégibb latin nyelv ismert maradványai.

Mivel a rómaiak hadjárataikat rendszerint a melegebb időjárás bekövetkezésével indították meg, közelfekvő volt, hogy a tavaszisten ünnepe egyben a háborúskodás istenségévé is lett: a „ragyogó” Mars hamarosan a harc istenévé lépett elő, akinek fegyvereit éppen ezek a Salii-papok őrizték templomukban, s a tavaszi körmeneteken vagy pedig általában a minden háborút megelőző körmeneteken ezeket a pajzsokat, lobogókat (labarum) hordták körül. Ugyancsak ezeken a tavaszi ünnepeken áldozták fel Mars istennek a föld zsengéit, s ilyenkor ülték meg a Ver sacrumot, a Szent Tavaszt. Az ünnep lényege az volt, hogy Marsnak áldozták a növényzet zsengéjét, az állatok fiatalját s az emberiség ifjúságát, éspedig azzal, hogy a fiatalokat kikergették a Városból, az országból: menjenek maguknak háborúval új hazát szerezni. Több itáliai törzsnek letelepülése az Appennini-félszigeten ennek a Ver sacrumnak volt köszönhető.

Mars születésnapján, a Mensis Martius elsején, megújították az előzőleg eloltott régi háztüzeket is: új, hatalmas, friss tüzeket gyújtottak a tűzhelyeken, s főként a Forum legfőbb tűzhelyén (innen maradt fenn Európa egyes vidékein a tavaszi máglyák gyújtásának szokása). Az új tűzön kenyeret sütöttek, amelyet a katonák – Mars Isten legközvetlenebb hívei – között osztottak szét. Ez volt a Martis-panis, vagy panis Martialis, a katonakenyér, amelyből utóbb a – marcipán lett, vagyis az egyik legfinomabb édességfajta. (Egy másik katonakenyérféle éppen fordított utat tett meg. Ugyanis a régi osztrák időkben volt egy K. k. Verpflegskommission, a hadsereg ellátását irányító bizottság, amely egységes katonakenyeret juttatott a hadseregnek. Ennek a kenyérnek „Kommissionsbrot”, majd rövidebben „Kommissbrot” volt a neve. S mivel rendszerint nem valami ínycsiklandozó eledel vala, azért a bakák általában mindent, ami nem volt jó, „komisz”-nak neveztek el. Amíg tehát a római közember kenyeréből finom csemege neve lett, addig az osztrák ármádia kenyeréből a magyar nép száján a „hitvány” jelzője lett.)

Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét még mindig a március fogalmához kapcsolta az emberiség, s ennek megfelelő babonás szokásokat fejlesztett ki márciusban. Így március 15-én, a hírneves „március Idusán” ülték meg Itáliában az Anna Perenna ünnepét, aki eredetileg valószínűleg valamilyen holdistennő lehetett, s ünnepe az örökké kihunyó, majd újra feltámadó éjjeli istennőt dicsőítette. Ebből formálódott ki az Esztendő vénasszonyának ünnepsége, akit március 15-én ünnepélyesen elégettek (nálunk is megvan a nyoma az úgynevezett kiszehordás szokásában), s az olaszok még ma is elégetnek (bruciar la vecchia = elégetni a vén banyát). Innen aztán persze már csak egy lépés volt, hogy az Anna Perennában egyáltalán valamilyen éjjeli démont, vén boszorkányt lássanak, akit el kell égetni. Következésképpen aztán március 15-e egyáltalán a boszorkányok nagy napja lett, akik ezen a napon kötözött seprűnyélen lovagolnak fel a magas hegyekre (Blocksberg), hogy ott megüljék a „boszorkányszombatjukat”. Így lett március tizenötödike általában a nyugtalanságok böknapjává.

A szerelem hónapja

Ha a márciust Romulus atyjának, Marsnak szentelték, csak méltányos volt, ha a rákövetkező hónapot, áprilist, Mars kedvesének, Venus-istenasszonynak dedikálták, annál is inkább, mert hiszen a naptárt reformáló Julius Caesar a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Márpedig Venus mellékneve „aprilis” volt. Ez a szó az „aperire”, „megnyitni” (tulajdonképpen ad-parire) igéből ered. Venusszal kapcsolatban eredetileg a szülési aktusra vonatkozott ez a „megnyitás”. Mint naptári fogalmat aztán úgy magyarázták, hogy ezen a napon hivatalba lépett konzulok, akikről tehát magát az illető esztendőt elnevezték, hivatalosan „megnyitották” hivatalba lépésük napján, „Aperilis” vagy „Aprilis” elsején az esztendőt.

Hogy a szülést előmozdító s a tavasz újraszületését jelképező Venus asszonynapjából, az április elsejéből, hogyan lett a Bolondok napja, arra nézve igen sok megfejtési kísérlet van; valljuk be, egyik sem meggyőző. Tudjuk, hogy különböző neveket visel ez a nap. Angliában „All fools Day” („minden bolondok napja”), Franciaországban „poisson d'Avril”, (áprilisi hal), Olaszországban hasonlóan „il pesce d'aprile”, Németországban „Narrentag” a neve. A szláv területen egészen az újabb időkig ismeretlen volt ez a népszokás, és nálunk is csak újabban honosodott meg. Az érdekes az, hogy Németországban is csak 1631 óta ismerik. Ha nem lennének bizonyos naptári nehézségek, talán még leginkább az óitáliai Saturnaliákból származott középkori „Bolondünnep”-re lehetne visszavezetni, amelyet a középkorban „festa stultorum” vagy „follorum” néven emlegettek. A baj csak az, hogy ezt a napot, amelynek első nyomát a 12. században fedezzük fel, nem április elsején, hanem december 28-án (az Aprószentek ünnepén) vagy pedig újév napján ülték meg. Mert egyébként sok lehetősége van a kétfajta népszokás összefüggésének. Hiszen a bolondünnepen a diákgyerekek gyerekapátokat, gyerekpüspököket és gyerekpápát választottak, akik a templomokban rendszeres liturgikus szolgálatot végeztek és körmeneteket tartottak. Az ünnep mind szabadosabb formát öltött, mind durvább szövegű dallamokat énekeltek hozzá, sőt már lasciv táncokba is elfajult a dolog. Miután egy időben már nemcsak a gyerekek, hanem az alsóbb szerpapok is részt vettek ezeken a bolondériákon, külön nevet is kapott az ünnep: „festum hypodiaconorum”. A pápák, a püspökök, a francia és a spanyol zsinatok már a 13. század óta tilalmazták ezt a vallást gyalázó szokást, amely azonban továbbra is fenntartotta magát, főként francia földön, úgyhogy a Sorbonne-nak még 1544-ben újabb tiltó rendszabályokat kellett kibocsátania, sőt még a dijoni parlament is foglalkozott vele 1552-ben.

Ismétlem: nem tudom az újévi és az április elsejei bolondnap között az összefüggést rekonstruálni. Mindenesetre feltűnik, hogy az utolsó franciaországi tilalmakkal körülbelül egy időben, 1538-ban jelentkezik német földön egy furcsa népszokás, amely talán átmenetet jelenthetett a kétféle bolondnap között. A mondott évben ugyanis az augsburgi országgyűlés április elsejére nagy valutarendezést tűzött ki: ezen a napon kellett volna a szerfölött megromlott pénzeket új, értékesebb pénzekkel becserélni. Erre a napra óriási spekulációkat akartak a bennfentesek végrehajtani. S amikor aztán az április elsejei valutareform mégis elmaradt, a spekulánsok alaposan ráfizettek manipulációikra, minélfogva közröhej tárgyává lettek. Ettől fogva április elsejét a német területen „az elbolondítás napjának” emlegették.

Az áprilisi tréfa persze nem mindenkor sikerül jól. Éppen Magyarországról van egy 1891-i adatunk, amikor is az ilyen idétlen tréfa ugyancsak tragikus következményekkel járt. Valamelyik magyar vidéki városban két nő, az anya és leánya, öngyilkossá lett, mert egyik ismerősük április elsején levelet írt nekik Budapestről, hogy az itt katonai szolgálatot teljesítő fia, illetve bátyja, haditörvényszék elé került. A törvényszék halálra ítélte a fiút, éspedig azért, mert – lekopott a cipősarka!

Ennél már istenesebb a magyar gazdának az a régi előírása, hogy méheit április elsején vagy pedig április első hetében, lehetőleg szerdai vagy csütörtöki napon eressze ki első röptükre, mert így lesznek méhecskéi abban az esztendőben szorgalmatosak, kövérek és elevenek.

 

 

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
*ÜZENETET HAGYHATSZ*
Ha tetszik portálom, üzenj nekem! Szeretettel visszavárlak! Ha nem tetszik,sürgősen keresd meg a képernyő jobb sarkában a piros X-t. "Az illemet otthonról hozzuk magunkkal!"
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
MENÜ
 
RECEPTEK
 
MESÉK GYEREKEKNEK
 

  

  

 

   

 

 

 

További idézetek...

További idézetek...

 

 


 

  

NINCS PÉNZED TINTAPATRONRA?

..KATT IDE!..

 

 

 

 
  

Tanulj meg nemet mondani! Többet érsz vele, mintha beszélnél latinul.
Charles Haddon Spurgeon

Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

A legtöbb utánzót az utánozhatatlan csábítja.
Marie von Ebner-Eschenbach

Senkit és semmit nem ismerhetünk meg igazán, ha nem szeretjük. (...) Aki a szíve gyökeréig nem szeret valakit, azt nem is ismerheti meg. Addig terjed az ismeretünk, ameddig a szeretetünk.
Gyökössy Endre

Akkor jó embernek félben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a szerencse.
Faludi Ferenc

Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.
Gary Chapman

 

 

 
KREATÍV ALAPANYAGOK MEGVÁSÁROLHATÓK
 
HA VAN KEDVED,KÉSZÍTS TE IS ÉS PÁLYÁZZ!! Itt:
 
SABLONOKAT, MINTÁKAT A KÉPESLAPKÜLDŐIMBEN BŐVEN TALÁLTOK!
 

További idézetek...

További idézetek...

  SZERETETTEL KÖSZÖNTELEK!  

 

Üdv mindenkinek!

 

 

Különbéke

 

Ha tudtam volna régen, amit ma már tudok,
ha tudtam volna, hogy az élet milyen mocsok,

Nem fütyörésznék most az utcán ilyen vígan:
valószínűleg felkötöttem volna magam.


Régen, mint az álmok tékozló más fiai,

Azt hittem, lehet a világon segíteni,

Azt hittem, szép szó vagy erőszak ér valamit
s az élet,

ha sokan akarjuk, megváltozik.

 

Minden szörnyűbb, mint hittem akkor, fiatalon,
de, hál istennek, egyre csökken az undorom,

Egyre jobban bírom az évek förtelmeit,
és az idő és a közöny már fertőtlenít.


Mert fátylát sorra dobta minden, egymásután,
s harminchárom életem ma átlát minden szitán:

 

Látom, sokkal több a mocsok, mint az ifjúkor

Sejteni bírta volna bennem valamikor,

Látom milyen rútul, becsapják a baleket,

S hogy a balek azért balek, mert mást nem tehet,

S hogy az ész az érdek rimája, és hogy magát
sugaras hőssé a bitang is hogy költi át,

S ha van is, kézen-közön elvész az ideál,
és hogy nem hozhat egyetértést,

csak a halál, -

S mert mindez még csak nem is aljas,

nem szomorú,
a minden dolog apja valóban a háború:

 

Úgy nézzem elszánt nyugalommal, az életet,
mint reménytelen lepratábort vagy harcteret.


Ha egyszerre tudok meg mindent,

hogy itt mi van,
egész biztosan felkötöttem volna magam.


De valamit a sors, úgy látszik, akart velem:
megmutatott mindent, de lassan, türelmesen:

 

Különbékét ezért kötöttem a semmivel,
ezért van, hogy teszem, amit tenni kell.

 

Ezért becsülök úgy egy-egy jó pillanatot,
ezért van, hogy a háborúban verset írok

S a leprások közt, fütyörészek és nevetek,
s egyre jobban kezdem szeretni

a gyerekeket.

¤

 

(Szabó Lőrinc)

 

  ***

 

 NEM ILLIK MÁS DESINGJÉT HASZNÁLNI!

 

¤

    

 

 

 

Csak

az nem követ el hibát,

aki nem ember,

különben gép lenne!

Csak az nem követ el hibát,

aki nem csinál semmit,

viszont a semmittevés,

a legnagyobb hiba,

amit egy ember

elkövethet.

    

 

 

 

   

  És ne feledd!

Nézz be hozzám

naponta egyszer

  Nem bánod meg!

üdvözlettel

 

 

 

 

 

 

MUNKA- ÁLLÁS LEHETŐSÉGEK 1.

Tovább >>

 

MUNKA- ÁLLÁS LEHETŐSÉGEK 2.

Tovább >>

 

MUNKA- ÁLLÁS LEHETŐSÉGEK 3.

Tovább >>

 

 

 

 
 

  NEM ILLIK MÁS DESINGJÉT HASZNÁLNI

 

Ma csak élvezd az életet,
örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged,
pohár csendül, Isten éltet!
Dupla Kávé

Jó tett helyébe jót várj.


Eged legyen borutlan isten arcz,
Szíved nyugalmasan mosolygja meg
Tündér évek` malaszthozó sorát.
Ezt kivánom nevednek ünnepén
Rövid de tiszta szív-fohászomul.
Nagy Imre

Amit az ember nem ért, azt csodálja.




 

 
KREATÍV-OLDALAK
 

Dúdoló

Felhővé foszlott az erdő,
söprik nyers szelek.
Heggyé tornyosult a felhő.
Hol keresselek?

Korhadt tönkön üldögélek,
nyirkos fák alatt.
Nem tudom már, merre térjek,
honnan várjalak.

Virrasztom a fák tövében
szunnyadó telet.
Éneklek a vaksötétben
lámpásul neked.

 

(Rab Zsuzsa)

 

 
MAGAZINOK
 
 
 
 
MANDALÁK
 
 

 

Webnagyitól

 
SZAKÁCSKÖNYVEK
 
 
VERSEK, GONDOLATOK
 

Mindenki magányosan áll a föld szívén,
átdöfve a nap egy sugarától:
és már itt is az este.

Tenyeremre tettem a lelkem:
Nézd meg, milyen szép száz látó üveg!
De Ő gyémántokat szedett elő,
Mert Ő az embert sose érti meg.

  

 

 
¤SZERELMES¤VERSEK¤
 

 
J¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤J
 
 
 
 
¤KŐTAPÉTA MUNKÁM¤
 

 

 

 

NEM ILLIK MÁS DESINGJÉT HASZNÁLNI!

Egy szenvedély margójára

A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.

Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.

Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakítás, s
egy egész tenger zúgja mégis vissza.

Pilinszky János

 

NEM ILLIK MÁS DESINGJÉT HASZNÁLNI!

 

 

 

 

 

 

 

NEM  ILLIK  MÁS DESINGJÉT HASZNÁLNI!

NEM ILLIK MÁS DESINGJÉT HASZNÁLNI!

 

 

 
 

 

SZELIDÍTS MEG

Szelídíts meg szavaiddal,
hogy higgyek a szavaidban,
szelídíts meg tekinteteddel,
hogy szemedbe nézhessek,
szelídíts meg kezeiddel,
hogy még egyszer
megfoghassam kezedet,
szelídíts meg mosolyoddal,
hogy mosolyogjak még rád,
szelídíts meg magányoddal,
hogy feloldjam magányodat,
szelídíts meg, hogy én is
megszelídítselek.

 

 

Csodálatos este

 

Volt egy csodás este
mikor gyertyafény leste
hogyan bókolt egymásnak
két szerelmes teste.


A félő gyönyör altja
Néztük, ahogy vallja
szemünk a szemünkbe
egymást hogy akarja.


Majd összebújtunk lassan
ölelt éjfekete paplan
féltés és vad hiány
volt minden pillanatban.

 

Nem volt, se nyár, se tél, vagy éjjel
csak csodás szenvedéllyel
öleltük Szerelmünk
furcsa titkos kéjjel.


De elmúlt minden szépen
s már csak, szép szemeid kérem
légy mellettem mindig,
mert nélküled semmi,

nélküled végem.

 

 

 

 

 

NEM ILLIK MÁS DESINGJÉT HASZNÁLNI!  ÉDES      

 Édes, e szó jelenti az életet,
Édes, te, vagy aki kell nekem,
Édes ne menj el mellettem,
Édes szeress, kellesz nekem.

Kellesz nekem, testileg-lelkileg,
Kellesz, a lelkem had gyógyuljon meg,
Kellesz,

had érezhessem magam embernek,
Kellesz, mert nagyon szeretlek.

 

 

  

  

EGYSZERŰ ÉLET

Tanulok bölcs, egyszerű életet,
nézem az égboltot, Istenhez esdve,
s hogy elcsitítsam riadt szívemet,
sokáig elcsavargok minden este.

Száraz lapu zörög a domb alatt,
ősz lankasztja az égő berkenyéket.
Én verseket írok, vidámakat,
rólad, múló, múló, gyönyörű élet.

Hazamegyek. Megnyalja kezemet
lágy szőrű macskám, enyhülten dorombol.
És nézem a tavi fűrésztelep
ormán kigyúló fényt az ablakomból.

A csendet csak ritkán zavarja meg
a gólya, ahogy leszáll az ereszre.
És hogyha az ajtót megzörgeted,
talán már fel sem figyelek a neszre.

(ANNA AHMATOVA)

(fordította: Rab Zsuzsa)

  

   

 Nem vagyok lángoszlop,

 se magamat Teremtő,
se befelé forduló,

se lírámat hirdető,
Nem vagyok megváltó,

se zsoltárt éneklő,
nem vagyok Gonosz,

és nem vagyok szerető,
nem vagyok író,

se vezető Pásztor,
Semmi vagyok,

de az legalább százszor!

    

 

 

  Lágy
tavaszi
zsongás!
Üde pillanat!
Bűvölj el buja illatoddal,
ringass el édes ábrándokkal,
s hozd el nékem az újjászületést!
Könny-tóban szunnyad szép reményem,
jégbe zártan őrzi

összetört szívem a fagyos tél.
Bánatba burkolt vándor-lelkem
mégis könnyű

Ébredést.

 

 

 

 

 A csillag-ablakok

Valamikor úgy hallottam
apróléptű kiskoromban
nagyanyámtól, ki csodákból
bölcs papoknál többet ismert,
hogy a csillag fönn az égen
kis lyukacska, cifra ablak,
melyen által angyaloknak
szent karai ránk nevetnek,
s a Nap az Úr látó-háza,
a Hold pedig Máriáé,
mi Urunknak szent Anyjáé,
aki el nem hagyna minket --

Nagyanyám még arra intett:
hogyha meghal, égre lessek,
nagysugarú csillagocskát
Tejút-szélben megkeressek,
mert reméli, néki is jut
egy kis ablak mennyek alján,
merthogy mindig szeret engem,
távolból is vigyáz majd rám,
s megígéri már előre,
úgy kinyitja, olyan tágra,
hogy az egek fényessége
lángot vet az éjszakába -

- ha jó leszek, egy sugarat
elkér szemem bogarába. 

 (Szent-Gály Kata (zitus))

 

 

  

 

 

 

 

 

 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak