Üvegfestő kisokos
Ezt az oldalt elsősorban kezdő üvegfestőknek ajánlom. Megpróbáltam összegyűjteni minden olyan ismeretet, amit az üvegfestéssel eltöltött pár év alatt szereztem. Persze a gyakorlatot semmi sem pótolhatja, és semmi sem szentírás, amit ide leírtam. Mindenki kialakítja a saját eszközeit, technikáját, trükkjeit, módszereit.
Mi kell az üvegfestéshez?
Minta, Üveg, Kontúrozó, Festék, Ecset, Fogpiszkáló, Esetleg keverőedénykék, terpentin, papírtörlő…
A Minta:
A legjobb, ha olyan ügyes vagy, hogy saját fantáziádra hagyatkozhatsz. Üvegfestők körében ez elég ritka. Viszont szép festeni való mintákat bárhol találhatsz, könyvekben, posztereken, szalvétákon, csomagoló papíron, tányér szélén és persze a neten.
Mintagyűjtéshez ajánlom az uvegfestes.lap.hu és az art.com oldalakat.
Az Üveg:
Festeni mindenre lehet, ami üvegből van. Kezdőknek a síküveget ajánlom. A vázák, poharak festésénél könnyen megfolyik a festék.
Homokfúvott üvegnél a homokfúvott felére kell festeni. Vigyázz az ujjlenyomatok nehezen szedhetők le róla! Erre az üvegfajtára vizes bázisú festékkel festve „homályos” hatás érhető el.
Létezik savmaratott üveg is, ami hatásában olyan, mint a homokfúvott, de nem látszik meg rajta kitörölhetetlenül mindenujjlenyomat. Viszont egy kicsit drágább, mint a homokfúvott.
Az oldószeres festék megszünteti a homokfúvott hatást a festett részeken.
Nagyobb üzletekben kapható klipszes hátujjú képekre a legolcsóbb festeni. Háttér nélküli képhez hobbiboltokban lehet venni rézzel, vagy ólommal keretezett üveglapokat.
Festeni plexire is lehet, de erre inkább az oldószeres festék való, a vizes lepereghet.
Kontúrozó:
Érdemes több fajtát kipróbálni, elég nagy különbségek vannak a márkától és színtől függően.
A fekete kontúr előnye, hogy nem látszik meg, ha rámegy a festék, viszont nehezebb vele megfelelő vastagságú, egyenletes vonalat húzni.
Általában a fém színűek (arany, ezüst, réz, ólom…) jobban kezelhetőek.
Színes kontúrozó is létezik, én még nem találkoztam jól használhatóval.
A kontúrozás lényege, hogy a festék ne folyjon össze ott, ahol te nem akarod. Akkor jó, ha van egy kis magassága a vonalnak, és nem szakad meg sehol.
A kontúrt készítheted úgy, hogy a vége az üveghez ér, vagy az un. lebegtető módszerrel. Ilyenkor a kontúrozót a levegőben kell mozgatni, úgy hogy ne érjen az üveghez. A lényeg, hogy lassan, egyenletesen mozgasd a kezed és nyomd a tubust.
Ha nagyon köpköd, szakad a kontúr, akkor próbálj ki másik márkát.
Ha olyan kontúr köpköd és folyik, ami előtte rendesen viselkedett, akkor tedd be a hűtőbe, valószínűleg csak felmelegedett a kezedben.
Gyakran előfordul, hogy a vonal kezdeténél a kelleténél több kontúr folyik ki. Ilyenkor, illetve ha túl vastagra sikerült a kontúr egy-két helyen még frissen kijavítható fogpiszkáló segítségével. Ha nagyobb a baj, akkor érdemes megvárni, amíg kicsit szárad a kontúr, és úgy leszedni, szintén fogpiszkálóval. Az elrontott kontúrt tapétavágó késsel (snicerrel) is nagyon szépen helyre lehet hozni.
Ha nagyon vékony kontúrra van szükséged, akkor a csőrrészre Rotring ceruza véget is lehet szerelni.
A mintádat fentről lefelé, illetve balról jobbra (már ha jobb kezes vagy) haladva érdemes kontúrozni, hogy nehogy elkend a már kész részeket.
Kontúrozás közben érdemes folyamatosan törölgetni a csőrrészt. Ha a tubusból kifolyó kontúr görbül, tekeredik, akkor a csőrt kell megtisztítani.
Kontúrból én a Ferrariot használom, szép vékony vonalat lehet húzni vele. Sokan esküsznek az L&B márkára, mifelénk sajnos nem kapni.
A Marabut is próbáltam, a feketéjét nem ajánlom, a fém színűek használhatóak.
A Festék:
A valódi üvegfestékek transzparensek, vagyis átlátszóak.
Megkülönböztetünk oldószeres és vizes bázisú festéket.
Mindkét fajtából sokféle márka és szín van a boltokban.
Az oldószeres festéknek szerintem szebbek a színei, tartósabb, viszont büdös, kismamáknak nem ajánlott. Ecsetmosáshoz, esetleg hígításhoz terpentinre van szükség.
A vizes bázisú festékkel készült képek, tárgyak is tisztíthatóak enyhén nedves ronggyal.
Ha az, amit festeni akarsz gyakori mosogatásnak van kitéve, akkor érdemes festés után sütőben kiégetni. Oldószeresnél ezt nem ajánlom, bár már többen is túlélték. Létezik direkt égetéshez való festék is, pl. a Deka Select festékek.
Üvegre fedő (lakk vagy matt) festékkel is lehet festeni. Ez az a hobbi festék, amivel festhető fára, műanyagra is. Ebből is van oldószeres és vizes alapú. A transzparensnél sűrűbb, nem ereszti át a fényt.
Különböző márkájú festékek nem mindig keverhetőek egymással. Oldószerest vizessel nem lehet összekutyulni, de természetesen egy képen mindkét fajtát lehet használni, ha kontúr választja el őket.
Én Deka Lack és Cristal festékeket használok (vizes bázisúak). A Cristal kicsit sűrűbb, mint általában a transzparens festékek. Sokáig használtam marabu vizest is, ez nagyon gyorsan szárad, de szépek a színei.
Érdemes bátran próbálkozni, porcelán-, selyem- vagy egyszerű akril festék stb. üvegfestékhez keverésével is.
Színek:
Annál könnyebb a dolgod, minél több színt veszel, de legalább az alapszínek legyenek meg. A legfontosabb festék a színtelen (farblos)!
Ezzel lehet világosítani.
Vizes bázisúban a fehér is színtelenné válik száradás után. Ha fehérre van szükség, akkor fedőfestéket használok. Nem ütnek el a fehér részek a többitől, ha színtelen festékbe keverek egy kevés fehér fedőt.
Bőrszínt én úgy keverek ki, hogy sok színtelenbe teszek egy kevés narancsot, barnát és még kevesebb pirosat.
Az Ecset:
Üvegfestéshez a hegyes végű a legjobb. Mindenképp legyen nagyon vékony (nullás) ecseted!
Festeni fogpiszkálóval is lehet, de nekem még nem sikerült.
Edelweiss a festéket fülpiszkával szokta cseppenként adagolni, és nagyon szépen ki lehet ezzel a módszerrel keverni ugyanazt a színárnyalatot többször is. A lényeg, hogy levágod a fülpiszka egyik vattás végét, és utána nagyon jól lehet vele adagolni. Arról nem is beszélve, hogy nem kell mosogatni, hanem egyszer használatosra lehet venni a figurát.
Egyebek, amit még üvegre lehet kenni:
Szatináló festék (marató):
Homokfúvott hatást lehet vele elérni. Vastagon kell az üvegre felvinni, lehet szivaccsal tunkolva is. Száradás után ki kell égetni. Sablon is kapható hozzá.
Repesztő:
Szalvétatechnikához ajánlott lakkal repesztettem üvegen. Hobbiboltban nem ajánlottak, de szerintem jó lett. Az üvegre kentem Deka repesztőt, majd száradás után transzparens festékkel festettem rá.
A Festés
Legjobb, ha természetes fénynél történik. Lámpa melletti festésnél nehéz úgy beállítani, hogy ne legyenek árnyékosak a kontúrok, és reggelre a színek is meglepetést okozhatnak.
Bátran állj neki A4-es méretű képet festeni, hidd el könnyebb dolgod lesz, mint egy kicsi képnél!
Nagyobb felület festéséhez vastagabb ecsetet használj!
Kép festése:
1. lépés: Az üveg tisztítása. Oldószeres festéknél nagyon alapos legyen!
2. lépés: A kinyomtatott mintát helyezd az üveg alá és kontúrozd körbe!
Várj, amíg a kontúr megszárad, ez kb. fél óra!
3. lépés: Kezdődhet a festés!
Tegyél fehér lapot az üveg alá! Festés közben próbálj minél közelebb festeni a kontúrhoz. Menet közben ellenőrizd óvatos felemeléssel, hogy nem maradnak-e kis lyukak a kontúr mellett. Ha direkt olyan képet festesz, aminek majd nem lesz hátulja, akkor legegyszerűbb gyufásdobozokkal megemelni az üveget, így nem kell annyiszor felemelni.
Ha kis buborékok keletkeznek, akkor mosd ki az ecsetet, és jól töröld meg, a buborékokat pedig ecset végével, vagy fogpiszkáló segítségével durrantsd ki, vagy húzogasd el!
A festék legyen mindenhol egyenlő vastagságú, különben a vastagabban felvitt festék megeszi a vékonyabbat.
Nagyobb felület festésénél próbálj minden irányba festeni, mert gyorsan szárad a festék és foltos lehet ott, ahol festeni kezdesz.
A színeket kikeverheted előre, vagy ott helyben az üvegen.
Nem minden szín keveredik ugyanúgy egymással. Legkönnyebb a sárga, narancs, piros színeket egybemosni. (Legalábbis vizes festéknél)
Világosításra használj színtelen festéket! Árnyalásoknál én először a sötétebb árnyalatot viszem fel, majd fokozatosan adom hozzá a színtelen festéket.
Üvegre is lehet festeni kontúr nélkül. Ebben Michelkének van nagy tapasztalata, ezért most következzen az ő útmutatása a kontúr nélküli festésről:
"Ennél a technikánál, vékonyabban kell a festék rétegeket felvinni, hogy ne tudjon a festék szétterülni, de azért ne legyen túl vékony se, mert akkor meg hamar szárad és az a később mellékerülő festék a régebbit meghullámosítja. Egyszerre nem lehet az egymás melletti részeket (természetesen) kifesteni, mert különben összefolynának.
Ha nem túl vastag, a festék nem fog jobban szétterülni, mint ameddig húzzuk az ecsetet. A kiválasztott részre belülről kifele haladva felvisszük a festéket ecsettel. Igyekezzünk, hogy a festett részre merőleges legyen a tekintetünk, amennyire csak lehet. Így lehet a legpontosabban a megrajzolt vonalhoz igazodva húzni az ecsetünket. (Ez a kontúrozásnál is így van) Ugyanis, minél vastagabb az üveg, annál jobban torzít. Ezt pedig így lehet a legegyszerűbben kiküszöbölni.
Amikor kész az első terület, jöhet, egy másik rész a képen. Ezt addig csináljuk, amíg van olyan rész, ami nem határos a már megfestettekkel. (Ez a módszer a kontúros képeknél is ajánlott, hisz ott is össze tudnak folyni a színek, ha több festéket teszünk egy-egy cellába, mint amekkora a kontúr.)
Amikor már szikkadt, de még nem teljesen száraz! a megfestett területek, akkor már lehet a mellette levő területeket is kifesteni. Ilyenkor már nem tud összefolyni Azért nem szabad a teljes száradást megvárni, mert ha a teljesen megszáradt réteg mellé egy friss kerül, az feláztatja és hullámos lesz. A tapasztalatom az, hogy ha olyan festéket használok, amit már terpentinnel hígítottam, az különösen képes az ilyen munkára. Ezért a festékeket nem a hígítója hozzáadásával világosítom, hanem színtelennel.
Ha valaki kiégethető vizes bázisú festéket használ, az azt is megteheti, hogy amikor a különálló részeket megfestette, kiégeti, majd eztán kezd az egymás melletti részek festéséhez."
Michelke megosztotta velünk a többrétegű festéssel kapcsolatos tapasztalatait is:
Több rétegben festés:
"Ha valaki többrétegű festésre adja a fejét, az számoljon azzal, hogy a kép felülete nem lesz olyan szép sima, tükröződő, mit az egyrétegűnél. Akinek ez nem tetszik, neki se álljon. Inkább az olajfestésre emlékeztet a felülete és technika is, azzal a kivétellel, hogy itt először a legvilágosabb színt kell felvinni, mert az üvegfestéket már világosítani csak fedőfestékkel lehetne. Az előnye viszont, hogy újabb megoldásokat kínál, olyanokat, amiket esetleg az egyrétegű festésben nem lehet elérni Pl. ecsetvonások láthatóvá válnak, elrontott részeket javítani lehet valamelyest, finom árnyalásokat lehet alkalmazni vele, a legtöbb színt önmagában használhatjuk, nem kell előre kikeverni… stb.
Persze amennyire lehet, érdemes itt is az alapot úgy elkészíteni, mintha egy rétegbe akarnánk festeni. Mert vannak esetek, amikor elég az is, s akkor meg fölösleges duplán dolgozni.
Az alapelv hasonló, mint a kontúr nélkül festésben. Itt sem szabad megvárni, amíg a festék teljesen megszárad, mert felázik, ill. a festékrétegek vastagságával lehet játszani. Az első réteg legyen vastagabb, mint amik később rákerülnek. Ez az alapvető szabály!
Mindig a legvilágosabb színnel kezdünk. Nem csak azt a részét fessük ki a képnek, ahol ez a világos szín van, hanem az egész tárgyat. Pl. ha egy fa lombját akarjuk megfesteni, akkor az egész lombot először egész halvány zöldre fessük. Vagy egy piros virág esetében, ahol a fény megcsillan, ott halvány rózsaszín. Ezzel kifestjük az egész virágot. Majd ugyanígy járunk el a kép többi részével is. Amikor mindennek megadtuk az alapszínét, jöhet a többi réteg.
- Ha azt a hatást akarom elérni, hogy látszódjanak az ecsetvonások, akkor a még ragacsos, de már nem folyós festékre kell rávinni a következő réteget (kb.30-60perc). Ilyenkor az ecset, úgynevezett, szárazecsetnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy csak annyi festék van az ecseten, hogy épp hogy még fogjon. (Mint a stencilező technikánál.) A napraforgós képen lehet ezt legjobban látni. De ilyen állapotba lehet belehúzni vékony vonalakat anélkül, hogy szétfolynának.
- Ha nem akarom, hogy látszódjanak, akkor nedvesebb ecsetet használunk, és az első réteget tovább hagyjuk száradni. Addig amíg a felületéhez hozzáérve, már nem marad ott az ujjlenyomat.
Pl. Egy vízen a felkelő nap fényét akarom megjeleníteni, akkor ott ahol a fényes rész van, ott színtelenre festem az első rétegben. Ezt hagyom megszáradni. (Több órás száradás) De ekkor még elég élettelen. Hogy ne legyen így, ezért erre a rétegre színtelennel hígított citromsárgát viszek fel a fényes részre.
Vagy vegyünk egy utcát, ahol fák és épületek árnyékolnak, köztük meg a napfény átsüt.
Első rétegben megfestünk egy olyan utcát, ahol se fény, se árnyék nincs. Olyan „élettelenre”. Mikor már száraz, akkor az árnyékos részre viszem fel az árnyék előre kikevert színét, majd a fényes részre, a már említett halvány sárgát!
Nekem ez a két szín mindig van előre kikeverve, mert szinte minden képen használható. Ha egy kép túl ridegnek, szürkének tűnik, ezekkel életet, melegséget lehet belevinni.
- Ha nagyobb felületet egész halványan akarunk árnyalni, akkor megint várni kell a száradásra, hogy csússzon rajta a festék. De én ezt nem ecsettel viszem fel, hanem a kezemmel. -Az adott színt felhígítom színtelennel, hogy csak halvány legyen, hisz sötétíteni lehet, de világosítani már nem.- Megdöntöm a festékes üveget annyira, hogy még épp nem folyik ki a festék, hogy az oldalára ráragadjon, majd ebbe az oldalára feltapadt festékbe mártom bele az ujjamat. Ha még kell vinni rá színt, akkor várni kell, amíg ez is megszárad, mert különben foltos lesz. Persze, van amikor ezt is akarjuk elérni.
Többrétegű festésnél nagyon jól lehet használni a szivacsos technikát.
Pl. a fa lombját már kifestettük halvány zöldre. Egy mosogatószivacsot feláldozunk, akkora szabálytalan alakú darabot vágunk ki belőle, amekkora pamacsokat akarunk a lombrészeknek kivágni. („Játék a cicával” jobb oldali lombja, vagy a Lake Como Villán.) Ecsettel a szivacsra felviszünk pár csepp festéket, egy picit megnyomkodjuk a szivacsot, hogy belülre is kerüljön a festékből, mert különben csak egy paca lesz belőle. Először csak óvatosan érintjük az üveghez. Egy-egy lombrészlet színe több színből tevődik össze: Legfelül, ahol a nap éri, ott a legvilágosabb, szinte zöldes sárga, középen már sötét zöld, alulra meg olaj zöldet is viszünk fel rá. Ezeket azért szabálytalanul elszórva alkalmazzuk, hogy minél természetesebbnek tűnjön.
Még egy trükk a többrétegű festésnél: Ha az első réteg már annyira száraz, hogy nem ragadunk hozzá, akkor lehet alkalmazni a kitakarást. Pl.: Van egy ház fala. Ha nem akarom, hogy véletlenül átmenjek a mellette lévő érészre, akkor egy papírlappal letakarom azt, így bátran festhetek.
Vagy egy szabálytalan alakú hegyet akarok megfesteni. Veszünk egy olyan hosszú papírt, amilyen a hegy hossza.
Szabálytalanul kézzel kitépjük a hegy formáját. Rátesszük az üvegre, és máris bátran festhetünk. Szép de mégis szabálytalan hegyet kapunk. A papír másik felét nem dobjuk el, hisz az ennek pont a negatívja! A hegy feletti eget meg ezzel tudjuk könnyedén megfesteni (ha már a hegy megszáradt) anélkül, hogy „belerondítanánk a hegybe. Ezeknek a sablonoknak később még hasznát vehetjük a további rétegek felvitelénél is."
Firkafix szivacsos technikája:
Én a szivacsozást úgy szoktam csinálni, hogy egy keményebb papírból kivágok egy tenyérnyi darabot szabálytalan (domború-homorú) széllel, egy pici papírfület ragasztok a közepére, hogy meg tudjam fogni, és ezzel takarom le a kontúr másik oldalát. Olyan hullámvonalakat vágok a szélére, amilyenek a képen előfordulnak. Ehhez a módszerhez meg kell várni, míg megszárad ez a rész, amit el kell takarni. Ezzel a kis segédeszközzel lépésenként haladok a kontúr mellett, mindig egy megfelelő ívrészt beforgatva. Így közelebb festhetsz a kontúrhoz, a felesleg a papírra megy, nem a túloldalra. Az én Borisoff képem napokig készült, és így is kellett a kontúrvonalakon vékony ecsettel kozmetikázni. A szivacs kevésbé fontos, én egy kis darabot fogok be ruhacsipeszbe.
Váza, pohár festése:
A mintát belülről ragaszd fel átlátszó ragasztószalaggal, vagy a minta mögött tömd ki a poharat papírral, hogy ne csúszkáljon el.
Vékony hegyű, nem alkoholos filccel is fel lehet rajzolni a mintát.
Óra festése:
Én 3-4 mm vastagságú üveget szoktam vágatni hozzá.
Lyukat nem minden üveges tud fúrni. A lyuk átmérőjének 10 mm-nek kell lennie.
A minta kontúrozása után az üveg hátulját fehér matricával leragasztom, fedőfestéknél is. Ha átlátszó festékkel akarod festeni az órát, akkor ügyelj arra, hogy az üveg közepén legyen minta, hogy a szerkezet ne látszódjon át.
Óraszerkezetet az Opitecnél, vagy hobbiboltban tudsz vásárolni, 700-1300 Ft közt. Maga a szerkezet általában ugyanaz, inkább a mutatókban van eltérés.
A szerkezetek tengelyhossza eltérő, üveglaphoz rövid tengelyűt kell venni! Ez kb. 1 cm-t jelent.
Ha sikerül összerakni a szerkezetet, a mutatókat nem ajánlott pörgetni, mert szétforgácsolódik a szerkezet belseje, hátul a csavart kell használni.
Jó munkát, és sok szép képet kívánok! Örömmel fogadok minden javaslatot, kérdést, amivel ezt a kisokost ki tudom egészíteni.
Ha elsőre nem sikerül, akkor se add fel, előbb utóbb menni fog.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
