Új bejegyzés Frissítés

2008.04.21. 02:08

Hogyan adóznak a nyugdíjas alkalmazottak?   Miközben a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóság, azaz önmagában (ha más jövedelem nincs) nem adózik, amennyiben valaki kiegészítő tevékenységet űz, vagyis munkát vállal, akkor adóalannyá válik. A szabályok ráadásul idén a "fiatal" nyugdíjba vonulók munkavállalása esetén még szigorúbbak, mint a már korábban nyugállományt elérőknél A cégek számára esetenként egy komoly tapasztalattal rendelkező idős kolléga komoly segítséget jelent, ám a legális munkaügyi kapcsolathoz elengedhetetlen, hogy a munkavállaló számára is érdemes legyen dolgozni, ennek kulcsa pedig a hazai adószabályok megismerése lehet. A nyugdíjából csak annak kell adóznia, aki kiegészítő tevékenységet űz, vagyis munkát vállal, a munkavállalás esetén azonban a bevalláson a kiegészítő kereset mellett a nyugdíjat is fel kell tüntetni. Ebben az esetben az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adja. A személyi jövedelemadót (szja) a két jövedelem összege alapján az szja-táblában megadott kulcs szerint kell kiszámítani, de az így kiszámított adót csökkenti a nyugdíj összegének adótábla szerinti adója, vagyis ezt le kell vonni a kiszámított adóösszegből. Mivel az szja-tábla 1,7 millió forintnál vált 18-ról 36 százalékos kulcsra, a nyugdíj plusz a kereset összevont összege ekkora éves jövedelemszintig 18 százalékos kulccsal, a maradék pedig 36 százalékos kulcs szerint adózik. Ha valakinek a nyugdíja például évi 1,4 millió forint, és emellett még ötszázezer forintos éves jövedelme van, az adóalapja 1,9 millió forint lesz. Ebből az 1,4 millió plusz az ötszázezer forintból háromszázezer (vagyis összesen 1,7 millió forint) 18 százalékos kulcs szerint, a maradék kétszázezer forint pedig 36 százalékos kulccsal adózik.  A végleges befizetendő adóösszeg úgy jön ki, ha az így kiszámított adóból levonjuk az 1,4 millió forintot, vagyis a nyugdíj összegének 18 százalékát. Emellett azonban még járulékfizetési kötelezettség is terheli a munkát vállaló nyugdíjast. Április 1-től ugyanis már nemcsak a négy százalékos egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie a bére után, hanem a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is. Némi ellentételezést jelenthet azonban, hogy a járulékfizetéssel további "nyugdíjjogokat" lehet szerezni. Így minden munkában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékalapot képező kereset 0,4 százalékával növeli a nyugdíj összegét.   Szüneteltetett nyugdíj Komoly visszatartó erőt jelenthet ugyanakkor egy tavaly életbe lépett szabályozás, amely a nyugdíj szüneteltetéséről szól. E szerint 2008. január 1-től kötelezően szünetel a nyugellátása annak, aki a hatvankettedik életévét még nem töltötte be és   előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban vagy az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesül, és   a tárgyévben a Tbj. ötödik paragrafusa szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az ebből származó, járulékalapot képező jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének tizenkétszeresét. Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is. Ahogy azonban túllépi a keretet, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját.

2008.04.21. 02:04

Az adózás útvesztőjében     Hétfőig kell fizetni az evásoknak Mégsem ellenőrzi az APEH a luxusutazásokat Megkeseríti a cégek életét az adórendszer átláthatatlansága Olcsóbb lesz a gépjárműflották lízingje Eltörölhetik a társasági különadót   További cikkek   Ebben az esetben az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a hatvankettedik életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a járulékalapot képező jövedelem az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátását vissza kell fizetni. (E szigorúbb szabályok egyelőre csak a 2007. december 31-ét követően megállapított nyugdíjakra vonatkoznak, 2010. január 1-től terjednek a korábban megállapított fent említett ellátásokra.) A nyugdíjfolyósító szerv határozatban intézkedik a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján. A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, és nyugdíja újbóli folyósítása során figyelembe kell venni az időközbeni emeléseket is. A nyugdíj folyósításának szünetelése időtartamára a biztosítottat hét százalék egészségbiztosítási járulék terheli. Nem érinti viszont a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni illetve társas vállalkozó társadalombiztosítási jogellátást az ellátások szünetelése, azaz ők ennek tartama alatt sem minősülnek főfoglalkozású vállalkozónak. Nyugdíjas vállalkozók A fentiek ellenére sem fenékig tejföl a nyugdíjas vállalkozók élete, ezt jelzi, hogy három hónap alatt több mint háromezerrel csökkent a kiegészítő tevékenységű, azaz nyugdíj mellett egyéni vállalkozók száma. Igaz, a statisztikák szerint ez immár egy évek óta tartó folyamat. A csökkenést a szakemberek elsősorban az adminisztratív terhek növekedésével magyarázzák. Az idén ugyanis a kilencszázalékos járulék mellé egy fix összegű járulékot, az egészségügyi szolgáltatási járulékot is meg kell fizetni. A 4 350 forint összegű, havonta fizetendő járulék abban különbözik a korábban meghatározott (tetszőleges mértékű) százalékos járuléktól, hogy míg azt a bevétel arányában kell megfizetni, addig a fix összegű, egyébként a minimálbér 16 százalékát kitevő járulékot a tb-járulékokhoz hasonlóan akkor is be kell fizetni a költségvetésbe, ha a vállalkozás nem szerzett bevételt. Ez nem csak azért nehezíti meg a nyugdíjas vállalkozók helyzetét, mert ennyivel nő havonta a megfizetendő teher, hanem azért is, mert nem úszhatják meg a havi járulékbevallást. Főszabály szerint ugyanis ha a nem főállású vállalkozó nem szerez bevételt egy hónapban, s így nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, akkor nem is kell bevallást adnia (a nullás havi bevallásokat nem kell elkészíteni, csak az évest). A kiegészítő tevékenységűeknek viszont muszáj lesz, hiszen ha mást nem is, a fix 4 350 forintot be kell vallaniuk.   Menedzsment Fórum   Az adózás útvesztőjében http://www.mfor.hu/dossziek/120.html     2008. április 9. szerda 07:44:58

2008.04.21. 02:00

Az Internet és a számítástechnika 1/A.  Ami az 1.-ből lemaradt…     · amennyiben a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, illetve minősítéshez vagy akkreditációhoz kötött, ezt a tényt az engedélyező hatóság  (minősítő, akkreditáló szerv) megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély (minősítés, Akkreditációs határozat) számával; · ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát.        Mennyit fizetünk valójában?      Nagyon fontos, hogy ne csupán a megvásárolni kívánt termék, igénybe venni szándékozott  szolgáltatás ellenértékével, hanem a vásárláshoz kapcsolódó valamennyi költséggel tisztában legyünk már a szerződés megkötését megelőzően.  Elsősorban azt kell ellenőrizzük, hogy a megadott ár tartalmazza-e az általános forgalmi adót és a szállítás költségeit. A szolgáltatás ellenértékét, valamint az ellenérték teljesítésének módját a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tenni oly módon, hogy a tájékoztatás tartalma egyértelmű és közérthető legyen.       http://www.elker.hu/     http://www.bankkartya.hu/     ¤

2008.04.21. 01:58

Az Internet és a számítástechnika 1.      Láthatatlanul világformáló erővé vált. Átalakította az emberek közötti kommunikációt, felgyorsította a gazdaságot, közelebb hozta a nagyvilágban szétszórt tudást, információt, a Föld csodáit. Lerövidítette az utat az emberek között és kényelmesebbé tette a mindennapi életüket. A XX. század a mobilitás és a kommunikáció évszázada lett.     http://www.internetombudsman.hu/   Az Internet Ombudsman feladata, hogy megőrizze a szabadság, az egyéni jogok érvényesülésének, a demokrácia megvalósíthatóságának eszméjét. Feladata, hogy lépjen fel azon ártalmas és káros tendenciák ellen, amelyek az egyén és a közösség demokratikus jogait, a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák. Feladata, hogy mindent elkövessen a hálózaton kommunikáló ember és társadalom életminőségének növekedéséért, és hárítson el mindent, ami a hálózati polgárok, a felhasználók jogait, erkölcsi érzékét és vagyoni állapotát veszélyeztetik. Emlékeztetnie kell, hogy az Internet mindenkié, azoké is, akik mások számára nem elfogadható elveket, eszméket vallanak. Ezért elő kell segítenie azt, hogy az „élni és élni hagyni” elv érvényesülhessen az Interneten, olyan eszközökkel, amelyek nem az állami szabályozás, a hatalomgyakoroló szervezetek eszközei.     Miről kell tájékoztatnia a kereskedőnek a fogyasztókat?   Az anonimitás, rejtőzködés, amely sok esetben vonzó az interneten, komoly veszélyeket hordoz az elektronikus kereskedelem világában. A jogszabályok éppen ezért az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók számára számtalan adat közzétételét írják elő. A kereskedő beazonosítását, ellenőrzésének lehetőségét, a fogyasztó minél szélesebb körű tájékozódását az alábbi adatok szolgálják:     A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Korm. rendelet alapján a szolgáltató tájékoztatási kötelezettsége a következőkre terjed ki:   · az értékesítő cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról; · a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól; · az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is; · szükség szerint a szállítás költségéről;  · a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről; · az elállás jogáról; · a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg; · az ajánlati kötöttség idejéről; · a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.       Az Ektv. alapján a fogyasztóknak szóló tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia:      · az elektronikus kereskedelmi szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, képviselőjének nevét is; · a szolgáltató lakcímét, illetve székhelyét, telephelyét; · a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen a szolgáltatás igénybe vevőivel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét; · amennyiben a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését  jogszabály valamely nyilvános nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát; ·

2008.04.21. 01:55

Az Internet és a számítástechnika 2.  http://www.baratsagosinternet.hu/mss/alpha       Ezt a honlapot a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) két másik civil szervezettel (INFORUM, Matisz) együttműködve hozta létre, abból a felismerésből kiindulva, hogy az információs társadalom kialakulásának egyik legfőbb akadálya az Internettel kapcsolatos - részben jogos, részben alaptalan - félelmek, aggályok, tévhitek széleskörű elterjedtsége.   A BIF célkitűzése - összhangban az EU Safer Internet programjával -, hogy reális képet adjon az internet valós veszélyeiről és segítséget nyújtson ezek elkerüléséhez a szülőknek, pedagógusoknak és legfőképp természetesen a gyermekeknek. A kezdeményezést az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) is támogatja.   A "Gyerekeknek", "Szülőknek" és "Pedagógusoknak" gombokra kattintva a biztonságos internet használatot bemutató elektronikus tananyagot érheti el. Ezeket az ismertetőket letöltheti gépére, vagy regisztrációt követően akár online is feldolgozhatja.   A "Biztonságos Tippek" gombra kattintva az általunk megalkotott "FürkÉSZ- szabályokat", illetve az internet használók jogainak ismertetését találhatja meg.   A "Játékok" menüpont színes, könnyen értelmezhető formában nyújt segítséget a biztonságos internet használathoz.   A "Minősítés" gombra kattintva a "Barátságos oldalak" menüpontban összegyűjtött honlapok minősítési elveit ismerheti meg.   "Szószedetünkben" néhány alapvető fogalom magyarázatát gyűjtöttük össze.

2008.04.21. 01:49

Az Internet és a számítástechnika 3.        http://www.boltertekelo.hu/   A BoltÉrtékelő.hu egy független, információkat szolgáltató és Webáruház értékelő oldal. Célunk, hogy a vásárlók még vásárlás előtt képet kaphassanak az egyes áruházakról, illetve az általuk nyújtott szolgáltatásokról. Oldalainkon ezen kívül hírt adunk az egyes áruházak akcióiról, kedvezményeiről.         http://www.domain.hu/domain/   .EU DOMAINEK REGISZTRÁCIÓJÁVAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NEM ITT, HANEM A  WWW.REGEU.HU  WEBLAPON TALÁLHATÓK.       http://www.internethotline.hu/   A Honlapon lehetősége van az Ön által illegálisnak, esetleg -valamely szempontból vagy célcsoport számára- ártalmasnak ítélt, magyarországi weboldalak és online tartalmak bejelentésére. Bejelentést elsődlegesen egy online űrlapot kitöltve tehet, melyhez a jobb oldali linkre kell kattintania. Alternatívaként megteheti bejelentését e-mailen (internethotline@matisz.hu), illetve telefonon, hangüzenet formájában (487-6050) is.   http://www.szelessavkereso.hu/

2008.04.21. 01:44

Az Internet és a számítástechnika 4.      http://www.gkm.gov.hu/feladataink/elker/szab_jog/alap_jsz.html     Az elektronikus kereskedelem megismeréséhez szükséges alapvető jogszabályok   Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény         http://www.gkm.gov.hu/feladataink/elker/szab_jog/alap_jsz.html?pagenum=2     Az elektronikus kereskedelem megismeréséhez szükséges alapvető jogszabályok Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. Törvény       http://www.gkm.gov.hu/feladataink/elker/szab_jog/alap_jsz.html?pagenum=3     A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. Törvény

2008.04.21. 01:37

Az Internet és a számítástechnika 6.    Közvetítő igénybe vétele A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárást honosított meg, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. Az igénybe vehető közvetítők nevét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékből ismerhetjük meg. A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban kezdeményezhetik.   A felkérésnek tartalmaznia kell:   -  a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét, -  a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését, -  ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét, -  a vita tárgyát, és -  a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet. A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni. Az eljárás részletes szabályait tartalmazó fogyasztóvédelmi törvény hatályos állapota elérhető a www.magyarorszag.hu portálon a Szolgáltatások/Jogszabálykereső menüpont alatt.     A Nemzeti Hírközlési Hatóság     Az elektronikus kereskedelem területén az NHH a kéretlen elektronikus hirdetésekkel (spam) kapcsolatos feladatokat látja el. A Hatóság által lefolytatott eljárás részleteit elolvashatja az NHH honlapján (www.nhh.hu ), az elektronikus aláírás, elektronikus hirdetés menüpont alatt.

2008.04.21. 01:22

A kis szolgáltatók bukhatnak az internetadón   Az egész internetes szférát megmozgatta, hogy a kormány az Internetre is ki akarja terjeszteni a giccsadónak is nevezett kulturális járulékot. A szakmai szövetségek tiltakoznak, a szolgáltatók eközben azt mondják, hogy nem tudnak mit tenni: ha bevezetik az új adót, akkor árat kell emelniük. A kormány terve azért lepte meg a területen dolgozó szakembereket, mert a szélessávú internet terjedésének ügyét korábban kiemelten kezelte a politika. Azt még nem lehet tudni, hogy ha valóban bevezetnék az új adót, az mennyivel csökkentené a szélessávú bekötések számát.   Adószedés - középkori módszerek Igencsak meglepődtek az Internetből élő vállalkozások, amikor kiderült, hogy a kormány kiterjesztené a kulturális járulékfizetési kötelezettséget az internetszolgáltatókra is. A kormányzat ugyanis korábban szinte már unásig ismételgette, hogy Magyarországon támogatni kell a szélessávú internet terjedését, ennek érdekében az elmúlt években pályázatokat írtak ki, a Nemzeti Hírközléi Hatóság pedig árcsökkentésre próbálta szorítani a nagy vezetékes szolgáltatókat a nagykereskedelmi árak szabályozásával. Most viszont úgy tűnik, nem marad érintetlen ez a terület sem. A kulturális tárca tervei szerint az eredetileg giccsadónak is nevezett kulturális járulékot kiterjeszti az internetszolgáltatókra is. A tervek szerint a 0,8 százalékos adót az árbevétel után kell majd megfizetni. Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének számításai szerint ez évi 600 millió forint előre nem tervezett kiadást jelent az internetszolgáltatók számára. A szakmai érdekképviselet szerint a szolgáltatók kénytelenek lehetnek árat emelni, ha tényleg megadóztatják a szolgáltatókat. Ez főleg a kisebb, alternatív szolgáltatókat viselheti meg, akik a nagyoktól bérlik a hálózatot. Mivel ezek a cégek igyekeznek lépést tartani a tőkeerős nagyvállalatokkal - amelyek akár még le is nyelhetnék az emelés okozta többletköltségeket -, olyan kis nyereséggel dolgoznak, hogy azt már nem lehet tovább csökkenteni. Az NHH nagykereskedelmi árszabályozása miatt viszont az internet árak várhatóan tovább csökkennek, így elképzelhető, hogy az emberek nem veszik majd észre, hogy az adó be lett építve az árba.   E-business Meglódulhatnak az online videó hirdetések Az iTunes babérjaira tör a MySpaceSokan tervezik, de kevesen vásárolnak neten itthonEgyre többet költenek az amerikaiak az internetenEgyre nagyobb üzlet az online videó és tévé   További cikkek     FOLYT…    A kis szolgáltatók bukhatnak az internetadón-2

2008.04.21. 01:21

A kis szolgáltatók bukhatnak az internetadón-2   A szakmai szervezetek mindenesetre tiltakoznak: a sort - mivel őket érinti leginkább - az alternatívok nyitották meg. "Magyarországon az elmúlt években jelentősen bővült az internetezők száma, de még mindig komoly a lemaradásunk az Európai Uniós átlagtól. Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett jelentése szerint 2007 végén az EU 27 tagállamának átlagában 100 főre 20, míg Magyarországon 14,2 vezetékes szélessávú előfizetés jutott. Habár a szélessávú hozzáférés havidíjai az elmúlt öt évben ötödükre csökkentek hazánkban, kutatások szerint az otthoni internetezés terjedésének egyik legfontosabb akadálya még mindig az ár. Az internet szolgáltatásra kivetett kulturális járulék nem támogatja a digitális írástudatlanság felszámolására tett törekvéseket. Az internet hozzáférés szolgáltatásra kirótt adó ismeretlen az EU tagországokban, ráadásul ellentétes az uniós célkitűzéssel, ami növekvő internet penetrációt irányoz elő" - olvasható a szervezet tiltakozó közleményében. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége is arra hivatkozik, hogy a magyar GDP csaknem 10 százalékát produkáló infokommunikációs szektor adóterheinek további növelése különösen érthetetlen abban  helyzetben, amikor a szektor euróban mért növekedési rátája tavaly az egyik legkisebb volt Európában. Az iparág a nehéz helyzetben lévő magyar gazdaság egyik kitörési pontja, a növekedés motorja lehetne. Ehhez azonban nem a már most is túlzott terhek növelésére, hanem – egyebek mellett -  átgondolt, célzott támogatásokra és dinamizáló hatású adórendszerre van szükség. A kábelszolgáltatók is tiltakoznak, ők ráadásul a digitális tévészolgáltatásra kivetni tervezett giccsadó ellen is. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség és a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség közleménye szerint "a parlament költségvetési bizottsága előzetes szakmai egyeztetést nélkülözve olyan javaslatot fogadott el, amely a digitális írástudatlanság leküzdésének segítése helyett valójában hátráltatná azt, hogy a lakosság minél szélesebb körben hozzájuthasson az esélyegyenlőséget és magasabb életminőséget biztosító technológiai újításokhoz. A közlemény szerint az információs társadalom fejlesztése és kiszélesítése iránt elkötelezett kábeles szolgáltatók abban bíznak, hogy a parlamenti képviselők is belátják: a digitális írástudás elterjesztése, a korszerű elektronikus szolgáltatások elérhetővé tétele az ország és az egész társadalom közös érdeke. Ezt a célt pedig semmilyen módon nem szolgálja további információtechnológiai járulékok és adók kivetése". A Parlamentnek tehát hamarosan foglalkoznia kell az üggyel, akkorra kiderül, hogy a tiltakozók mennyire érik el céljukat. Ha elfogadják a tervezetet, akkor mindenesetre felgyorsulhat az a folyamat, amit az idei évre amúgy is minden piaci szereplő vár: az internetszolgáltatók piacának konszolidálódása.     http://www.mfor.hu/cikkek/A_kis_szolgaltatok_bukhatnak_az_internetadon.html     Kapcsolódó anyagok: Tovább nőtt a szélessávú internet előfizetések száma Elmarad az uniós átlagtól a hazai szélessávú lefedettség Lendületben a hazai szélessávú piac

2008.04.21. 01:09

Megadóztatná a kormány az Internetet     A kormány tervei szerint a járulék a Nemzeti Kulturális Alapot gazdagítaná. Nem csak az internet szolgáltatás, de a wap és az mms után is 0,8-0,8 százalékot kellene befizetniük az alapba a szolgáltatóknak.   A forgalmazóknak (importőröknek) pedig a híradástechnikai, illetve szórakoztatóelektronikai eszközök széles skálája után kellene 1-1 százalékot befizetniük az alapba.   Kivetnék az adót több más mellett a digitális fényképezőgépekre, mobil- és vezetékes telefonkészülékekre, videókra, kamerákra, discmanekre, bizonyos memóriakártyákra és más adatrögzítőkre (ez utóbbiakra már 2 százalékot), valamint DVD-kre 3 százalékot.       http://www.origo.hu/techbazis/20080409-kulturalis-jarulek-miatt-dragulhat-az-internet-mms-dvd-digitalis-fenykepezogep.html     ¤

2008.04.21. 00:58

Megkaptad álmaid állását? Ott a banánhéj, amin elcsúszhatsz!   Sokan nem tudják elmagyarázni, mivel elégedetlenek, ha szóba kerül a munkájuk. Arra nem is gondolnak, hogy a kedvetlenség, a „valami másra vágytam”- érzés figyelmetlenségük következménye lehet, mert álláskereséskor nem mérlegelték az alapvető szempontokat. Messze van az iroda? Nem tudod kezelni a háklis főnököt? Tanácsok.    Mielőtt elfogadsz egy állásajánlatot, vagy azon gondolkodsz, hogy másik munkahely után nézel, gondold át, melyek azok a területek, amelyet illetően konkrét elvárásaid vannak, és nem vagy hajlandó kompromisszumra! Emberi kapcsolatok Az egyik legfontosabb szempont, amelyet egy állásajánlat elfogadása előtt érdemes figyelembe venned, az, hogyan tudnál kijönni főnököddel (és legközelebbi kollégáiddal). Ha módod van rá, még az állásinterjún puhatold ki, milyen ember lehet leendő felettesed. Határozott? Szereti kézben tartani a dolgokat? Csak a maga igazát hangoztatja vagy meghallgat másokat is? A felvételi beszélgetésen figyeld reakcióit, hogyan kérdez, és miként reagál válaszaidra, hogyan kezeli a helyzetet, hogyan viszonyul a résztvevőkhöz. Megnyilvánulásaiból sok mindent le tudsz szűrni, ezek a tapasztalatok segíthetnek abban, hogy jó döntést hozz. Ha úgy érzed, együtt tudnál vele dolgozni hosszútávon, egy érv már szól amellett, hogy elfogadd az állást. Előfordulhat, hogy kollégáiddal csak első nap találkozol, így nem derül ki, hogyan megy majd a közös munka. Az esetlegesen felmerülő konflikutusokat ez esetben menet közben, közösen kell megoldanotok. Munka és magánélet egyensúlya Ne hagyd figyelmen kívül azokat a szempontokat, amelyek amellett szólnak, hogy a felkínált állás nem tökéletes. Messze van az iroda? Sokáig tart, míg beérsz? Az autó szóba sem jöhet, mert forgalmas helyen van az iroda, és minden nap órákig araszolnál a dugóban? Problémát jelent, hogy főnököd bármikor arra kérhet, túlórázz? Munkaidőd rugalmas, sosem tudod, mikor lehet rád szükség, így viszont nem tudsz előre tervezni? Ha állandóságra van szükséged és néhány területen - munkaidő, feladatok - ez biztos nem valósul majd meg, mérlegeld, megéri-e az áldozatot. Hosszútávon ugyanis ezek az apróságok megbosszulják magukat: kedvetlen leszel, feszült, ideges, amire rámehet egészséged, magánéleted és önbecsülésed is. A teljes cikk elolvasható a hvg.hu oldalon. Megkaptad álmaid állását? Ott a banánhéj, amin elcsúszhatsz!   2008.04.10, Forrás: HVG

2008.04.21. 00:54

Csecsemők az irodában – áldás vagy csapás?   Néhány munkaadó engedélyezi, hogy a kismamák behozzák gyereküket a munkába. Hazai és nemzetközi példákból szemezgetünk. A fejlett országok közül csak az Egyesült Államokban és Ausztráliában nincsen semmiféle fizetett szabadság a szülés utáni időszakra. Amerikában még az állást is csak 12 hétig köteles tartani a munkaadó. Egy, a Harvard Study által 168 országban elvégzett kutatás szerint a dolgozók családi támogatásában Amerika az utolsó öt között van. Bár a rendszer jogi és anyagi vonatkozásait nem kívánják megváltoztatni, egyre több amerikai vállalat próbál kedvezményt nyújtani a friss anyáknak azzal, hogy engedélyezik a csecsemő jelenlétét az irodában. A Guardian cikke szerint legalább 83 cég vesz részt a munkahelyi bébi programban, amit a Parenting in the Workplace intézmény "életképes és olcsó megoldásnak" minősített. Bár a felállás kedvező lehet mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára, a kollégák már nem feltétlenül értenek egyet. A Guardianhez beérkezett olvasói levelek szerint legalábbis a brit dolgozók nem túl empatikusak. "Nem azért megyek minden nap dolgozni, hogy az anyaállatok porontyainak sikolyait hallgassam és a kakis pelenkákat szagoljam. És egészen biztosan nem kívánok egy íróasztal mellett elsétálva részesévé válni egy bébi szoptatásának. Nem"-- nyilvánította ki határozott ellenvéleményét egy olvasó. A Guardian felkért három kismamát saját alkalmazottai közül, hogy teszteljék az elképzelést, így egy időre a szerkesztőség vendége volt két hathónapos kisfiú és egy tízhónapos kislány. Mindhárom édesanya úgy érezte, hogy a gyerek mellett az irodában nem tud megfelelni a külsejével kapcsolatos elvárásoknak, képtelen megfelelően koncentrálni, és szinte semmit nem végeztek egész nap. De azt is hozzá kell tennünk, hogy a munkahely részéről gyakorlatilag semmilyen támogatást nem kaptak a kísérlethez, nem volt lehetőség a szoptatáshoz való elvonulásra, nem volt hová letenni a babákat, a leírás alapján semmit nem változtattak a nem-gyermekes felálláshoz képest. A teljes cikk elolvasható a hvg.hu oldalon. Csecsemők az irodában - áldás vagy csapás? 2008.04.10, Forrás: HVG

2008.04.21. 00:48

A legfontosabb adójogi változások május 1-től   Márciusban fogadta el az Országgyűlés az új adószabályokat, melyek május elején lépnek hatályba. A január elsejétől hatályos, újrakodifikált áfaszabályok gyakorlatban jelentkezett problémáinak orvoslását, az áfarendszer zökkenőmentes működésének biztosítását szolgálja az egyes adótörvények módosítása. A törvényjavaslat egyszerűsíti, pontosítja az áfatörvény és más adótörvények egyes nehezebben értelmezhető és alkalmazható rendelkezéseit, kommentálták hírlevelében a változásokat a KPMG szakértői. A jogszabály egyebek között szűkíti és egyértelművé teszi, hogy mely ingatlanhoz kapcsolódó ügyletek esetén kell a fordított adózást alkalmazni, és némileg enyhít az áfalevonási tilalmakon is. Ezek szerint a fordított adózás kizárólag az ingatlan létrehozatalára, bővítésére és átalakítására irányuló építési-szerelési szolgáltatásokra vonatkozik, ezekre is csak akkor, ha a tevékenység építési hatósági engedély-köteles, és erről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen írásban nyilatkozik a szolgáltatás nyújtójának. A korábbi tervek szerint 2009-től az önkormányzatok számára csak értékalapon kivethető ingatlanadó tervét úgy módosítják, hogy a jelenlegi korrigált értékalapú és területalapú adózást is választhatják az önkormányzatok.   Cib Hasznos percek Mégsem ellenőrzi az APEH a luxusutazásokat Soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezi az APEH a legnagyobb adózókat Hogyan adóznak a nyugdíjas alkalmazottak? Hogyan használhatjuk saját kocsinkat vállalkozásban? Kiszűrhető az alkalmatlan munkaerő További cikkek   Változnak az áfalevonási tilalmak: a törvény szerint minden olyan esetben, amikor a továbbértékesítési céllal beszerzett lakóingatlant adókötelesen értékesítik, a lakóingatlan beszerzésére jutó áfa levonhatóvá válik. Amennyiben az adóalany a lakóingatlant, illetve a személygépkocsit adókötelesen bérbe adja, a lakóingatlan építéséhez, felújításához beszerzett termékekre, igénybevett szolgáltatásokra, illetve a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához beszerzett termékre, igénybevett szolgáltatásra jutó áfa is levonható. Tovább csökken a számla kötelező adattartalma, ezáltal a jövőben a termék- és a szolgáltatás azonosítására vonatkozó statisztikai azonosítószámok feltüntetése opcionálissá válik. Szintén a bizonylatoláshoz tartozó rendelkezés, hogy az összes szerencsejátékra vonatkozóan lehetővé válik a nyugtaadás alóli mentesítés. A törvény számos pontosítást tartalmaz még az adómentes Közösségen belüli értékesítéshez kapcsolódó adómentes termékimport feltételeire és alkalmazhatóságára vonatkozóan, valamint részletesen szabályozza a közvetett vámjogi képviselő kötelezettségeit és felelősségét a termék importja során. Változnak a vámjogi adószabályok is: a belföldön történő vámkezelések növelése érdekében kellő garanciák mellett egyszerűsödik a másik tagállamba irányuló adómentes termékimport lebonyolítása, továbbá lehetővé válik, hogy a külföldi adóalanyok a magyar adóhatósághoz történő bejelentkezés nélkül bonyolíthassák ilyen ügyleteiket, amennyiben közvetett vámjogi képviselővel járnak el. Menedzsment Fórum  Kapcsolódó anyagok: Hogyan tervezzük az állóeszközök elszámolását? Mégsem kell nullás igazolás az alvállalkozóknak Fordított adózás: lassan tisztul a kép 2008. április 8. kedd 07:44:55

2008.04.21. 00:45

A minimálbér a társadalombiztosításban   Noha a minimálbér munkajogi fogalom, talán nem is gondolunk rá, hogy milyen sokszor használjuk a társadalombiztosítás területén is. Így természetes, hogy 2008. január 1-jétől a Tbj. törvény értelmező rendelkezései közé is bekerült meghatározása: e szerint a törvény alkalmazásában minimálbéren mindig a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell értenünk. Ez a 316/2005.(XII.25.) Korm. rendelet értelmében jelenleg 69.000 forint, illetve január hónap vonatkozásában - a 2007 decemberében érvényes minimálbér alapul véve 65.500 forint. Nem alkalmazzuk viszont a társadalombiztosítás területén az ugyanezen kormányrendeletben előírt képzettséggel, életkorral összefüggő bérminimumokat. A biztosítási kötelezettséggel összefüggésben a minimálbér a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízás, bedolgozó, választott tisztségviselő, stb.) esetében bír jelentőséggel. Amennyiben az említett jogviszonyban munkát végző járulék alapot képező jövedelme havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát (20.700 forint) vagy napi szinten ennek harmincad részét (690 forint) kiterjed rá a biztosítás. Az "elvi" minimum járulékalap (teljes munkaidős munkaviszonyban álló dolgozó esetében) a minimálbér kétszerese. A főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó esetében szintén a minimálbér kétszerese a jogszabályban előírt minimum járulékalap, de havi szinten a minimálbér után mindenképpen meg kell fizetniük a járulékokat. Ugyancsak a minimálbér a járulékalapja a kezdőnek minősülő mezőgazdasági őstermelőnek, illetve egyéni vállalkozónak (bár ez utóbbi ez évtől ennél magasabb kivét esetén vállalhatja a magasabb összegű járulék megfizetését is), valamint az előző évben 7 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelőnek. A biztosított egyházi személy után az egyháznak ugyancsak a minimálbér alapul vételével kell megfizetnie a 29 százalékos tb. járulékot a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A nem biztosított, egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult külföldinek minősülő személy havonta a minimálbérnek megfelelő összegéért (kiskorú, illetve diák a minimálbér 30 százalékáért) köthet megállapodást egészségügyi szolgáltatás érdekében az egészségbiztosítási pénztárral. A szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet, aki - felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak az idejét - az öregségi teljes nyugdíjhoz meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. Az említett esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. A járulékalapot nem képező jövedelmek vonatkozásában is létezik határösszeg szerepe a minimálbérnek. Nem képez járulékalapot a foglalkoztató által - az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizetett tagdíj-hozzájárulás havonta legfeljebb a minimálbér 50 százalékáig, - az önkéntes kölcsönös egészség (önsegélyező) pénztárba fizetett tagdíj-hozzájárulás havonta legfeljebb a minimálbér 30 százalékáig, - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként fizetett összeg havonta a minimálbér 50 százalékáig.     2008.04.04, Széles Imre, Forrás: Ügyvezető

2008.04.21. 00:43

Könnyebb lesz a hitelek újra cserélése   2008. április 12., szombat 10:18     InfoRádió / MTI     Elfogadta a Magyar Bankszövetség elnöksége a régi hitelek újra cserélését megkönnyítő ajánlást. A szervezet honlapján közzétett dokumentum szerint az ajánláshoz nem kötelező csatlakozni, de az előírások megszegése esetén etikai eljárás indítható.     Osváth Piroska, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa elmondta: az új szabályok szerint az adós az új banknak jelzi hitelkiváltási szándékát, majd a régi kölcsönt nyújtó pénzintézetnek a kérelem megérkezését követő 5 napon belül át kell küldenie a szükséges adatokat. A szakember hangsúlyozta: a hitelkiváltásban is érvényesülnie kell a fogyasztókért folytatott versengésnek, így a régebbi hitel nyújtójának módja lesz arra, hogy a korábbinál kedvezőbb ajánlatot tegyen ügyfelének, miután értesült szándékáról. Az ajánlás felhívja a figyelmet a felelős hitelezésre is, vagyis a bankoknak törekedniük kell arra, hogy az adós ne rövid távú kedvezmények alapján, hanem hosszabb távú szempontok mérlegelésével hozza meg döntését.       Kapcsolódó cikkek: ·                        Mérsékelt növekedéssel zárt 2007-ben a magyarországi bankszektor - a nap hírei ·                        Bankszövetség: Nem hárítható át a pluszköltség a lakosságra ·                        Vége lesz a banki röghöz kötésnek?     http://inforadio.hu/

2008.04.21. 00:41

Az ösztöndíjas foglalkoztatott társadalombiztosítási jogállása   Az ösztöndíjas foglalkoztatásra a Tbj-ben az első utalást az 5. § (1) a) pontjában találjuk, miszerint a munkaviszonyban álló dolgozóval azonos módon biztosított az ösztöndíjas foglalkoztatott. Az ösztöndíjas foglalkoztatás lehetőségét, illetve fogalmát a 2004. CXXIII. törvény teremtette meg. E szerint az ösztöndíjas foglalkoztatás a szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony, melyet a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés alapján · az ösztöndíjas foglalkoztatott köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni; · a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat az egyéni programban foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésnek - melyet írásba kell foglalni - a felek adatain túl tartalmaznia kell · jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját, az ösztöndíjat (ami nem lehet kevesebb a minimálbérnél). · és annak kifizetése időpontját, módját, · a munkavégzés helyét, feltételeit, · a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját (melyet a törvény mellékletében foglaltak szerint kell meghatározni), · a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szakmai segítő megjelölését. Az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz, az érintett önálló munkakör ellátásával nem bízható meg. (Sőt a Ktv. hatálya alá tartozó foglalkoztató által létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem látható el.) Az ösztöndíjas foglalkoztatásra a Munkatörvénykönyve egy sor előírását alkalmazni kell, melyek a jogszabály pontosan felsorol. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik: · az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával, · a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével, · az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésben meghatározott időpontban, illetve megszüntethető: · a felek közös megegyezésével, · azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A foglalkoztatónak az ösztöndíjas foglalkoztatott azonnali hatályú felmondása esetén a szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy összegben meg kell fizetnie. Az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíja havonta a minimálbér erejéig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, de járulék alapot képez. Ez utóbbi után - tekintve, hogy az ösztöndíjas biztosított - az általános szabályok szerint kell a járulékokat megfizetni. Mindezek, illetve az ifjú munkavállaló ismeretében már csak azt kell eldöntenie a munkaadónak, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatást választja vagy határozott idejű munkaviszonyt esetleg próbaidővel. Megítélésünk szerint ez utóbbi egyszerűbb, ráadásul nem kerül többe, hiszen a START kártya alapján a járulékkedvezmény ez esetben is igénybe vehető, a munkabért pedig lényegében adómentessé teszi az adójóváírás.     2008.04.09, Széles Imre

2008.04.21. 00:34

... Ami lemaradt....     Figyelem! - A közoktatási intézményben tanuló gyermekre tekintettel folyósított családi pótlék a gyermek részére is folyósítható (eddig általában gyermekről beszélt a törvény). - A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét. - A határ menti ingázók érvényes tartózkodási engedély nélkül is részesülhetnek családi pótlékben. - Ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő nem él egy háztartásban a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával, a családi pótlékot nem a gyám, hanem a kiskorú szülő részére kell megállapítani és folyósítani (2006-ig csak a gyám kaphatta). - A családi pótlékot az örökbe fogadni szándékozó, illetve a gyermeket ideiglenesen elhelyező határozat alapján gondozó személy is igényelheti. Az örökbe fogadni szándékozót a gyermek háztartásba kerülésének időpontjától illeti meg a családi pótlék.       2008.04.04, Forrás: Ügyvezető

2008.03.29. 21:10

¤ Mi van az őrült ló lábán? - Pszicho-pata!     ¤¤

2008.03.29. 21:09

Átállítjuk az órát Holnapra virradóra átállunk a nyári időszámításra: az óramutatókat egy órával kell előre állítani. Hivatalosan éjjel három órából lesz négy óra, így a vasárnap egy órával rövidebb lesz. ¤¤ ¤¤   Miért a talpad a legkisebb sakktábla? - Mert azon csak egy paraszt áll! ¤

[196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]