Nepomuki Szent J�nos
("J�noska"; Csehorsz�g patr�nusa, a J�zus T�rsas�g egyik mennyei p�rtfog�ja.)
Pomuk, 1350. +Pr�ga, 1393. m�jus 16

K�z�p-Eur�p�ban sok h�don l�that� az a t�bbnyire barokk kik�pz�s� szobor,

amely egy papot �br�zol, mutat�ujj�t ajk�ra t�ve, mintegy csendre intve mag�t

�s m�sokat. A hidak szentje s a gy�n�si titok v�rtan�ja. Nepomuki J�nos K�z�p-Eur�pa legismertebb szentjei k�z� tartozik. 

Legend�ja szerint falusi parasztsz�l�k k�s�i gyermeke. Pap lesz, a kir�ly alamizsnaoszt�ja,

s a kir�lyn� gy�ntat�ja. A kir�ly sz�mtalanszor faggatta feles�ge titkai fel�l, J�nos n�ma maradt, a k�nz�sok ellen�re is. 

A kir�ly parancs�ra �jszaka a Moldva h�dj�r�l a foly�ba vetett�k. Mennyei vil�goss�g

fogta k�rbe a test�t, �g� gyerty�k, f�kly�k, sz�v�tnekek vil�g�tottak k�r�l�tte a v�zben. Szentt� avat�sakor, amikor is s�rj�t f�lnyitott�k, nyelv�t �pen tal�lt�k. Sz�razs�g ellen im�dkoznak hozz�, s azokat seg�ti, akiket gyal�znak, vagy kisebbs�gnek veszedelm�ben forognak; akik titkos v�tk�k napvil�gra jut�s�t�l rettegnek, �s azok is, akik

szem�rmess�gb�l sz�gyenlik megvallani v�tk�ket. Hozz� im�dkoznak a sz�l�sben

k�nl�d� asszonyok; a v�zibetegs�gben szenved�k, hideglel�s�k; hozz� fordulnak

j� h�r�rt, k�lcs�n�s bizalom�rt, r�galom �s pletyka ellen. Szobra, k�pe gyakran a

gy�ntat�sz�k k�zel�ben tal�lhat�. A v�zenj�r�k patr�nusa. 

11 Nepomuki Szent J�nos szobor Tolna megy�ben   

A XVIII. sz�zadban a Szenth�roms�g szobor mellett az � szobra a legfontosabb

t�ralkot� elem, de megtal�lhat� h�zak homlokzat�n, �s a hidak mellett is, kompok

t�v�ben, v�zj�rta helyek sz�l�n. Az � oltalm�ba aj�nlott�k a v�zimalmokat.

Szobr�hoz �nnep�n �s nyolcad�n k�rmenet indult, "Szent J�nost j�rtak.” 

A l�v�i pl�b�niatemplomb�l sz�rmaz� szobor ritka megjelen�t�sben l�that�:
szok�sos mag�ba m�lyedt, keresztet tart� alakja m�rt�rhal�lra eml�keztetve
a Moldva h�dj�n t�rdepel, �s k�l�n�s naturalizmussal a h�dpill�rek k�z�tt

kicsordul� foly�vizet is �br�zolt�k.

V�d�szentje volt a pest-budai deregly�seknek, h�dv�mosoknak, v�zimoln�roknak.

�nnep�t kivil�g�tott, f�ld�sz�tett malmok k�sz�nt�tt�k, zenesz�, mozs�rd�rg�s,

v�zre bocs�tott, kivil�g�tott, z�ld lombos, vir�gos cs�nakok folyami menete.

Baj�n v�rosr�sz �rzi a nev�t; - �nnep�n a szent faszobr�t egy dunai deregly�n

- z�ld �gakkal, templomi z�szl�kkal, f�kly�kkal d�sz�tve - a Sugovic�n "leeresztett�k".

Moh�cson az �nnepi kompot m�jusfa �gai �kes�tett�k, a szent szobr�t pedig lampionok

 �lelt�k k�rbe. (Ma fel�j�tott �nnepe van e v�rosban.) Pakson a kompon mondtak mis�t.

Ercsin vil�g�t� gyerty�s tutajokat eresztettek a v�zre. Dunakeszin n�gyzet alak�

deszk�kat �sztattak, k�zep�k�n misegyerty�k �gtek. Ehhez hasonl�, b�r egyszer�bb

v�zi k�rmenetet V�cott �s Gy�r�tt is tartottak a v�zimoln�rok. Szegeden a v�zimoln�rok p�nk�sdkor �s Szentistv�nkor rendeztek mulats�got a Tisza foly� homokz�tonyain.

Az 1860-as �vekben egy ny�ri z�por elmosta a moln�rb�lt,

�s ezut�n a Tisza-parti f�zesben tartott�k a moln�r�nnep�lyt.

A r�giek a Tej�t csillagerej�t var�zsolt�k le a v�zre, a mindeneket �ltet� �gi f�nyt.

Az �reg parasztok e napon, f�rfiak �s asszonyok egyar�nt, fekete ruh�ba �lt�zve

keresztj�r� �s vet�sn�z� k�rmenetet tartottak. 

B�vebben:
http://www.katolikus.hu/szentek/0516.html
http://jelesnapok.neumann-haz.hu/prod/unnep/nepomuki_szent_janos

K�z�p-Eur�p�ban sok h�don l�that� az a t�bbnyire barokk kik�pz�s� szobor,

amely egy papot �br�zol, mutat�ujj�t ajk�ra t�ve, mintegy csendre intve mag�t

�s m�sokat. A hidak szentje s a gy�n�si titok v�rtan�ja �: Nepomuki J�nos.

K�z�p-Eur�pa legismertebb szentjei k�z� tartozik.

A legenda elmondja, hogy Wolfflin J�nos a kicsiny Pomuk (ma Napomuk) helys�gben

sz�letett, D�l-Csehorsz�gban. Jogi tanulm�nyainak befejez�se ut�n -- annak ellen�re,

hogy szeg�ny sz�l�kt�l sz�rmazott - - gyorsan haladt f�lfel� az egyh�zi rangl�tr�n.

Mint egyh�zi m�lt�s�got �s jelent�s sz�nokot eg�sz Pr�ga ismerte �s szerette. IV. Vencel kir�ly feles�ge �t v�lasztotta gy�ntat�j�ul. A kir�ly kezdetben igazs�gos �s j�akarat� uralkod� volt, de egy sikertelen m�rgez�si k�s�rlet ut�n bizalmatlann� �s agressz�vv� v�lt.

Meg akarta tudni, mit gy�nt a feles�ge. Mivel azonban J�nos nem volt hajland� megmondani,

megk�noztatta �s a Moldva foly�ba dobatta. Egy csod�s f�nyjelens�g jelezte a kir�lyn�nak,

hol keress�k a holttestet. Egy m�sik v�ltozat szerint a Moldva leapadt annyira, hogy

megtal�lhass�k. Hal�l�nak �ve 1383. A pr�gai Szent Vid-sz�kesegyh�zban temett�k el.

A legenda elbesz�li m�g, hogy k�nytelenek voltak s�rj�t r�ccsal elker�teni, mert aki tisztess�gtelen sz�nd�kkal l�pett s�reml�k�hez, azt Isten s�lyos b�ntet�se �rte. Szentt�avat�si elj�r�s�t m�r a 16. sz�zadban elkezdt�k, de csak 1729-ben fejezt�k be, miut�n az erekly�k tisztelete a huszita mozgalom �s a harminc�ves h�bor� ellen�re is egyre n�tt.

Nem sokkal a szentt� avat�s ut�n megtal�lt�k a vatik�ni lev�lt�rban az akkori �rseknek, Jentzenstein (vagy Jenstein) J�nosnak egy irat�t, aki 1381--1396 k�z�tt �lt Pr�ga �rseki tr�nj�n. Panaszirat ez Vencel kir�ly ellen.

Felsorolja r�szben az Egyh�z jogait, r�szben az �rsek birtok�t �s szem�ly�t illet� t�lkap�sait. Felr�ja neki ezenk�v�l, hogy 1393-ban megk�noztatta �s a Moldv�ba fojtatta �ltal�nos helyn�k�t, Nepomuki J�nost. A gyilkoss�g oka egyh�zi jogokkal kapcsolatos n�zetelt�r�s volt. Az �ltal�nos helyn�k az �rsek megb�z�s�b�l, a kir�ly kifejezett akarata ellen�re, j�v�hagyta Kladrub kolostor�ban egy �j ap�t megv�laszt�s�t. Nepomuki J�nost, az egyh�zjog doktor�t �s k�s�bb az �rsek �ltal�nos helyn�k�t 1372 �ta sz�mos pr�gai forr�s emlegeti. K�nzat�s�t �s hal�l�t, amelyet a kir�ly haragja okozott (aki �ll�t�lag m�g k�nz�s�ban is r�szt vett), nemcsak Jentzenstein levele eml�ti. Megtal�lhat� m�s forr�sokban is, amelyek hamarosan az esem�nyek ut�n keletkeztek. Itt sehol sincs sz� arr�l, hogy a szerencs�tlen prel�tus a kir�lyn� gy�ntat�ja lett volna. E forr�sok szerint ink�bb az Egyh�z jogai�rt halt v�rtan�hal�lt. �m az eml�tett panaszos irat az �rseket minden aszk�zise �s szem�lyes j�mbors�ga mellett olyan embernek jellemzi, akit nagyon, s�t t�ls�gosan foglalkoztatott az Egyh�z anyagi j�l�te �s saj�t tulajdona. Att�l sem riadt vissza, hogy a f�ldi �rdekek megv�d�s�re minden fontolgat�s n�lk�l alkalmazza az egyh�zi �tkot. Innen n�zve Nepomuki J�nos meg�let�se f�lh�bor�t� ugyan, de nem f�lt�tlen�l az Isten dics�s�g�t szolg�l� v�rtan�s�g. 19. �s 20. sz�zadi t�rt�n�szek, akik megk�s�relt�k az �gyet f�lder�teni, att�l sem riadtak vissza, hogy j�mbor csal�sr�l besz�ljenek.

Nem val�sz�n� az a f�lt�telez�s, hogy egyszerre k�t hasonl� nev� ember �lt volna Pr�g�ban, s hogy k�z�l�k az egyiket mint a kir�lyn� gy�ntat�j�t 1383-ban, a m�sikat pedig mint az �rsek helyn�k�t �ppen t�z �v m�lva meg�lt�k. R�ad�sul �gy, hogy mindkett�t a megk�nzat�s ut�n Vencel kir�ly parancs�ra a Moldv�ba fojtott�k. 1383-b�l semmif�le h�rad�s sincs Vencel eff�le b�ntett�r�l, viszont n�gy forr�s is eml�ti az �ltal�nos helyn�k 1393. �vi hal�l�t. �s nyilv�nval� az is, hogy mindig csak egyetlen s�r volt a Vid-sz�kesegyh�zban. A s�rfelirat, amely az ott eltemetett Nepomuki J�nos hal�l�t 1383-ra teszi, csak a 16. sz�zad k�zep�r�l val�, ez�rt nincs bizony�t�k-�rt�ke.

Ez�rt ma �ltal�ban abb�l a f�ltev�sb�l indulnak ki, hogy csak egyetlen Nepomuki J�nos volt, aki a pr�gai �rsek helyn�kek�nt ism�telten �ssze�tk�z�sbe ker�lt Vencel kir�llyal �s tan�csosaival. V�g�l az eml�tett visz�ly miatt meg�lt�k. Nincs azonban magyar�zat arra, hogyan lett a helyn�kb�l a kir�lyn� gy�ntat�ja. A legend�nak ezt a l�nyeges r�sz�t sokan egyszer�en figyelmen k�v�l hagyj�k.

A t�rt�nelmi kutat�snak ez a leg�jabb �ll�sfoglal�sa azonban mell�z egy fontos utal�st, amely a legenda keletkez�s�t sokkal k�zelebb viszi a t�rt�nelmi t�nyekhez, mint azt el�sz�r v�lt�k. Thomas Ebendorfer von Haselbach t�bbsz�r volt a b�csi egyetem rektora, �s az els� humanist�k k�zt tartj�k sz�mon. Ez a tud�s �gy �r Cs�sz�rkr�nik�j�ban: ,,Vencel a feles�ge gy�ntat�j�t, J�nost, a teol�gia magiszter�t is a Moldv�ba fojtatta. Egyr�szt az�rt, mert J�nos kijelentette, hogy csak az m�lt� a kir�ly n�vre, aki j�l korm�nyoz, m�sr�szt az�rt, mert �ll�t�lag nem akarta megszegni a gy�n�si titkot.'' Ebendorfer bizony�that�an hosszabb id�t t�lt�tt Pr�g�ban 1433-ban, mind�ssze negyven �vvel a t�rt�ntek ut�n. Ebben az id�ben is tudt�k teh�t, hogy Nepomuki a kir�ly haragj�t vonta mag�ra, mert szemreh�ny�st tett neki korm�nyz�sa miatt. De ezenk�v�l �lt a gyan�, hogy a kir�lyn� gy�ntat�jak�nt nem akarta megs�rteni a gy�n�si titkot. A ,,j�mbor csal�s'' ezek szerint k�zvetlen�l az esem�nyek megt�rt�nte ut�n kezd�d�tt, �gyhogy csod�lkozni lehet, mi�rt nem leplezte le valaki m�r akkor. Vencel szinte gyermekf�vel, tizenkilenc �vesen k�t�tt h�zass�got a n�la n�h�ny �vvel id�sebb Wittelsbachi Johann�val. A legenda szerint � Nepomuki lelki gyermeke volt. Mivel 1386-ban meghalt, a v�rtan�s�got ez el� kell helyezni. Vencel azonban 1390-ben ism�t n��l vett egy Wittelsbachi le�nyt, a t�bb mint h�sz �vvel fiatalabb Zs�fi�t, akinek sz�ps�g�t minden kr�nik�s dics��ti. Tal�n h�resztel�sek keringtek Pr�g�ban arr�l, hogy Vencel f�lt�keny sz�p feles�g�re, �s esetleg t�nyleg �rdekelte, hogy mit gy�nt? Honnan eredt Vencel k�l�n�s gy�l�lete Nepomuki ellen? A sz�kesk�ptalan t�bbi, vele egy�tt letart�ztatott tagja t�l�lte a fogs�got �s a k�nzat�st! Az a vall�sos mozgalom, amely Husz J�nos f�ll�p�se �ta terjedt cseh f�ld�n, szint�n hozz�j�rulhatott Nepomuki Szent J�nos tisztelet�nek kialakul�s�hoz. Mert Vencel �s m�sodik feles�ge, Zs�fia, t�mogatta az �j�t� Huszt. Ez�rt t�bben azt �ll�tj�k, hogy Nepomuki tisztelet�t �s szentt� avat�s�t �gy kell tekinten�nk, mint tudatos t�mad�st a huszitizmus ellen.

A tud�sok vitatkoz�sa ellen�re Nepomuki J�nos szobra m�g mindig ott �ll a pr�gai K�roly-h�don �s sok egy�b helyen. Ujj�t ajk�ra illesztve meg�rzi saj�t titk�t is.A messzi f�ld�n tisztelt szentnek, a ,,gy�n�si titok v�rtan�j�nak'' papi egy�nis�g�re szolg�ljon illusztr�l�sul �let�ldozat�nak elbesz�l� kedvvel f�ld�sz�tett el�ad�sa: Vencel kir�ly udvari t�rsas�g�val a Hradzsinban lakom�n�l �lt. Hirtelen mindny�jan megdermedtek, mert uruk d�h�dten t�rt ki mag�b�l, �s a szak�cs�rt ki�ltott. �gy l�tta, rosszul van megs�tve a kappan, amit fogyasztani akart. D�h�sen megparancsolta, hogy mag�t a szak�csot h�zz�k t�st�nt ny�rsra, �s s�ss�k meg, jobban, mint � a kappant. R�m�let�ben senki sem mer�szkedett ellentmondani a szesz�lyes kir�lynak. Akkor f�l�llt J�nos kanonok, a kir�lyn� sz�noka �s gy�ntat�ja, a kir�ly l�ba el� esett, �s nyomat�kosan k�rte, hogy vonja vissza parancs�t: ,,Uram, kir�lyom, �zend meg a h�h�rnak, hogy csak tr�f�lt�l!'' Vencel haragja �jra f�llobbant, �s megparancsolta az �rs�gnek, hogy vess�k a papot s�t�t b�rt�nbe. J�nos sok�ig �lt a rabs�gban. A kir�ly meg akarta t�rni, mert m�r t�bbsz�r mer�szelt neki ellentmondani, �s visszautas�tani a kir�lyi k�v�ns�gokat. Most itt volt a v�rt alkalom. N�h�ny nap m�lva h�vatta a kir�ly. J�nos nagy csod�lkoz�s�ra bar�ts�gosan fogadta. ,,Kedves bar�tom -- mosolygott a kir�ly --, sajn�lom, hogy olyan goromb�n b�ntam veled. De h�t mi �t�tt bel�d, hogy az �sszegy�lt udvari n�p el�tt ellentmondj nekem? Nos, hagyjuk a dolgot. Egy�bk�nt az�rt h�vattalak, hogy megmondjam: p�sp�ki sz�ket sz�nok neked vagy a visehr�di pr�posts�got. Tudod, hogy ezzel a hivatallal egy�tt j�r az �r�k�s kir�lyi kancell�ri c�m �s �vi sz�zezer arany j�vedelem.'' ,,Meglepsz, f�ns�ges uram -- mondta a kanonok --, de...'' ,,Nem, ne ellenkezz, Nepomuki J�nos! Meg tudom �n jutalmazni az �rdemet. Egy�bk�nt jelentett�k nekem, hogy a feles�gem gyakran gy�n n�lad, �s csak hossz� id� ut�n t�vozik onnan. Agg�dom �rte!'' -- Egy darabig hallgatott a kir�ly, majd folytatta: ,,Tal�n tudsz nekem valami f�lvil�gos�t�st adni, hogy mir�l van sz� az ilyen hossz� gy�n�sok alkalm�val?'' ,,Mindenben engedelmeskedem neked, ahol az b�n n�lk�l lehets�ges -- v�laszolta a pap --, de a gy�n�si titok pecs�tj�nek meg�rz�se r�m n�zve k�telez�, �s nem t�ri a legkisebb s�relmet sem.'' ,,Tudd meg, J�nos �r -- j�tt indulatba Vencel --, hogy az �n orsz�gomban csak egy olyan pecs�t van, amellyel t�r�d�m: az eny�m. Ki vele h�t, mit tudsz? Titoktart�som fel�l biztos lehetsz.'' ,,Egy papnak erre csak egyetlen felelete van: Nem, �s ezerszer is nem!'' -- tiltakozott a kanonok f�lh�borodva. ,,De ha a kir�ly parancsolja!'' -- sziszegte Vencel, �s a harag p�rja �nt�tte el arc�t. ,,Isten akkor is tiltja!'' J�nost ism�t visszavitt�k a b�rt�nbe. Kimondhatatlan k�nokat kellett a h� hitvall�nak ki�llnia a torony m�ly�n. A kir�ly m�g egyszer r�t�madt. �g�reteket tett, fenyegetett, �t�tt, s�t a megk�nzott test�t maga s�t�gette �g� f�kly�val. V�g�l a kir�ly d�h�ngve �gy ki�ltott: ,,Reszkess, te pap! Ha nem mondasz el r�gt�n mindent, amit a kir�lyn� meggy�nt, Istenemre mondom, hogy vizet kell nyelned!'' J�nos v�lasza v�ltozatlan maradt: ,,A pap, akinek Isten z�rta be a sz�j�t, �r�kk� hallgatni fog.'' Az �rseknek a p�p�hoz int�zett hiteles jelent�se e szavakkal v�gz�dik: ,,Helyn�k�mnek az oldal�t oly s�lyosan �ssze�gett�k, hogy er�szakos hal�l n�lk�l is bele kellett volna halnia. Azut�n a tiszteletrem�lt� J�nos doktort teljes nyilv�noss�g mellett a v�ros �tjain �s utc�in �t a Moldv�hoz vonszolt�k. Ott kez�t h�trak�t�tt�k, a fej�t karik�ban a l�b�hoz er�s�tett�k, �s sz�j�t egy fap�c�kkel sz�tfesz�tett�k, majd a pr�gai h�dr�l letasz�tott�k, �s �gy v�zbe fulladt.'' Isten�nk, ki Nepomuki Szent J�nost a gy�n�si titok megtart�s��rt a v�rtan�s�g koron�j�val �kes�tetted, k�r�nk, k�zbenj�r�s�ra add meg, hogy p�ld�ja szerint �lvezhess�k azok boldogs�g�t, akik szavukkal soha nem v�tettek!

Nepomuki Szent J�nos (cseh�l: Svat� Jan Nepomuck�; Nepomuk (Csehorsz�g),

1340 �s 1350 k�z�tt – Pr�ga, 1393. m�rcius 20.) kereszt�ny v�rtan�,

Csehorsz�g v�d�szentje

Miut�n papp� szentelt�k, nemsok�ra pr�gai kanonok �s �rseki helyettes lett. IV. Vencel cseh kir�ly �t v�lasztotta gy�ntat�j�ul. Vencel gyanakodott a nej�re �s azt k�vetelte J�nost�l, hogy el�rulja neki, mit gy�nt a kir�lyn�. J�nos a gy�n�si titok szents�g�re hivatkozva megtagadta a kir�ly k�v�ns�g�t. A kir�ly azt is nehezm�nyezte, hogy egy ap�tv�laszt�st a kir�ly tudta n�lk�l, mint �rseki helyettes meger�s�tett. IV. Vencel mindez�rt elfogatta, megk�noztatta �s a Moldva foly�ba dobatta J�nost.

XIII. Benedek p�pa 1729-ben a szentek sor�ba iktatta. Eml�knapja: m�jus 16.

Sz�mos telep�l�sen szobrot �ll�tottak tisztelet�re, f�k�nt a barokk korban. Pr�g�ban a K�roly-h�don �ll a szobra.

Magyarorsz�gon is sz�mos eml�kszobra �ll, pl. Ercsiben, Fert�r�koson, Herencs�nyben, J�szber�nyben, V�cszentl�szl�n, Mogyor�don, Osztop�nban, Szanyban, Tibolddar�con, Vassur�nyban. T�bb helyen foly�vizekn�l, hidakn�l �ll szobra, mivel a szent az �ton �s v�zen j�r�k v�delmez�je.

Mandausz J�nos fest�t�l, 1883.

Nepomuki Szent J�nos pr�gai kanonok kultusza 1721-es boldogg�, majd 1729-es szentt� avat�sa ut�n terjedt el a Habsburg Birodalomban. A gy�n�si titok v�rtan�j�nak �letrajz�t a jezsuita Bohuslav Balbin adta ki 1725-ben. Ezt a kiad�st, amelyet J. A. Pfeffel metszetsorozata k�s�r, haszn�lta forr�sul Berghart festm�nye is. Egy feljegyz�s szerint Michael Bernhard vagy Berghart nev� fest� 1764-ben a tatai kast�ly d�sz�t�s�nek munk�lataiban vett r�szt.

http://www.mohacs.hu/nagyesem.asp?id=2

http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/zmisc/pnevnelk/szobor/nepomuki.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-2151.html