�j bejegyz�s Friss�t�s

2007.11.27. 11:25

A 2008-as minim�lb�rr�l 1. r�sz   A 316/2005. (XII. 25.) korm�nyrendelet szab�lyozza a k�telez� legkisebb munkab�r (minim�lb�r) �s a garant�lt b�rminimum �sszeg�t. A rendeletet a munk�ltat�knak k�telez� er�vel v�gre kell hajtaniuk.   A korm�nyrendelet mind az id�b�rre (havib�r, hetib�r, napib�r, �rab�r), mind a teljes�tm�nyb�rre tartalmaz rendelkez�seket. A korm�nyrendelet kiemelten kezeli a legal�bb k�z�pfok� iskolai v�gzetts�get, illet�leg szakk�pzetts�get ig�nyl� munkak�r�ket bet�lt� munkav�llal�kat �s az 50 �v feletti munkav�llal�kat.   A korm�nyrendelet s�vosan emelked�en, progressz�ven hat�rozza meg a 2006. janu�r 1-j�t�l 2007. janu�r 1-j�t�l 2008. janu�r 1-j�t�l kezd�d� id�szakra j�r� minim�lb�rt �s garant�lt b�rminimumot.   1) Id�b�r eset�n A teljes munkaid�ben foglalkoztatott munkav�llal� r�sz�re meg�llap�tott szem�lyi alapb�r k�telez� legkisebb �sszege a teljes munkaid� teljes�t�se �s   Minim�lb�r (peri�dusonk�nt) 2007-ben 2008. janu�r 1-j�t�l Havib�r alkalmaz�sa eset�n 65 500 Ft 69 000 Ft Hetib�r alkalmaz�sa eset�n 15 080 Ft 15 880 Ft Napib�r alkalmaz�sa eset�n 3 020 Ft 3 180 Ft �rab�r alkalmaz�sa eset�n 377 Ft   397 Ft      2) Teljes�tm�nyb�r eset�n A teljes munkaid�ben foglalkoztatott munkav�llal� havi munkab�r�nek (tiszta teljes�tm�nyb�r, illetve garant�lt b�r �s teljes�tm�nyt�l f�gg� mozg�b�r egy�ttes) k�telez� legkisebb �sszege a teljes�tm�nyk�vetelm�nyek 100 sz�zal�kos teljes�t�se �s a teljes munkaid� teljes�t�se eset�n havi 65 500 Forint, 2008. janu�r 1-j�t�l 69 000 Forint.   A teljes munkaid�ben foglalkoztatott munkav�llal�ra ir�nyad� teljes�tm�nyb�r-t�nyez�ket �gy kell meg�llap�tani, hogy a teljes�tm�nyk�vetelm�ny 100 sz�zal�kos teljes�t�se �s a teljes munkaid� ledolgoz�sa eset�n a munkav�llal�nak j�r� munkab�r legal�bb a k�telez� legkisebb munkab�r m�rt�k�t, teh�t 2007. �vben havi 65 500 Forint �sszeget el�rje. 2007.11.23, Forr�s: Saj�t forr�s   �   A 2008-as minim�lb�rr�l 2. r�sz A legal�bb k�z�pfok� iskolai v�gzetts�get, illet�leg szakk�pzetts�get ig�nyl� munkak�r�kre vonatkoz� elt�r� szab�lyok   A korm�nyrendelet a havi szem�lyi alapb�r garant�lt b�rminimum�t a legal�bb k�z�pfok� iskolai v�gzetts�get, illet�leg szakk�pzetts�get ig�nyl� munkak�rben foglalkoztatott munkav�llal� r�sz�re az 1.) pontban foglaltakn�l (l�sd cikk 1. r�sze) magasabb �sszegben �llap�totta meg.   3) A garant�lt b�rminimum a gyakorlati id� szerint differenci�l�dik, amelyet a munkav�llal� az �ltala bet�lt�tt munkak�rh�z sz�ks�ges szakk�pzetts�get, k�pes�t�st ig�nyl� szakm�ban a fenn�ll� munkaviszonyban, illetve azt megel�z�en szerzett.   A garant�lt b�rminimum 2 �vn�l kevesebb gyakorlati id� eset�ben Minim�lb�r (peri�dusonk�nt) 2007-ben 2008. janu�r 1-j�t�l havib�r alkalmaz�sa eset�n 65 500 Ft 110%-a 72 100 Ft 69 000 Ft 120%-a 82 800 Ft hetib�r alkalmaz�sa eset�n 15 080 Ft 110%-a 16 590 Ft 15 880 Ft 120%-a 19 060 Ft napib�r alkalmaz�sa eset�n 3 020 Ft 110%-a 3 330 Ft 3 180 Ft 120%-a 3 820 Ft �rab�r alkalmaz�sa eset�n 377 Ft 110%-a 415 Ft 397 Ft 120%-a 477 Ft     2 �ves gyakorlati id� eset�ben Minim�lb�r (peri�dusonk�nt) 2007-ben 2008. janu�r 1-j�t�l havib�r alkalmaz�sa eset�n 65 500 Ft 115%-a 75 400 Ft 69 000 Ft 125%-a 86 300 Ft hetib�r alkalmaz�sa eset�n 15 080 Ft 115%-a 17 350 Ft 15 880 Ft 125%-a 19 850 Ft napib�r alkalmaz�sa eset�n 3 020 Ft 115%-a 3 480 Ft 3 180 Ft 125%-a 3 980 Ft �rab�r alkalmaz�sa eset�n 377 Ft 115%-a 434 Ft 397 Ft 120%-a 497 Ft   A gyakorlati id� munkaszerz�d�ssel, munkak�nyvvel, m�k�d�si bizony�tv�nnyal vagy egy�b hitelt �rdeml� m�don igazolhat�.   Hangs�lyozand�, hogy a munkav�llal� �ltal bet�lt�tt munkak�r a l�nyeges �s nem a munkav�llal� iskolai v�gzetts�ge; pld. egyetemi v�gzetts�ggel is bet�lthet a munkav�llal� olyan munkak�rt, amelyben iskolai v�gzetts�get nem ig�nyl� betan�tott munk�t l�t el, ezen esetben pedig a havi munkab�r k�telez� legkisebb �sszege mind�ssze 65.500 Forint.   Teh�t a minim�lb�rn�l magasabb m�rt�k� garant�lt b�rminimum k�telez� alkalmaz�sa nem a munkav�llal� t�nyleges v�gzetts�g�hez, illetve k�pzetts�g�hez, hanem az �ltala ell�tott munkak�r tekintet�ben el��rt v�gzetts�ghez, illetve k�pzetts�ghez kapcsol�dik.   Az Mt. 76. � (7) j) alapj�n a munk�ltat� a munkaszerz�d�s megk�t�s�vel egyidej�leg k�teles sz�ban - �s legk�s�bb 30 napon bel�l �r�sban is - t�j�koztatni a munkav�llal�t a munkak�r bet�lt�s�hez sz�ks�ges iskolai v�gzetts�gr�l (kiv�ve, ha ezt jogszab�ly hat�rozza meg).   A munkak�r bet�lt�s�hez sz�ks�ges iskolai v�gzetts�g meghat�roz�sa - amennyiben arr�l jogszab�ly vagy a kollekt�v szerz�d�s nem rendelkezik - a munk�ltat� feladat- �s hat�sk�r�be tartozik. A jogszab�lyi rendelkez�st a munk�ltat� nem b�r�lhatja fel�l, azonban a jogszab�lyban r�gz�tett iskolai v�gzetts�gen t�lmen�en tov�bbi v�gzetts�g igazol�s�t el��rhatja a munkak�r bet�lt�s�hez.     2007.11.26. Forr�s: Saj�t forr�s

2007.11.27. 11:21

C�gk�zlem�nyek saj�t honlapon   Az �j c�gt�rv�ny szerint a gazdas�gi t�rsas�gok a C�gk�zl�ny helyett saj�t honlapjukon is k�zz�tehetik a k�zlem�nyeiket - az ennek r�szletszab�lyair�l sz�l� rendeletet az igazs�g�gyi �s rend�szeti miniszter tette k�zz� a Magyar K�zl�nyben. Az a c�g, amely a saj�t honlapj�n t�rt�n� k�zz�t�telt v�lasztja, egy�ttal k�telezi mag�t arra, hogy - havi szinten - az id� 98 sz�zal�k�ban el�rhet� a honlapja. Ezen - j�l l�that� helyen - k�z�lnie kell a neve mellett a sz�khely�t, a c�gjegyz�k- valamint az ad�sz�m�t is. A f�oldalon ezen k�v�l kell lennie egy "k�zlem�ny" men�pontnak, amelyr�l indulva legfeljebb 5 kattint�ssal el kell jutnia a l�togat�nak az aktu�lis k�zlem�nyig. (Ezek a k�zlem�nyek t�bbnyire a tulajdonosi k�rben, a vezet� tiszts�gvisel�k szem�ly�ben, vagy �ppen a banksz�mla sz�mokban bek�vetkezett v�ltoz�sokat tartalmazz�k.) Amennyiben a k�zlem�ny let�lthet� (ez nem k�telez� felt�tel), akkor azt elektronikus al��r�ssal �s id�b�lyegz�vel kell ell�tni. Ha ut�bb a c�g kijav�tja a k�zlem�ny�t, �gy azt csak egy m�sik k�zlem�nnyel teheti meg, az eredetinek v�ltozatlanul kell fennmaradnia a honlapon. Meg kell jel�lni a megjelen�t�s napj�t is, mivel a k�zz�t�tel napja - ennek van jogi relevanci�ja - az ezt k�vet� nap lesz. K�t �v ut�n a k�zlem�nyek archiv�lhat�k. A c�moldalon azonban a "k�zlem�ny" men�pont alatt el kell helyezni egy "arch�vum" men�pontot is. A hitelez�k biztons�ga �rdek�ben, �ket e-mailben kell �rtes�teni arr�l, hogy k�zlem�ny jelent meg az ad�s c�g honlapj�n. Az �rtes�t�shez a k�zlem�nyt is mell�kelni kell. Amennyiben a gazdas�gi t�rsas�gi t�rv�ny t�bbsz�ri k�zz�t�telt �r el�, a honlapra nem kell t�bbsz�r feltenni a k�zlem�nyt, a hitelez�ket viszont t�bbsz�r kell �rtes�teni a megjelen�sr�l.     2007.11.19, Forr�s: MTI http://www.kalkulator.hu/cikk/40888/cegkozlemenyek-sajat-honlapon?wa=ekal0733 http://www.kalkulator.hu/

2007.11.27. 11:14

A megszavazott ad�csomag   A parlament �ltal h�tf�n elfogadott, 2008-t�l hat�lyos ad�t�rv�ny m�dos�t�sok az ad�z�k sz�m�ra kedvez� �s h�tr�nyos v�ltoz�sokat egyar�nt hoznak. A v�ltoztat�s k�vetkezt�ben az szja-kulcsok nem v�ltoznak, m�dosul azonban az ad�j�v��r�s rendszere. A kieg�sz�t� ad�j�v��r�s megsz�nik. SZJA v�ltoz�sok Az ad�j�v��r�s tov�bbra is az ad��vben megszerzett b�r 18 sz�zal�ka, havi fels� �rt�ke azonban 9 ezerr�l 11,340 forintra emelkedik, �s �vi 1,250,000 �s 2,762,000 forint k�z�tt fut ki. M�dosulnak egyes kedvezm�nyek: megsz�nik a lak�sszerz�si kedvezm�ny, a lak�sok �truh�z�s�b�l sz�rmaz� j�vedelem ugyanakkor r�videbb ideig, �t �vig lesz ad�k�teles. Az eredeti javaslatban nem szerepelt, az Orsz�gos �rdekegyeztet� Tan�cs (O�T) javaslat�ra azonban a parlament elfogadta, hogy az �tkez�si hozz�j�rul�s ad�mentes �rt�khat�ra a hideg �lelmiszer eset�ben 6 ezer, a meleg �tel eset�ben 12 ezer forintra emelkedjen, az iskolakezd�si t�mogat�s ad�mentes �rt�khat�ra pedig a mindenkori minim�lb�r 30 sz�zal�ka legyen. �nk�ntes eg�szs�g- �s �nseg�lyez� p�nzt�rak Az �nk�ntes eg�szs�g- �s �nseg�lyez� p�nzt�rakba befizetett munk�ltat�i hozz�j�rul�s ad�mentes �rt�khat�ra a minim�lb�r 20 sz�zal�k�r�l 30 sz�zal�k�ra emelkedik �s az el�bbiekbe visszamen�legesen is be lehet fizetni h�rom h�napig. T�rsadalombiztos�t�s A t�rsadalombiztos�t�s ter�n is lesznek v�ltoz�sok. A j�rul�kterhek nem v�ltoznak, a j�rul�kbev�tel megoszl�sa viszont m�dosul az alapok k�z�tt. A foglalkoztat� �ltal fizetend� t�rsadalombiztos�t�si j�rul�k m�rt�ke 29 sz�zal�k marad, ezen bel�l a nyugd�jbiztos�t�si j�rul�k 21-r�l 24 sz�zal�kra n�, az eg�szs�gbiztos�t�si j�rul�k pedig 8-r�l 5 sz�zal�kra cs�kken. Az eg�szs�gbiztos�t�si j�rul�kb�l a term�szetbeni eg�szs�gbiztos�t�si j�rul�k m�rt�ke 5-r�l 4 sz�zal�kra, a p�nzbeli eg�szs�gbiztos�t�si j�rul�k� 3-r�l 1 sz�zal�kra m�rs�kl�dik. A biztos�tottak �ltal fizetend� nyugd�jj�rul�k m�rt�ke 1 sz�zal�kponttal emelkedik, a t�rsadalombiztos�t�si nyugd�j hat�lya al� tartoz� biztos�tottak eset�ben 9,5, a mag�nnyugd�jp�nzt�ri tagok eset�ben 1,5 sz�zal�kra. A mag�nnyugd�jp�nzt�ri tagok �ltal fizetend� tagd�j m�rt�ke 8 sz�zal�k marad. A biztos�tott �ltal fizetend� eg�szs�gbiztos�t�si j�rul�k m�rt�ke 7-r�l 6 sz�zal�kra cs�kken. A term�szetbeni eg�szs�gbiztos�t�si j�rul�k 4 sz�zal�k marad, a p�nzbeli eg�szs�gbiztos�t�si j�rul�k pedig 3-r�l 2 sz�zal�kra cs�kken. T�rsas�gi ad� A t�rsas�gi ad� k�r�ben a fejleszt�si tartal�kk�pz�s korl�tja az ad�z�s el�tti eredm�ny 25 sz�zal�k�r�l 50 sz�zal�k�ra emelkedik, ami f�leg a kis- �s k�zepes c�gek sz�m�ra �rvendetes, az 500 milli� forintos korl�t ugyanis nem v�ltozik. Az egy�ni �s t�rsas v�llalkoz�sok sz�m�ra kedvez� v�ltoz�s, hogy az ad�alap els� 5 milli� forintja helyett az els� 50 milli� forintig ad�zhatnak kedvezm�nyes 10 sz�zal�kos kulccsal. Ennek azonban sz�mos - egyebek k�z�tt a foglalkoztat�ssal �sszef�gg� - felt�tele van. A v�llalkoz�k - az ad�z�s rendj�r�l sz�l� t�rv�ny m�dos�t�s�nak k�sz�nhet�en - ezut�n csak akkor vesz�tik el kedvezm�nyre val� jogosults�gukat, ha nett� ad�tartoz�suk van. A t�rsas�gi ad�val kapcsolatos m�dos�t�sok k�z�l a k�pvisel�k "kil�tt�k" a banki c�ltartal�k megad�ztat�s�ra vonatkoz� korm�nyjavaslatot, amit�l t�zmilli�rd forintos nagys�grend� bev�telt v�rtak. A korm�ny azonban Veres J�nos p�nz�gyminiszter szerint a j�v�re k�sz�l� �j ad�csomag r�szek�nt �jra el�veszi a t�m�t. Kisad�k Nem fogadt�k el a k�pvisel�k a kisad�k �sszevon�s�t kezdem�nyez� korm�nyjavaslatot sem. A korm�ny a b�rokr�ci�t szerette volna cs�kkenteni a szakk�pz�si �s a rehabilit�ci�s hozz�j�rul�s, valamint az innov�ci�s j�rul�k �j ad�nembe, az er�forr�s-fejleszt�si hozz�j�rul�sba (efeho) t�rt�n� �sszevon�s�val, �m az O�T �s az �rintettek hevesen ellenezt�k ezt. �p�tm�ny- �s telekad� H�tf�n eld�lt az is, hogy 2009-t�l a helyi �p�tm�ny- �s telekad�z�sban a sz�m�tott �rt�kalap� ad�ztat�s v�ltja fel a jelenlegi alapter�let vagy korrig�lt forgalmi �rt�k alap� ad�z�st. Megmarad a luxusad� is, amelyet 2008-t�l m�r nemcsak a mag�nszem�lyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak fizetnie kell. A luxusad� m�rt�ke nem v�ltozik: 0,5 sz�zal�k az ingatlan �rt�k�nek 100 milli� forintot meghalad� r�sze ut�n. V�ltoz�sok az Art.-ban Az ad�z�s rendj�r�l sz�l� t�rv�ny sok ponton m�dosult, sz�mos egyszer�s�t�sre �s k�nny�t�sre ker�lt sor. P�ld�ul az ad�igazol�s ir�nti �s a fizet�si k�nny�t�sre vonatkoz� k�relmet elektronikusan is be lehet terjeszteni, ugyanakkor a feketegazdas�g elleni k�zdelem jegy�ben szigorodnak az ellen�rz�si szab�lyok �s a szankci�k. Az ad�hat�s�g kock�zatelemz�ssel legal�bb az indul� v�llalkoz�sok 20 sz�zal�k�t ki fogja v�lasztani ellen�rz�sre az ad�elker�l�sre l�trej�tt v�llalkoz�sok kisz�r�se �rdek�ben. Az APEH be nem jelentett alkalmazott foglalkoztat�sa eset�n becsl�ssel �llap�thatja meg az elmaradt ad�t, j�rul�kot. A mulaszt�si b�rs�g maxim�lis m�rt�ke a mag�nszem�ly ad�z�kn�l 100 ezerr�l 200 ezer, m�s ad�z�k eset�n 200 ezerr�l 500 ezer forintra emelkedik. A sz�mla- �s nyugtakibocs�t�si k�telezetts�g megs�rt�se, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztat�sa, tov�bb� az igazolatlan eredet� �ru forgalmaz�sa eset�n egys�gesen 1 milli� forintig terjed� b�rs�g szabhat� ki. A t�rv�nys�rt� alkalmazottra is minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint mulaszt�si b�rs�got lehet kir�ni. maxim�lis m�rt�ke lak�ingatlan eset�n 0,5, egy�b �p�tm�ny �s telek eset�n 1,5 sz�zal�k lesz.     2007.11.13, Forr�s: MTI

2007.11.27. 10:49

Konferencia a csal�dbar�t munkahelyekr�l   Csal�dbar�t munkahely c�mmel konferenci�t szervez december 5-�re a F�v�rosi Es�lyegyenl�s�g M�dszertani Iroda. A konferencia arra k�v�nja felh�vni a figyelmet, hogy a csal�dbar�t szeml�let nemcsak hogy k�lts�ghat�konys�ghoz vezet, de nemzetgazdas�gi pozit�v kihat�sai is lehetnek. A konferencia sz�lesk�r� inform�ci�kat ny�jt a csal�dbar�t foglalkoztat�sr�l civil �rdekk�pviseleti szervezetek (Csisz�r �va a Tudatos �let�rt Egyes�lett�l), gyakorl� szakemberek (Koltai Luca irodavezet� az FKFSZ Kht.-t�l), �s csal�dbar�t foglalkoztat�k tapasztalatain kereszt�l (Dr. Szirtes-Csoknyay Zsuzsanna a Csal�dbar�t Munkahely 2007 d�jjal jutalmazott �szak-dun�nt�li V�zm� Rt.-t�l). El�seg�ti, hogy az inform�ci�k birtok�ban a munkaer�piacon egym�sra tal�ljanak az olyan kisgyermekes sz�l�k, akik szeretn�nek dolgozni, �s a munkaad�k, akik megb�zhat� munkaer�t keresnek. A szervez�k rem�nyei szerint a konferencia hozz�j�rul ahhoz, hogy a j�v�ben Magyarorsz�gon egy kisgyermek v�llal�sa, a csal�di �s munkahelyi k�telezetts�gek �sszeegyeztet�se ne kock�zatk�nt jelentkezzen, valamint, hogy a kisgyermeket nevel�k nagyobb ar�nyban tal�ljanak ig�nyeiknek megfelel�, rugalmas �s m�lt� munkalehet�s�get haz�nkban is. A konferenci�n val� r�szv�telhez el�zetes regisztr�ci� sz�ks�ges, melyr�l az al�bbi el�rhet�s�geken lehet �rdekl�dni: www.pestesely.hu, vucsko@pestesely.hu     2007.11.19, Forr�s: HR Portal   �   Egy munkak�rre k�t munkav�llal�   Magyarorsz�gon m�g nagyon kev�s munk�ltat� k�n�l fel �ll�smegoszt�ssal munkahelyet, mik�zben p�ld�ul Nagy-Britanni�ban m�r a munkav�llal�k 3 sz�zal�ka ilyen form�ban dolgozik - ismertett�k a J�l-l�t K�zhaszn� Alap�tv�ny szak�rt�i november 7-�n, szerd�n Budapesten, egy konferenci�n. Az �ll�smegoszt�s azt jelenti, hogy egy-egy munkak�rre k�t munkav�llal�t alkalmaz a munk�ltat�, s azok egym�s k�z�tt elosztj�k a munkaid�t. Ezt tehetik �gy, hogy egy h�tig az egyik munkav�llal� dolgozik, a k�vetkez� h�ten a m�sik. Van olyan p�lda is, hogy a h�t els� napjai az egyik, a h�t m�sik r�sze a m�sik munkav�llal��. Az �ll�smegoszt�s form�ja lehet az is, ha a napi munkaid�t osztj�k el d�lel�tti �s d�lut�ni munkav�gz�sre. Lehet k�z�s munkanapjuk is, amikor egyeztetik a feladatokat. Nagy-Britanni�ban p�ld�ul a munk�ltat�k 20 sz�zal�k j�rul�kkedvezm�nyt vehetnek ig�nybe, ha �ll�smegoszt�ssal foglalkoztatnak dolgoz�kat. A konferencia t�bb hozz�sz�l�ja hi�nyolta, hogy Magyarorsz�gon nem �szt�nzik ilyen kedvezm�nyekkel ezt a munkav�gz�si form�t, amely pedig jelent�sen jav�thatn� a foglalkoztat�si szintet. S�t sokkal t�bbe ker�l p�ld�ul k�t r�szmunkaid�s dolgoz�t foglalkoztatni mint egy f�munkaid�st. Magyarorsz�gon a r�szmunkaid�s foglalkoztat�snak is j�val kisebb szerep jut mint �ltal�ban Eur�p�ban. A m�lt �vi adatok szerint Magyarorsz�gon a munkav�llal�k 4 sz�zal�k�t foglalkoztatt�k r�szmunkaid�ben, Hollandi�ban viszont a munkav�llal�k 46 sz�zal�k�t. Az EU 15 �tlag 21 sz�zal�k, az EU 25 �tlag 19 sz�zal�k - olvashat� az alap�tv�ny a konferenci�ra kiadott tanulm�ny�ban. A tanulm�ny foglalkozik n�h�ny magyarorsz�gi �ll�smegoszt�si p�ld�val. Egy drog�ria �zletl�ncn�l a p�nzt�rosok, elad�k �s m�g a boltvezet�-helyettesek is ilyen form�ban dolgoznak. Egy gyors�tterem �zletl�ncn�l p�ld�ul h�tk�znapokon egy k�z�pkor� dolgoz� t�lti be a boltvezet�-helyettesi munkak�rt, a h�tv�g�n pedig egy f�iskol�s fiatal. �gy a k�z�pkor� dolgoz� h�tv�g�i szabadok, a fiatal pedig keresethez jut �s h�t k�zben tanulhat. Egy bank az �gyf�lreferensi munkak�rre vett fel k�t dolgoz�t. Az egyik a h�t els�, m�sik a h�t m�sodik r�sz�ben dolgozik, s van egy k�z�s munkanapjuk, amikor a feladatokat egyeztetik. A tanulm�ny szerint a bank az �gyfelekkel egy�tt el�gedett ezzel a form�val.        2007.11.19, Forr�s: MTI

2007.11.27. 10:46

Az emberi hang mint munkaeszk�z v�delme   Az ember sz�m�ra a hang a kommunik�ci� eszk�ze �s a mindennapi tev�kenys�gek elengedhetetlen kell�ke. A hangja mindenkinek a legsaj�tabb tulajdona – amelyet nemcsak a fizikai adotts�gok form�lnak egyediv�, de amelyre a gyakran v�gzett tev�kenys�gek, �gy a munkav�gz�s is hat�ssal vannak. Az emberi hang k�rosod�s�nak messze hat� k�vetkezm�nyei lehetnek. Egy ismert f�l-orr-g�ge szakorvos a k�zelm�ltban a brit Hang�pol�si H�l�zat (VCN: Voice Care Network) �ves konferenci�j�n elmondta: "A g�gef�, amely az ideg-izom ar�ny tekintet�ben a m�sodik helyen �ll az emberi test szervei k�z�tt, k�l�n�sen �rz�keny a fesz�lts�gre, legyen az fizikai vagy ment�lis. Pr�d�j�ul esve a szimpatikus �s paraszimpatikus idegi reakci�knak, megb�nulhat a stressz hat�sa alatt, ezzel 'm�k�d�sk�ptelenn�' t�ve tulajdonos�t is." A hangk�pz�s sok szakm�ban fontos k�vetelm�ny Bizonyos t�nyez�k hat�ssal vannak a hangmin�s�gre a hang t�lfesz�t�se �s a torok sz�razs�ga folyt�n. A f�radts�g, a stressz �s az �rzelmek p�ld�ul hozz�j�rulhatnak a l�gz�si neh�zs�gekhez, �s ezen kereszt�l g�tolhatj�k a hat�kony besz�det. A f�lelem hat�s�ra szapor�bb lesz a l�gz�s �s a sz�vritmus, a g�gef� megemelkedik, a hangk�pz�si utak besz�k�lnek, a hang magasabb� v�lik, a hangsz�n megv�ltozik. A munkav�gz�s �s a munkak�rnyezet szint�n hat�ssal lehet az emberi hangra. Ha a munkahely leveg�min�s�ge romlik az elfogadhatatlan szint� por, pollen, kr�tapor hat�s�ra vagy a megfelel� l�gk�ri nedvess�g h�j�n, az �rz�keny ny�lkah�rtya �ltal k�r�lvett l�gutak kisz�radhatnak �s gyullad�sba j�hetnek. Az emberi hang t�lzott vagy helytelen haszn�lata sz�mos foglalkoz�si �gban - sz�n�szek, pr�dik�torok, �gyv�dek, tan�rok �s telefonkezel�k - �ltal�nosan el�fordul� jelens�g. Ide sorolhat�k m�g az utcai �rusok �s a sportriporterek is. A munkav�delmi k�pz�s azonban ennek ellen�re ritk�n terjed ki a hang �pol�s�val �s karbantart�s�val kapcsolatos tan�csokra. Az al�bbiakban a legnagyobb l�tsz�m� �rintett csoport, a tan�rok helyzet�t elemezz�k. Hang mint munkaeszk�z az iskol�kban A tan�rok minim�lis k�pz�st kapnak a hang mint munkaeszk�z haszn�lat�r�l. Megfigyelt�k p�ld�ul, hogy hosszabb id� ut�n a p�ly�ra visszat�r� pedag�gusoknak - r�szben az �letkorral �sszef�gg� v�ltoz�sok miatt is - gyakran neh�zs�geik lehetnek hangjuk kiereszt�s�vel. A helyzet olyan rosszra fordulhat, hogy a tan�r feladja a pr�b�lkoz�st, �s er�s�t�h�z folyamodik, ami persze sokat �rthat a tekint�ly�nek. Rendszerint m�gsem tan�tj�k meg a tan�roknak, hogyan kell hangjukat �polni, �s amikor a h�tt�rzajjal k�nytelenek versenyre kelni, p�ld�ul egy zajong� oszt�lyteremben, a dolgok egyszer�en elviselhetetlenn� v�lnak. Ez megv�ltoztathatja a hangmin�s�get, s�t m�g hangveszt�st is el�id�zhet. A VCN konferenci�j�n elmondt�k, hogy a tan�rok, akiknek nagyobbik fele heti 31-35 �r�t tart, a tan�r�k idej�nek t�bb mint 60%-�ban haszn�lja hangj�t, �s m�r tan�ri m�k�d�s�nek els� �veiben is hangk�rosod�sr�l sz�mol be. Egy m�sik VCN-tanulm�ny, amely 36 klinika adatain alapul, szint�n arra a meg�llap�t�sra jutott, hogy a 2001-2002-es tan�vben hangprobl�m�kkal jelentkez� 3268 �j beteg k�z�l 397 tan�r volt (12%). Ez azt jelenti, hogy tan�rokn�l hozz�vet�leg nyolcszor nagyobb val�sz�n�s�ggel alakulnak ki besz�dprobl�m�k, mint az �ltal�nos n�pess�g k�r�ben. Ha azonban a tan�rok k�pz�s��rt felel�s szem�lyek venn�k maguknak a f�rads�got �s egy kev�s figyelmet ford�tan�nak a k�rd�sre, kevesebb lenne a probl�ma. P�ld�ul egy�ltal�n nem szokt�k megk�rdezni a tr�ningen r�sztvev� fiatal tan�rjel�ltekt�l, volt-e valaha hangprobl�m�juk. Ha valaki erre a k�rd�sre pozit�v v�laszt adna, az m�g nem jelenten�, hogy eltan�csolj�k a tan�ri p�ly�t�l, csak azt, hogy tudatos�tani kellene benne, hogy mik�nt tarthatja karban hangj�t a tov�bbi probl�m�k megel�z�se �rdek�ben. "Besz�ljen kim�rt hangon, besz�ljen lassabban, haszn�ljon a bet�ltend� t�rnek megfelel� hanger�t. T�massza al� hangj�t a teljes t�d� haszn�lat�val �s hasi l�gz�ssel, ami rekeszizom-t�mogat�st ad a hangnak." - �gy hangzik a helyes hangk�pz�s �b�c�je. Sz�n�szek �s �nekesek ugyancsak bemeleg�t�ssel k�sz�lnek fel, miel�tt haszn�latba venn�k hangjukat. Az �nekesek sk�l�znak, a k�z�ps� regiszterekkel kezdve, majd onnan a magasabbak fel�; a sz�n�szek szavalnak p�r sort. �s a j� el�ad�k - amikor �rzik, hogy hangjuk gyeng�lni kezd - isznak egy korty vizet, feltesznek egy k�rd�st a hallgat�s�gnak, megvonj�k v�llukat, laz�tanak egy kicsit �s mosolyognak. �ltal�nosan alkalmazhat� j�tan�cs ilyen esetekben: ha valakinek a hangja l�nyegi r�sz�t k�pezi szakmai eszk�zt�r�nak, tudatos�tania kell mag�ban, hogy ez milyen k�vetelm�nyekkel j�r, ha pedig probl�m�i ad�dnak, pihenjen �s keressen fel egy besz�dterapeut�t. Szab�lyoz�s az iskol�k r�sz�re az Egyes�lt Kir�lys�gban A munkaad�knak vannak bizonyos k�telezetts�geik a foglalkoz�s-eg�szs�g�gy �s munkabiztons�gi jogszab�lyok �rtelm�ben, bele�rtve a kiel�g�t� kock�zatfelm�r�s elv�gz�s�t. A Tan�rok Szakmai Egyes�l�s�nek (PAT: Professional Association of Teachers) jog�sza megalkotott egy s�m�t a hang�pol�s kock�zatfelm�r�s�re, amely rendelkez�sre �ll a PAT tagjainak. Itt a k�vetkez� t�nyez�ket kell figyelembe venni: a) Munkahelyi k�rnyezet - az oszt�lytermek nagys�g�val kapcsolatos politika, - az oszt�lytermekben uralkod� fegyelemmel kapcsolatos politika, - tan�r-di�k ar�ny, - di�kokkal val� kontaktus n�lk�li id�. b) Fizikai t�nyez�k - az oszt�lyterem kialak�t�sa, - akusztikai viszonyok, - iv�v�z el�rhet�s�ge, - az alkalmazottak sz�m�ra rendelkez�sre �ll� helyis�gek (tan�ri szoba) k�r�lm�nyei. c) Szem�lyes t�nyez�k - a rendelkez�sre �ll� inform�ci�k, - foglalkoz�s-eg�szs�g�gyi t�mogat�s. d) Az iskola �s a hang - az iskola hanggal kapcsolatos politik�ja, - a hang(k�pz�s) m�k�d�s�re vonatkoz� inform�ci�k, - szaktan�csad�shoz val� hozz�f�r�s a hanggal kapcsolatban, - hangtr�ning, - hangfejleszt�s �s szakmai k�pz�s. A legfontosabb k�rd�sek teh�t a k�vetkez�k: - Mik a kock�zatok? - Kikre lehetnek hat�ssal? - Mit tettek m�r az eddigiekben? - Milyen tov�bbi l�p�sekre van sz�ks�g? - Mik�nt lesz ebb�l az �rt�kel�sb�l cselekv�si program, ki �s mikor fogja azt v�grehajtani? Ezek a r�szletes megfontol�sok hasznosak lehetnek mindenki sz�m�ra, akinek k�teless�ge gondoskodni olyan alkalmazottakr�l, akiknek hangja hivat�s�nak gyakorl�sa k�zben vesz�lybe ker�lhet. Amikor p�ld�ul megvizsg�lj�k, hogy mi az, amit eddig m�r elv�geztek, a fenti felm�r�s arra �szt�nzi az iskol�kat, hogy tegyenek megfontol�s t�rgy�v� k�l�nb�z� int�zm�nyi politik�kat �s vizsg�lj�k meg, hogy ezek milyen hat�st gyakorolnak a hang �pol�s�ra �s karbantart�s�ra, valamint a hangk�rosod�sok megel�z�s�re. Ilyen p�ld�ul az oszt�lytermek nagys�g�nak meghat�roz�s�ra vonatkoz� ir�nyelv. Fizikai t�nyez�k, p�ld�ul az oszt�lytermek kialak�t�sa, szint�n hozz�j�rulhatnak a kock�zat m�rt�k�hez. Megt�rt�nhet, hogy k�l�nb�z� er�forr�sok, p�ld�ul a foglalkoz�s-eg�szs�g�gyi ell�t�s �s a hangtr�ning nem �llnak rendelkez�sre, holott sz�ks�g lenne r�juk. A szakorvosok arra is r�mutatnak, hogy a hang�pol�si kock�zatfelm�r�s �bren tartja a probl�m�t, miut�n a hang�pol�si tr�ningben r�szes�lt tan�rjel�ltek munk�ba �llnak �s beker�lnek az oszt�lytermekbe. A v�rhat� hat�sok A hang�pol�si tr�ning a szakorvosok becsl�sei szerint h�napokkal megr�vid�theti a betegszabads�gon t�lt�tt id�t, cs�kkentheti a t�pp�nzre ford�tott �sszegeket, fokozhatja a nyom�st az iskol�kra a k�r�lm�nyek jav�t�sa �rdek�ben �s m�rs�kelheti az oktat�s min�s�g�nek roml�s�t. A tan�rok hangj�nak meg�v�s�val kapcsolatos mor�lis szempontokon t�lmen�en teh�t komoly anyagi haszon is sz�rmazhat a fokozott gondoskod�sb�l. A PAT s�rgeti a tan�rk�pz�s�rt felel�s int�zm�nyeket, hogy vegy�k fel a hang �pol�s�nak �s a hang haszn�lat�nak k�rd�s�t a tan�rok k�pz�si programj�ba. Az egyes�letet m�r j� n�h�ny �ve aggasztja, hogy nincs olyan k�pz�s, amely megtan�tan� a tan�rokat, mik�nt haszn�lj�k hangjukat. "Tagjaink k�z�l nagyon soknak id� el�tt el kell hagyniuk a p�ly�t, vagy hossz� id�n kereszt�l t�vol kell maradniuk t�le, mert probl�m�ik l�pnek fel hangjukkal kapcsolatban. Vil�gos, hogy ez milyen csal�d�st �s k�nyelmetlens�get okoz az �rintetteknek, zavarokat id�z el� az oktat� munk�ban, �s sokba ker�l az iskol�knak." - sz�gezik le egy jelent�sben. A PAT azt k�ri, hogy a tan�rok k�pz�se sor�n a leend� tan�rok: - kapjanak valamilyen oktat�st hangjuk karbantart�s�r�l; tov�bb� - kapjanak oktat�st hangjuk helyes �s k�m�l� haszn�lat�r�l az �r�k megtart�sa sor�n. �gy tal�lt�k, hogy egyes tan�rok hangja eredm�nyesebbnek mutatkozik a di�kok figyelm�nek fenntart�s�ban, mint m�sok�. Azokn�l a tan�rokn�l, akikn�l hi�nyzik a hangmagass�g v�ltoz�konys�ga, m�rs�keltebb a di�kok figyelme �s ez�ltal a tanul�s hat�konys�ga. 2007.11.19, Forr�s: BME OMIKK Forr�s: BME OMIKK "Munkav�delem - Ergon�mia" c. foly�irata, 2006., X. sz�m, www.info.omikk.bme.hu �

2007.11.27. 10:42

Fontos lenne a b�rlak�s program ... 2   Magyarorsz�g vonz� a befektet�knek Borsi L�szl� t�bb min�s�gben is jelen volt, jelen van az ingatlanszakm�ban. Ingatlanszak�rt�, �js�g�r�, a Lak�sv�s�r M�diacsoport vezet�je, az Orsz�gos Lak�s- �s �p�t�s�gyi Hivatal volt eln�ke. Besz�lget�s�nk egyr�szt orsz�gos k�rd�seket �rint, m�sr�szt a nemr�g megrendezett �szi Lak�sv�s�r ki�ll�t�s tapasztalatait eleven�ti fel. Ha j�l tudom, ez volt az egyik jelent�s t�m�ja a most befejez�d�tt RealEast Expo-nak is. Val�ban, t�bbek k�z�tt Maria Trujillo asszony, volt spanyol lak�s�gyi miniszterrel �ppen a Spanyolorsz�gban j�l m�k�d� b�rlak�s programr�l t�rgyaltunk. �rt�kes tapasztalatokat szerezt�nk, hasznos t�rgyal�sokon vagyunk t�l. Egy�bk�nt a ki�ll�t�son n�gy kontinens (Eur�pa. �zsia, Afrika, Amerika) tizen�t orsz�g�b�l negyven ki�ll�t� �s t�bb sz�z konferencia-vend�g �rkezett. Haz�nkban eddig p�lda n�lk�li volt, hogy a vil�g ingatlanosai ekkora �rdekl�d�ssel fogadjanak egy magyarorsz�gi nemzetk�zi ingatlanos programot. Ezek szerint sikeresnek tartja a ki�ll�t�st. Maxim�lisan, hiszen egyik c�lunk az volt, hogy r�ir�ny�tsuk a figyelmet Magyarorsz�gra, amely m�g mindig vonz� befektet�si szempontb�l. Olyan magyar v�rosok mutatkoztak be befektet�t v�rva, mint p�ld�ul Duna�jv�ros, P�cs, Cegl�d, Miskolc, Zalaegerszeg, vagy Tatab�nya - a teljess�g ig�nye n�lk�l. Term�szetesen konkr�t eredm�nyekr�l, �zletk�t�sekr�l m�g korai lenne besz�lni, de az m�r biztos, hogy egyik ki�ll�t�nk komolyan �rdekl�dik a szint�n ki�ll�t� Gyula �nkorm�nyzat�nak projektje ir�nt. A Gyulai V�rf�rd�h�z kapcsol�d� beruh�z�sr�l a helysz�nen is lehetett t�j�koz�dni (ahov� rep�l�vel vitt�k el a befektet�ket) a k�t napos programot k�vet�en. Egy biztos: j�v�re �jra megrendezz�k a RealEast Exp�t. �t �ves viszont a szint�n az �n nev�hez k�thet� Lak�sv�s�r ki�ll�t�s. A ki�ll�t�k �s a l�togat�k v�lem�nye szerint is az �rdekl�d�s egy kicsit visszafogottabb volt a megszokottn�l. Mint minden �sszel, most is kevesebben akarnak lak�st v�s�rolni, �m a sz�mok a ki�ll�t�s szempontj�b�l megnyugtat�ak. Mind a ki�ll�t�k sz�ma (k�tsz�z), mind a l�togat�k� (k�zel t�zezer) nagyj�b�l megegyezik a tavaly �szi adatokkal. Rendre t�bb sz�z �zletet k�tnek a ki�ll�t�st k�vet� h�rom h�napban a Lak�sv�s�r hat�s�ra, rem�lem, ez most is �gy lesz. Van m�g valami: b�r a Lak�sv�s�r rendre felp�rgeti egy kicsit a piacot, az�rt a lak�spiac is hat a ki�ll�t�sra. Milyen k�l�nbs�get l�t az �t �vvel ezel�tti ki�ll�t�s �s a mostani k�z�tt? M�g kezdetben a legt�bb ki�ll�t� egys�gstandon rendezkedett be, azt dekor�lta, m�ra a ki�ll�t�helyek 80 sz�zal�k�n impoz�ns, egyedileg gy�rtatott standokat l�tunk. N�melyik egyenesen m�v�szi kompoz�ci�. A Lak�sv�s�r sokkal l�tv�nyosabb, attrakt�vabb lett, olyan, mint maga a piac, amely a ki�ll�t�s idej�re val�ban bek�lt�zik abba a nyolcezer n�gyzetm�teres csarnokba, a SYMA-ba, ahol a budapesti Lak�sv�s�rokat tartjuk. �s a legl�nyegesebb: indul�skor 40 ki�ll�t�nk volt, most m�r 200. �n szerint mi a fontosabb a ki�ll�t�k, f�leg a nagy ki�ll�t�k sz�m�ra: az, hogy megmutass�k piaci ellenfeleiknek saj�t erej�ket (nagyobb �p�tm�ny, t�bb ember, stb.), vagy az, hogy t�nylegesen �gyfeleket tal�ljanak, lak�sokat �rt�kes�tsenek. Rendre konkr�t �zletk�t�s is t�rt�nik a ki�ll�t�sokon, de f�k�nt az inform�ci�k gy�jt�se �s a szem�lyes kapcsolatok megteremt�se a c�l, aminek az eredm�nye k�s�bb sz�mtalan esetben a lak�selad�s. Szerintem mindk�t �n �ltal eml�tett szempont jelen van a ki�ll�t�inkn�l, fontos viszont a helyes ar�ny. P�ld�ul volt olyan t�rsas�g, amely igen agressz�v �gyf�lszerz� strat�gi�t v�lasztott. Kezdetben a k�r�l�tt�k l�v�k panaszkodtak emiatt, k�s�bb viszont az �gyf�l-let�mad�s el�l "menek�l�" �rdekl�d�k az � standjukn�l tal�ltak mened�ket, �gy a m�rleg helyre�llt. Arra is j� alkalom egy-egy Lak�sv�s�r, hogy a piacon jelen l�v�k megn�zik, a m�sik hogyan csin�lja. Bizony sokat lehet tanulni a pozit�v �s negat�v tapasztalatokb�l is. Ga�l Tibor Forr�s: Vil�ggazdas�g.hu   �     �p�t�ka - ingyenes �p�t�ipari term�kkatal�gus A teherhord� szerkezetekt�l a vakolatokon �t a fest�kekig, szigetel�anyagokig, mindent megtal�l! Kattintson ide �s pr�b�lja ki m�g ma >>>     http://www.epiteka.hu/

2007.11.05. 15:20

KER�TSD BE A MACSK�T! Ker�tsd be a macsk�t! http://www.gamedesign.jp/flash/chatnoir/chatnoir.html     Z�rd ezzel a hetet!   http://www.jakesjokes.com/gallery/albums/userpics/10002/sweetcat.swf     Felolvassa, amit be�rsz! http://say.expressivo.com/ewa/szeretem_a_kaput_de_nagyon   http://say.expressivo.com/jacek/nem_akarok_orokke_gyerek_maradni. Hat_igazad_van!_De_en_meg_nem_akarok_felnott_lenni     http://say.expressivo.com/jacek/remelem_jol_erezted_itt_magad!_gyere_el_maskor_is!_a_portal_allandoan_fejlesztes_alatt_all._mindig_fogsz_talalni_kedvedrevalot!_udv:_bobemama

2007.11.05. 15:16

FOGYASZT�V�DELEM!!!!! �RDEMES MEGN�ZNI!!!   http://www.rtlklub.hu/videotar/?vkatid=8&videoid=071022036&adasid=3583#

2007.10.14. 22:49

A Gmail leveleket elolvassa a Google A Microsoft vez�rigazgat�ja legut�bbi el�ad�s�ban, mint egy mell�kesen jegyezte meg „…noha a Google olvassa az �n�k leveleit, m�g mi nem.” Micsoda!? A c�gvez�rt �ppen a hotmail levelez� rendszer hirdet�seinek alacsony forgalm�r�l k�rdezt�k, amikor azzal v�laszolt, hogy a Google Gmail-je is ugyan ezzel a probl�m�val k�zd, ott sem p�r�gnek a hirdet�sek. �s ekkor hangzott el az omin�zus mondat: „A Google-nek is hasonl� tapasztalatai vannak, noha a Google olvassa az �n�k leveleit, m�g mi nem.” A hallgat�s�g f�lh�rd�lt a kijelent�s hallat�n, mire Ballmer �r hozz�tette, hogy ”Ez egy egyszer� t�nymeg�llap�t�st volt, m�g csak nem is pejorat�v �rtelemben.” A The Register �js�g�r�i megkerest�k a Google-t az �ggyel kapcsolatban, de a v�llalat nem ismerte el, hogy olvasn� a f�lhaszn�l�k leveleit. Marad a Gmail Adatv�delmi Szab�lyzata v�laszul. A Gmail Adatv�delmi Szab�lyzat�ban az �ll, hogy a v�llalat „m�veleteket” hajt v�gre a levelekkel. „A Google sz�m�t�g�pei m�veleteket hajtanak v�gre az �n level�ben tal�lhat� inform�ci�kkal k�l�nb�z� c�lokkal, amelyek magukba foglalj�k a form�z�s�t �s megjelen�t�s�t az inform�ci�nak az �n sz�m�ra, hirdet�sek �s kapcsol�d� linkek eljuttat�s�t �nh�z, nem k�v�natos levelek kisz�r�s�t, az �n �zeneteinek a t�mogat�s�t, �s egy�b c�lokat, hogy k�n�lhassuk �nnek a Gmailt.” A Google AdSense l�nyege, hogy olvassa a sz�vegeket, �rtelmezi, �s a tartalm�hoz kapcsol�d� relev�ns hirdet�seket kapcsol az oldalhoz. A kapcsol�d� linkek ugyan ezt jelenti. The Matrix has you... Rovat tov�bbi cikkei »  �ssunk bele az IWIW titkaiba   »  Ingyen zene vagy lop�s, ha let�ltj�k?   »  A letapogat� f�lfedi az �si k�vek titk�t   »  iPhone friss�t�s? Sz�v�s!   »  A Google teszteli a My World-�t az �v v�gi ind�t�shoz   Forr�s: http://www.itport.hu/cikk/362

2007.10.14. 22:43

"2007 EGYENL� ES�LYEK MINDENKI SZ�M�RA - EUR�PAI �V" tisztelet�re a Magyar N�i Karrierfejleszt�si Sz�vets�g p�ly�zatot �r ki a   "LEGJOBB N�I MUNKAHELY D�J"   elnyer�s�re. A kezdem�nyez�s c�lja, hogy r�mutasson a n�k foglalkoztat�s�nak es�lyegyenl�s�gi szempontj�n t�l a n�k alkalmaz�s�nak gazdas�gi sz�ks�gszer�s�g�re. Tov�bbi inform�ci�:   http://www.legjobbnoimunkahely.hu/ R�nyai Rita, f�titk�r Mobil: 06 20 9 11 28 39 Magyar N�i Karrierfejleszt�si Sz�vets�g 1118 Budapest, Ugron G�bor u. 28. Telefon: 1 319 5245, Fax: 1 319 2017, E-mail: awcdh@t-online.hu http://www.noikarrier.hu/   Kapcsol�d� anyagok:  Hol lehetnek any�k �s f�n�k�k a n�k? http://www.origo.hu/itthon/20070930-a-legjobb-noi-munkahelyet-keresik.html   http://www.szmm.gov.hu/ P�ly�zati ki�r�s a "Legjobb N�i Munkahely D�j" elnyer�s�re Hat�rid�: 2007. november 15. tov�bb » »

2007.10.14. 22:43

Retteg�s Szegeden - �resen �ll a j�tsz�t�r http://www.stop.hu/articles/article.php?id=210341 Egy hatvan �ves, gyermekeket moleszt�l� szat�r tartja retteg�sben a szegedi sz�l�ket. K�t gyermek kis h�j�n �ldozat�ul esett a napokban, amikor er�szakkal bejutott vel�k otthonukba. Szerencs�re a sz�l�k �ppen haza�rkeztek �s a kaputelefon hangja elriasztotta az aberr�lt b�n�z�t. A Csongr�d megyei zsaruk nagy er�kkel keresik, de egyel�re szabadon k�sz�l - �s tal�n �jabb �ldozatokra leselkedik.

2007.10.05. 08:52

Ilyen is van!? Els� �zben rendeznek a v�l�s t�m�j�ban v�s�rt, a kezdem�nyez� az ausztriai Anton Barz, aki eddig esk�v�i v�s�rok szervez�s�vel foglalkozott. Az okt�ber 27-28-�ra tervezett rendezv�ny a v�l�st �rint� �sszes probl�m�ban seg�ts�get k�v�n ny�jtani a l�togat�knak. A ki�ll�t�k k�z�tt �gyv�di irod�k, jegyz�k, ingatlan�gyn�ks�gek mellett pszichol�gusok, aut�szalonok, utaz�si irod�k, s�t tal�n m�g t�rskeres� irod�k is lesznek. A szervez� eddig hatsz�z bejelentkez�st, regisztr�ci�t kapott e-mailen �s telefonon. (Esem�ny Menedzser)

2007.10.05. 08:40

Egy furcsa �p�tm�ny magasodik az �szaknyugat-oroszorsz�gi Arkhangelszk v�rosa f�l�, a 13 emeletes fah�z el�ri a 44 m�teres magass�got, ezzel a vil�g legmagasabb fa tart�szerkezet� lak�h�za. A befejezetlen, mostanra omladoz� �llapot� h�zat Nikolai Sutyagin �p�tette. Az alvil�gi m�lttal rendelkez� orosz 15 �ve tart� �p�tkez�si l�z�nak a bont�ssal fenyeget�z� �p�t�si hat�s�g vetett v�get. A munk�t 1992-ben kezdte, ekkor csak egy k�tszintes h�zat akart �p�teni, a szomsz�dok�n�l term�szetesen az�rt nagyobbat, hogy �rz�keltesse t�rsadalmi poz�ci�j�t, mint a v�ros leggazdagabb embere. Ekkor m�g esze �g�ban sem volt Guinness Rekordok K�nyv�be ill� v�llalkoz�sba fogni. 1998-ban Sutyagint 4 �v b�rt�nre �t�lt�k, k�zben pedig kiforgatt�k a vagyon�b�l. Az elhagyatott �p�let is rosszul viselte ezt az id�szakot, a hi�nyz� szerkezeti elemek �s ny�l�sz�r�k, valamint a fel�letkezel�s hi�nya b�ven ny�jtott t�mad�si fel�letet az id�j�r�s rombol� erej�nek. A b�rt�nb�l szabadulva Sutyagin nem adta fel, de m�r nem volt el�g p�nze, hogy az �p�tkez�st �rdemben folytathassa. Az eredeti tervek szerint a h�z 12 ember sz�m�ra is lakhely�l szolg�lhatott volna, �m annak ellen�re, hogy az�ta 11 szinttel eg�sz�lt ki, most csak a f�ldszintet haszn�lj�k, ahol Sutyagin a feles�g�vel �l, a t�bbi az eny�szet�.  A t�zv�delmi okokra �s az eml�tett 11, el��r�s-ellenes szintre hivatkozva a helyi �p�t�si hat�s�g m�r l�p�seket tett a bont�s elrendel�s�re, m�g annak ellen�re is, hogy Sutyagin az emelet f�l� k�rben kil�g� tet�t �p�tett, �s kijelentette, hogy a h�z csak k�tszintes, ami felette van, az csak d�sz�t�s.   Index-VGO

2007.10.05. 08:34

A v�gy titokzatos t�rgya: a csokol�d� Egyesek a biok�mi�val indokolj�k a f�gg�s�get, m�sok a kult�ra hat�s�ra hivatkoznak. Peter Rogers a Yorki tudom�nyos fesztiv�lon ismertette k�s�rlet�t, amely szerinte bizony�tja: a csokol�d� nem puszt�n a benne tal�lhat� vegyi anyagoknak k�sz�nhet�en �rvend ekkora n�pszer�s�gnek. A teszt r�sztvev�i �zetlen pirul�kban kaptak kaka�port, majd arra k�rt�k �ket, sz�moljanak be a hat�sr�l. A k�s�rleti alanyok �l�nkebbnek, �s dinamikusabbnak �rezt�k magukat, azonban nem sz�moltak be a csoki ev�sb�l ered� euf�ri�r�l, ami a doktor szerint azt mutatja, hogy a pirul�kba adagolt csokol�d� mind�ssze a koffein�hoz hasonl� serkent� hat�st eredm�nyez, a titok nyitja teh�t nem a k�mi�ban keresend�. Ezt az �rvet t�masztja al� az is, hogy a csokol�d�ban tal�lhat� anyagokhoz m�s, kev�sb� „lelkes�t�” �telek fogyaszt�s�val is hozz� lehet jutni, mi t�bb, az Egyes�lt Kir�lys�gban a legnagyobb mennyis�gben fogyasztott tejcsokol�d� kaka� koncentr�ci�ja olyan alacsony, hogy m�g ezt a minim�lis hat�st sem �rheti el. Dr. Rogers szerint a csokol�d� var�zs�t t�bb kultur�lis t�nyez� egy�ttes hat�sa eredm�nyezi: olyan �lelmiszerr�l van sz�, amelynek kellemes az �ze, l�gy a text�r�ja, �s �ltal�ban szeretetet, az aj�nd�koz�s �r�m�t fejezi ki. R�ad�sul k�l�nleges vonzer�t k�lcs�n�z neki az a t�ny, hogy az emberek ugyan sz�vesen fogyasztj�k, ugyanakkor k�nytelenek t�rt�ztetni magukat, hiszen a csokol�d� nagyon hizlal. �gy alakul ki egyfajta csokol�d�f�gg�s�g, amelyet Rogers szerint a kult�ra id�z el�, nem a k�mia, a lelki f�gg�s�gt�l pedig igen neh�z megszabadulni, a szak�rt� azt tan�csolj�k, a csoki ut�ni v�gyakoz�s perceiben ink�bb gondoljunk valamilyen gy�m�lcsre. Azoknak sem kell elkeseredni�k azonban, akik nem k�pesek ellen�llni a k�s�rt�snek, a 75-85 sz�zal�knyi kaka�t tartalmaz� csokol�d�k ugyanis bizony�tottan seg�tenek a sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sek elker�l�s�ben. http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=188205

2007.09.27. 01:14

Az internet a kl�magyilkos? 2007.09.25. Forr�s: SG. hu Vil�gszerte rohamosan n� az internetez�k t�bora. Ez azonban a szakemberek szerint az el�ny�k mellett, kor�nt sem minden szempontb�l tekinthet� j� h�rnek. Az egyre gyarapod� felhaszn�l�t�bor ig�nyei miatt a vil�gh�l� m�k�dtet�se egyre t�bb energi�ba ker�l �s ez rossz h�r a F�ld kl�m�j�nak. K�l�n�sen a nagyv�llalatok sz�m�t�g�pei �s a szerverk�zpontok fogyasztanak rendk�v�l sok �ramot. "A leg�jabb becsl�sek szerint a teljes internet, illetve a vil�g l�gi k�zleked�s�nek sz�ndioxid-kibocs�t�sa megegyezik. Az adatt�rol�si �hs�g - m�r csak a digitaliz�l�si projektek miatt is - folyamatosan n�, ennek ellen�re megpr�b�l az eg�sz �gazat megold�st tal�lni a probl�m�ra" - nyilatkozta Martin Hingley, az IDC tan�csad� c�g vezet� kutat�ja. Sokan azt hiszik, hogy nincs k�rnyezetbar�tabb megold�s ann�l, mint hogy egy digit�lis szem�lyis�get hozzanak l�tre egy j�t�kban vagy egy virtu�lis vil�gban. Hiszen az Interneten nincsenek kipufog�g�zok, szem�thegyek, nincs rossz er�forr�s-gazd�lkod�s, az avat�rok pedig semmibe sem ker�lnek. A val�s�g enn�l kicsit �rnyaltabb: egyetlen virtu�lis Second Life szerepl� t�bb �ramot fogyaszt, mint egy �tlagos brazil �llampolg�r. Nicholas Carr amerikai Blogger megvonta az avat�rok �kom�rleg�t. Eszerint, ha a sok ezernyi j�t�k (pl. csak a Second Life 4000 szervert ig�nyel), akkor egyetlen avat�r egy �vben �tlagosan 1,752 kilowatt�r�t ig�nyel, m�g egy norm�l ember alig t�bbet, 2,436-ot. Az eg�sz bolyg�ra vet�tve egyetlen virtu�lis szem�lyis�g egy �vben �tlagosan 1,17 tonna sz�ndioxidot termel. Az internet k�zelr�l sem nevezhet� k�rnyezetbar�tnak, el�g csak a gomba m�dra szaporod� szerverk�zpontokra �s a vel�k p�rhuzamosan �zembe �ll�tott �j h�t�berendez�sekre gondolni. Nem v�letlen�l kezdtek az elm�lt h�napokban a vil�g vezet� informatikai �s sz�m�t�stechnikai c�gei g�peik �sszevon�s�ba, �s �j alacsony fogyaszt�s� chipeket tervezni �s piacra dobni. A vil�gh�l� k�zvetlen�l felel�s a sz�ndioxid-kibocs�t�s �s ez�ltal az �tlagh�m�rs�klet emelked�s��rt. "M�r 2005-ben vil�gszerte kereken 20, egyenk�nt ezer megawattos er�m�re volt sz�ks�g csak az internet �s a hozz� kapcsol�d� sz�m�t�g�pek energiaig�nyeinek kiel�g�t�s�re" - k�z�lte Joachim Lohse, a freiburgi �kol�giai Int�zet vezet�je. 2000 �s 2005 k�z�tt a vil�gh�l� �ramig�nye a dupl�j�ra n�tt. Ez nem csoda, hiszen a felm�r�sek szerint az adatforgalom n�gyhavonta megdupl�z�dik. A YouTube egymag�ban annyi adatot termel, mint k�t �ve a teljes akkori internet. Gyakorlatilag minden egyes billenty�le�t�s �s eg�rkattint�s szennyezi a k�rnyezet�nket. Ehhez m�g hozz�j�n a szerverek m�k�dtet�si k�lts�ge. A Google �s az eBay havonta t�bb milli� doll�ros villanysz�ml�t fizetnek, s ehhez m�g hozz�ad�dnak a n�vekv� energia�rak. "Az �ramsz�ml�nk a legnagyobb" - ismerte el Damian Schmidt, a n�met Strato v�llalat els� embere. A c�g t�bb mint 3 milli� internetc�met t�rol a rendszereiben, a n�met h�l�zat egynegyed�t. "El�sz�r keresztezi egym�st az �kon�mia �s az �kol�gia. Nek�nk siker�lt az �ssz �ramfogyaszt�sunkat 30 sz�zal�kkal cs�kkenten�nk" - tette hozz� Ren� Wienholtz, a Strato 43 000 szerverb�l �ll� sz�m�t�g�pes k�zpontj�nak vezet�je. Az int�zm�ny, amely a berlini Tegel rep�l�t�r k�zel�ben van, a sz�m�t�g�pek miatt annyi h�t termelt, hogy Wienholtznak k�l�n enged�lyt kellett beszereznie a n�met Sz�vets�gi L�gik�zleked�si Hivatalt�l, mert a szakemberek att�l tartottak, hogy a k�zpont sz�m�t�g�pei �ltal kibocs�tott meleg leveg� a rep�l�st vesz�lyeztet� l�g�rv�nyek kialakul�s�hoz vezethet. Damian Schmidt elhat�rozta, hogy null�ra cs�kkenti a szerverk�zpont sz�ndioxid-kibocs�t�s�t, �gy �vente 5000 n�gyszem�lyes h�ztart�s sz�ndioxid-kibocs�t�si �rt�ke takar�that� meg. Maga Bush eln�k, aki nem nevezhet� a k�rnyezetv�delem nagy bar�tj�nak kezdem�nyezte, hogy az amerikai k�rnyezetv�delmi hivatal (EPA) ind�tson vizsg�latot a jelenlegi szerverek energiahat�konys�g�nak meg�llap�t�s�ra. Az AMD, a Sun Microsystems, az IBM �s a Hewlett-Packard id�n febru�rban ind�totta el a Green Grid programot, j�niusban pedig a Google �s a Microsoft is bejelentette a Climate Savers Computing Initiative projektet. A Dell pedig minden, az egyes sz�m�t�g�pek�rt n�h�ny eur�val t�bbet fizet� v�s�rl�j�nak egy f�t adom�nyoz. Ren� Obermann, a Deutsche Telekom els� embere az id�n harmad�val akarja cs�kkenteni a DT �ramfogyaszt�s�t.

2007.09.22. 05:11

Az internet vil�gnapja - mit hoz a j�v�?  2007.09.21 - �rdekess�gek | Internet Szombaton vil�gszerte az OneWebDayt �nneplik, vagyis az internet vil�gnapj�t. Lengyelorsz�g �s Bulg�ria csatlakozott, Magyarorsz�gr�l nem �rdekl�dtek a kezdem�nyez�s ir�nt.       Az internet vil�gnapja - mit hoz a j�v�?   2007. szeptember 21., 11:37 - �rdekess�gek | Internet       � Kapcsol�d� linkek: A OneWebDay honlapja Kapcsol�d� h�rek: Betiltott�k a Google-t K�n�ban Az alkot�k napja Folytassa, Nagyi!     Sebezhet� a Windows Media Player Egy angol biztons�gi kutat� olyan k�dot tett k�zz�, amelynek seg�ts�g�vel egy Windows Media Playert �rint�, �jonnan felfedezett sebezhet�s�g v�lik kihaszn�lhat�v�.    � 2007-09-22.

[196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]