James F. O'Brien
Milyen vegy�sz volt Sherlock Holmes?

Az elsõ Sherlock Holmes-t�rt�net, a Skarl�t tanulm�ny, 1887-ben jelent meg, de tekint�lyes kiad�k m�g most is publik�lnak Sherlock Holmes-foly�iratokat, h�sz �ve �ll�tott�k �ssze az Encyclopedia Sherlockian�t, �s m�g mindig �rkeznek seg�ts�get k�rõ levelek a Baker Streetre.

Sherlock Holmes logikus k�vetkeztet�sei az elsõ perctõl kezdve sz�rakoztatj�k az olvas�t. Dr. Watson �gy eml�kezik vissza megismerked�s�kre: "– Hogy van, uram? – k�dezte Sherlock Holmes, s �gy megszor�totta a kezemet, hogy ekkora izomerõt ugyan ki nem n�ztem volna belõle. – Amint l�tom, �n Afganiszt�nban j�rt?... – Hogy a csud�ba tal�lhatta ki ezt? – k�rdeztem �lm�lkodva" (A brixtoni rejt�ly). Holmes csak k�t h�nap ut�n magyar�zza el gondolatmenet�t: "Itt van ez a gentleman, aki orvos, de a k�lseje, tart�sa katon�s. Vil�gos teh�t, hogy katonai orvos. Tr�pusi vid�krõl kellett j�nnie, m�gpedig nem is nagyon r�gen, mert az arca nagyon les�lt, pedig bõr�nek term�szetes sz�ne nem lehet a barna, mert a haja �s a bajusza szõke. Beteg volt, �s sok bajon eshetett �t: ez l�tszik az arc�n �s az eg�sz alakj�n. A bal karja megsebes�lt, mert mereven �s szokatlan m�don tartja... Melyik tr�pusi orsz�gban szenvedhetett sokat egy angol katonaorvos?... Vil�gos, hogy csak Afganiszt�nban"  (A brixtoni rejt�ly). Watson k�sõbb �gy jellemzi lak�t�rs�t: "T�k�letes volt mint okfejtõ �s oknyomoz� masina; mûv�szi fokon mûvelte a mesters�g�t" (Botr�ny Csehorsz�gban).

A t�k�letes masin�t Arthur Conan Doyle tal�lta fel.

Holmes tudom�nyos m�dszere
Ha figyelmesen olvassuk Watson t�rt�neteit, kider�l, hogy Holmes tiszt�ban volt az elm�let �s a hipot�zis fogalm�val. M�g p�ly�ja elej�n kijelenti: "Adatok n�lk�l ... kapit�lis hiba lenne b�rmit is felt�telezni. Az ember ilyenkor az elm�let kedv��rt �sz n�lk�l megm�s�tja a t�nyeket, ahelyett hogy ford�tva cselekedn�k" (Botr�ny Csehorsz�gban). V�lem�ny�hez k�sõbb is ragaszkodik:

Holmes: Mi a v�lem�nye az elm�letemrõl?
Watson: Csupa felt�telez�s.
Holmes: De legal�bb megfelel a t�nyeknek. Majd akkor tessz�k �jra megfontol�s t�rgy�v� az eg�szet, ha akad egyetlen olyan adat, amit nem tudunk beilleszteni.
(A s�rga arc)

Holmes hatvann�gy esetben eml�ti az elm�letet �s huszonkilencszer a hipot�zist. Sz�mtalanszor �ll�t fel "munkahipot�zist". Legfontosabb eszk�zei a megfigyel�s, a dedukci� �s az indukci�. Õ az a detekt�v, akit a tud�s is szerethet.

Holmes �s a k�mia
Watson "kitûnõ vegy�sz"-k�nt �rja ke Holmest, m�g Isaac Asimov egyenesen "hebehurgya vegy�sz"-nek tartja.
A detekt�v mindenesetre sz�vesen bocs�tkozik k�miai k�s�rletekbe. A Gloria Scott-esetet m�g egyetemi hallgat� kor�ban oldja meg: "Mindez a ny�ri sz�net elsõ h�napj�ban t�rt�nt. Londonba j�ttem, �s h�t h�ten kereszt�l szerves k�miai k�s�rleteket v�geztem" (A "Gloria Scott"). Az sem ritka, hogy az �jszak�t k�mcs�vei, lombikjai f�l�tt t�lti. Dolgozik acetonokkal �s k�tr�nysz�rmaz�kokkal, b�riumvegy�leteket elemez, m�dszert dolgoz ki a v�rvizsg�latra, �rt a dr�gak�vekhez.

Acetonok.  Asimov – t�bbek k�z�tt – a "tal�n m�skorra halasztom az acetonok vegyi elemz�s�t" mondatot kifog�solja (A V�rb�kk�s tanya), mondv�n, hogy csak egy aceton van, ez�rt a t�bbes sz�m haszn�lat�val Holmes el�rulja, hogy nem �rt a k�mi�hoz. De Holmes idej�ben m�g m�s volt a k�miai nyelv. Egy 1885-�s szerves k�miai k�nyv Holmes terminol�gi�j�t haszn�lja: "Egy paraffin ugyanazon, k�zb�lsõ sz�natomj�n k�t hidrog�natom helyettes�t�s�vel olyan sz�rmaz�kok keletkeznek, ... amelyek k�z�l az oxig�nvegy�leteket ... ketonoknak vagy acetonoknak nevezik."

K�tr�nysz�rmaz�kok. Angli�ban tal�n egyetlen ember unta Sherlock Homest – Arthur Conan Doyle. Egyik level�ben azt �rta �desanyj�nak, hogy a tizennegyedik t�rt�netben meg�li a detekt�vet. A mama tiltakozott, de Holmesnak mennie kellett. Doyle �ppen akkoriban l�togatta meg a Reichenbach-v�zes�st Sv�jcban, �s errõl juthatott esz�be, hogy a dulakod� Holmest �s Moriarty professzort a szakad�kba tasz�tsa (Az utols� feladat). A Strand c�mû foly�irat elõfizet�s�t h�szezren mondt�k le... Holmes h�rom�vi kalandoz�s ut�n t�r csak vissza A lakatlan h�zban. K�borl�sai k�zben egy ideig k�tr�nysz�rmaz�kokkal k�s�rletezik D�l-Franciaorsz�gban. Tal�n fest�kek ut�n kutat.

Az elsõ term�szetes fest�kek l�g�rt�kesebbike az antikb�bor volt, amelyet kb. Kr. e. 1000 �ta haszn�ltak. A dr�ga fest�ket a f�n�ciai T�roszban k�sz�tett�k elõsz�r a b�borcsiga (Murex brandaris) v�lad�k�b�l. T�rosz (ma ez a libanoni Sur) �ll�t�lag bûzl�tt a partjain rothad� rengeteg csig�t�l, kagyl�t�l. Az antikb�borr�l az�ta kider�lt, hogy az indig� dibr�m-sz�rmaz�ka.

Sherlock Holmes idej�ben m�g alig voltak mesters�ges fest�kek. A 18 �ves William Perkin 1856-ban tal�lta fel az elsõt. Az anilinb�bor olyannyira divatba j�tt Angli�ban, hogy 1859-ben m�r att�l tartottak, hamarosan az omnibuszokat �s a h�zakat is b�borra sz�nezik. Perkin elj�r�sa sor�n a k�tr�nyb�l elõ�ll�tott benzolt nitr�lt�k, majd anilinn� reduk�lt�k. Az anilin oxid�ci�jakor fekete csapad�k k�pzõd�tt, amely b�borsz�nnel old�dott az etil-alkoholban.

Az angol fest�kipar azonban nem sok�ig volt vil�gelsõ; 1881-ben m�r N�metorsz�g �ll�totta elõ a mesters�ges fest�kek fel�t, 1900-ban pedig 90%-�t. Nem v�letlen, hogy a fest�kipar felkeltette Holmes �rdeklõd�s�t. Egy tanulm�ny szerint Holmes az�rt vizsg�lta a k�tr�nysz�rmaz�kokat, hogy fellend�tse a lemarad� angol fest�kipart...

B�riumbiszulf�t. Sherlock Holmes a szervetlen k�mi�t sem hanyagolta el. Az eltûnt võleg�nyben a betegtõl hatazat�rõ Watson karossz�k�ben szenderegve tal�lja Holmest. "Az asztalon sorakoz� lombikok, k�mcs�vek, a s�sav �that�, tiszta szaga mind arr�l �rulkodott, hogy a napot egyik kedvenc foglalatoss�g�val, vegytani k�s�rletez�ssel t�lt�tte.
– Nos, megoldotta? – k�rdeztem, amikor bel�ptem.
– Igen. B�riumbiszulf�t volt!
– Nem, �n a rejt�lyre gondolok."

A b�riumbiszulf�t (b�rium-hidrog�n-szulf�t) nem k�z�ns�ges vegy�let; m�g a CRC handbook of chemistry and physicsben sem szerepel. Elõsz�r Berzelius �ll�totta elõ b�rium-szulf�t meleg, koncentr�lt k�nsavas oldat�nak hût�s�vel.

V�rvizsg�lat. A v�relemz�sek mindig fontos inform�ci�kat szolg�ltattak a detekt�vek sz�m�ra. Holmes saj�t m�dszerrel is b�szk�lkedhetett: "Megtal�ltam!... Megtal�ltam! ... Megtal�ltam a reagens szert, amelyet csakis a hemoglobin csap le, �s semmi m�s! ... �vtizedek �ta nem fedeztek fel semmit, aminek nagyobb gyakorlati haszna lenne a bûn�gyi orvostudom�nyban!" (A brixtoni rejt�ly).

A Holmes-f�le teszt egymilliomod r�sznyi anyagot is kimutatott. Christian Sch�nbeim 1859-ben publik�lt gvajakum-tesztje, amelyet a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben igen sokan haszn�ltak, tizedekkora �rz�kenys�gû volt. 1829 �s 1871 k�z�tt egy�bk�nt tizenegy m�dszert javasoltak a hemoglobin kimutat�s�ra.  Sz�mos cikk jelent meg a publik�latlan Sherlock Holmes-f�le v�rvizsg�latr�l is.

Asimov �gy gondolja, hogy Holmes rosszul becs�lte meg m�dszere �rz�kenys�g�t. Az õ sz�m�t�sai szerint Holmes egy�tvened milliliter (egy csepp) v�rt oldott egy liter v�zben, teh�t az ar�ny egy az �tvenezerhez. Holmes egy a milli�hoz ar�nya is �rthetõ azonban, ha nem t�rfogati ar�nyokkal sz�molunk. Holmes szerint 100 milliliter v�rben 5 gramm hemoglobin van. Ha Asimov becsl�s�t haszn�ljuk, vagyis Holmes 0,02 ml v�rt adott egy liter v�zhez, akkor azt kapjuk, hogy

(5 g hemoglobin/100 ml v�z) x (0,02 ml v�r/1000 g v�z) = 1 x 10^–6 hemoglobin/g v�z

Holmes igen j� pontoss�ggal hat�rozta meg 1887-ben a hemoglobin koncentr�ci�j�t – a mostani adatok szerint 100 ml v�rben nem 5, hanem 15 gramm hemoglobin van.

Dr�gak�vek. Asimov a "k�k karbunkulus" kifejez�st is kifog�solja, amely az azonos c�mû elbesz�l�sben jelenik meg. A k�k karbunkulus – �ll�tja – ellentmond�s, mert csak a piros sz�nû gr�n�tot, az Fe₃Al₂(SiO₄)₃ �sszet�telû almandint vagy vasgr�n�tot nevezik karbunkulusnak. Holmes a dr�gak�vet 40 granum krist�lyos sz�nk�nt is emlegeti – Asimov szerint az�rt, mert a karbunkulust �sszet�veszti a gy�m�nttal.

�gy gondolom, Holmes nem t�vedett. A XIX. sz�zadban gyakran viseltek olyan ragasztott �kk�veket, amelyek f�lsõ r�sze v�kony gr�n�tb�l k�sz�lt. A ragaszt�ssal sokf�le dr�gak�vet ut�noztak, k�l�nb�zõ sz�neket �ll�tottak elõ. A dublettekhez (k�t r�szbõl �ll� k�vekhez) gyakran haszn�ltak gr�n�tot. A k�k karbunkulus olyan k�k dublett lehetett, amelynek v�kony f�lsõ r�sze almandin volt. Az als� r�szt k�k gy�m�ntb�l k�sz�thett�k. A gy�m�ntdublettek f�lsõ r�sze azonban mindig gy�m�nt volt – hogy a ragasztott d�rgakõ nagyobb, �rt�kesebb legyen. A gr�n�tb�l �s gy�m�ntb�l k�sz�tett k�k karbunkulus teh�t egyedi darab, s �ppen ez�rt �rt�kes.

Milyen vegy�sz volt Sherlock Holmes?
Minden jel arra utal, hogy Holmes az analitikai k�mi�t kedvelte. A N�gyek jel�ben Watson arr�l sz�mol be, hogy Holmes est�nk�nt obsk�rus k�miai elemz�ssel foglalatoskodott. Egy �rdekes k�miai elemz�s kedv��rt m�g egy fontos �gyet is f�lbehagyott.

De Holmes nem volt tud�s, csak hobbyb�l ûzte a k�mi�t. Az eseteket nem k�miai eszk�z�kkel oldotta meg. A brixtoni rejt�lyben le�rt v�rvizsg�latot soha nem haszn�lta fel. Olyan ember volt, aki m�lyen elmer�lt abba, amit csin�lt. Egyszer, amikor h�zvezetõnõje, Mrs. Hudson megk�rdezte, mit �hajt vacsor�zni, "holnaput�n este f�l nyolckor" volt a v�lasz (A Mazarin-gy�m�nt esete).

Egy fontos szerrõl azonban m�g nem esett m�g sz�.

Watson: Ma mit haszn�l, morfint vagy kokaint?
Holmes: Kokaint. H�tsz�zal�kos oldat. Kipr�b�lja?
(N�gyek jele)

Watson �nm�rgezõnek nevezte bar�tj�t (Az �t narancsmag). Sem a kandall�n, sem Holmes karj�ban nem b�rta n�zni a fecskendõt – v�g�l is leszoktatta Holmest a k�b�t�szerrõl.

Sherlock Holmes k�l�nc volt. Szivart tartott a szeneskann�ban �s doh�nyt egy bõrpapucsban, rug�s k�ssel sz�gezte ki megv�laszolatlan leveleit a fa kandall�p�rk�nyra, bûz�s k�miai k�s�rleteket folytatott, �s a kir�lynõ nev�nek kezdõbetûit dumdum goly�k nyom�val �rta f�l a szemk�zti falra (A Musgrave-szertart�s). M�g hegedûj�t�ka is k�l�nc volt: �ltal�ban "csak �gy vakt�ban �s tal�lomra heged�lt, ahogy a fant�zi�ja vitte" (A brixtoni rejt�ly). Tal�n �pp ez a k�l�ncs�g �lteti m�r t�bb mint sz�z �ve "az emberek legnemesebbik�t �s legtehets�gesebbik�t" (Az utols� feladat).

�����

Irodalom
Az id�zetek a Hunga-Print Kiad�n�l �s az Ifj�s�gi Lap- �s K�nyvkiad� V�llalatn�l megjelent k�nyvekbõl sz�rmaznak.
Baker Street Journal, Fordham University Press, NY 10458; Baker Street  Miscellanea, The Sciolist Press, Winnetka, IL 60093
Tracy, J., `The Encyclopedia Sherlockiana', New York: Doubleday, 1977
Asimov, I., `Thoughts on Sherlock Holmes', Baker Street  Journal, 1987, 37, 201
Carr, J.D., `The life of Sir Arthur Conan Doyle', New York: Vintage Books, 1975
Hudson, R.L., `Theory, hypothesis and Sherlock Holmes', Baker Street Journal, 1991, 41, 88
Byerly, A., `It is the scientific use of the imagination', Baker Street Miscellanea, 1983, No. 36, 32
Asimov, I., 'The blundering chemist', Science Digest, 1980, 88, 9
Wislicenus, J., 'Adolph Strecker's short textbook on organic chemistry', 2nd edition, Lorrdon, 1885
Jafte, J.A., `Arthur Conan Doyle', Bosron: Twayne Publishers, 1987
Salzberg, H.W., `From caveman to chemist', Washington DC: American Chemical Society, 1991
Hudson, J., `The history of chemistry', New York: Chapman and Hall, 1992
Saltzman, M.D., & Kessler, A.L., `The rise and decline of the British dyestuffs industry', Bull. Hist. Chem., 1991, 9, 7
Harrison, M., `The world of Sherlock Holmes', New York: E.P. Dutton & Co.. 1973
Roberts, R.M., `Serendipity: accidental discoveries in science', New York: John Wiley & Sons, 1989
Lehman, J.W, `Operational organic chemistry', 2nd edition, Boston: Allyn and Bacon, 1988
Caplan, R.M., `Why coal tar derivatives at Montpellier?', Baker Street Journal, 1989, 39, 29
 `CRC handbook of chemistry and physics', 71st edition, (Ed. D.R. Lide), Boca Raton: CRC Press, 1990, 4-48
Berzelius, J.J., Ann., 1843. 46, 250
Sutherland, W.D., `Blood stains: their detection and the determination of their source. A manual for the medical and legal professions', London: Baillere, Tindall and Cox, 1907
Pinkus. J.L.. & Goldman, L.S., `A benzidine rearrangement and the detection of trace quantities of blood', J. Chem. Ed., 1977, 54, 380
Gillard, R.D., `Sherlock Holmes—chemist', Educ. in Chem., 1976, 13, 10
McGowan, R.J., `Sherlock Holmes and forensic chemistry', Baker Street Journal, 1987, 37, 10
Redmond, D.A., `Some chemical problems in the Canon', ibid, 1964, 14, 145
Holland, V.R., et al, `A safer substitute for benzidine in the detection of blood', Tetrahedron, 1974, 30, 3299
Adler, O., & Adler, R., Zeit. f�r Physiol. Chemie, 1904, 41, 59
Huber, C.L., `The Sherlock Holmes blood test: the solution to a century old mystery', Baker Street Journal, 1987, 37, 215
Hole, J.W., `Human anatomy and physiology', 6th edition, Dubuque, lowa: W C. Brown, 1993, 934
Sinkankas, J., `Gem cutting', 2nd edition, New York: Van Nostrand, 1962
Rutland, E.H., `An introduction to the world's gemstones', New York: Doubleday, 1974
Matlins, A.L., &. Bonanno. A.C., 'Gem identification made easy', Vermont: Gemstone Press, 1989

A Chemistry and Industry1993. j�n. 7-i
sz�m�ban megjelent cikk alapj�n