Ülj ide mellém…
Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.
(Csukás István)
| | |
Várlak
Merengve ültem a parton,
Rám köszöntött lassan az alkony.
S a vén Duna két partján
Szürkeség nyugodott mélán.
Egyedül éreztem magam,
A szél hátrafújta hajam,
S a vén Duna két partján
Az este leszállt már némán.
Várlak. "Talán nem jössz el?"
Furcsa érzés töltött el,
S a vén Duna két partján
Sötétség záporozott rám.
Indulni készültem éppen,
Mikor meghallottam lépted,
S a vén Duna két partján
Kigyúlt a lámpaszivárvány.
| | |
¤BARÁTI MAGAZINOK, OLDALAK¤ |
|
| | |
B¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤B |
|
| | |
A VERS
A villám sem él sokáig,
fényében magányosan,
csupán addig, míg elérhet,
felhőtől az első fáig,
mellyel egyesülni vágyik.
A vers maga is olyan.
Fényében magányosan addig él,
ameddig élhet,
felhőtől elér a fáig, indul tőlem,
s meglel téged.
| | |
„Azért van síró, hogy vigasztald,
Éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
Vak, elhagyott azért van, hogy szeresd!
Azért van annyi árva, üldözött,
Hogy oltalmat nyerjen karod között.
Az irgalmat kínok fakasztják,
Mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
Azért van, hogy megmutassad,
Mennyi SZERETET van Benned!”
"A végtelenhez mérve nem is létezünk,
A csillagévek óráin egy perc az életünk.
Az ember önmagában semmit sem ér,
Ha nincsen barátunk, elvisz a szél."
| | |
"Amikor gyenge vagy,
akkor vagy a legerősebb.
Amikor semmid sincs, tiéd
az egész világ.
Amikor végképp elbuktál,
és úgy érzed, már nem bukhatsz
alább, akkor már csupán
egyetlen sóhajtás a győzelem.
Egyetlen sóhajtás.
Sóhajts!
Fújd ki a levegőt,
ereszd el a kétségbeesést,
ereszd el dühödet,
ereszd el a görcsös akaratot!"
| | |
AZ ÉN SZIVEM
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.
(Nagy László)
„Az Isten az egyszerűség,
Unja a túlságos jókat,
Unja a nyugtalanokat
S a sokszerű, nagy álmodókat.
Az Isten engem nem szeret,
Mert én sokáig kerestem,
Még meg se leltem s akkor is
Kötődtem, vele s versenyeztem.
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.”
(Ady Endre: Az Isten balján)
Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
Ma június van
S kissé búsan
Jöttem el valahonnan.
Jóéjszakát se mondtam.
Meleg, vihartalan
Nyárban
Tettem be oda a szívem
S a lábam
S szeretném kivonni őket,
E hamar lépegetőket.
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
(Ady Endre)
Jó éjszakát
Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rímek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényűzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későkelő.
Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyersdalú jelen.
Majd egyszer... Persze...
Máskor... Szebb időkben...
Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szíve... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át...
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolondság... szép jó éjszakát!
(Tóth Árpád)
| | |
| | |
|
|
|
|
Gazda naptár (kertésznaptár)
BB 2007.01.27. 09:35
 JULIUSTÓL-DECEMBERIG......
Július
Zöldségeskert: Vethetünk újból sárgarépát. A bokros nevelésű paradicsom alá terítsünk szalmát, mellyel a föld víztartalmának elpárolgását lassítjuk. A krumpli töveket kupacoljuk fel, lombját kéthetente permetezzük burgonyavész ellen.
Gyümölcsös: A feketeribizli-bokrokat a termés szedésével egyidőben metszhetjük. A málnabokrok gyenge vesszőit, miután leértek, távolítsuk el, az erős hajtásokat kötözzük fel. Az őszi-téli termést adó fákon ritkítsuk meg a sűrűn álló gyümölcsöket.
Díszkert: A szedésre alkalmas fűszer- és gyógynövényeket gyűjtsük be, szárítsuk meg. A gyorsan növő sövényt nyírjuk meg.
Üvegház: Az üvegházban nevelt uborkát, paradicsomot ismét trágyázhatjuk, az oldalhajtásokat csípjük ki. Vizsgáljuk meg az üvegház konstrukcióját, a hibákat javítsuk ki.
Augusztus
Zöldségeskert: Vethetünk gyorsan növő salátaféléket. A magnyerés céljából nevelt cukkinik alá rakjunk követ vagy szalmát, hogy ne induljanak rothadásnak, a többit szedjük le. A vöröshagymát szedjük fel, hagyjuk kicsit a földön száradni, majd tisztogassuk meg és tároljuk el. Elvethetjük a korai fejes káposztát.
Gyümölcsös: A nyári almát szüreteljük le, az őszi és téli termést ígérő ágakat támasszuk alá. Miután a bogyósokat leszedtük, az öreg vesszőket metsszük vissza, egyúttal végezzük el a bujtással való szaporítást. Telepítsünk új szamócást. Permetezzünk alma- és körtevarasodás ellen.
Díszkert: Az egynyári virágokról távolítsuk el az elnyílt részeket, gyűjtsünk beérett magokat az évelőkről, a fűszer- és gyógynövényekről. A zsályáról, rozmaringról vágjunk zölddugványokat, hasonlóképpen a hangáról és az alpesi növényekről. Vágjuk vissza az elvirágzott cserjéket, nyírjuk meg a tűlevelűeket. A tavasszal nyíló hagymásokat dugjuk földbe.
Üvegház: Vethetünk cikláment, a téli salátákat is vessük el tálba. Ültessük el a muskátliról és a fuksziáról vágott dugványokat. Az üvegházat folyamatosan szellőztessük.
Szeptember
Zöldségeskert: Ez a fő betakarítás időszaka. A gyökérzöldségeket szedjük fel, raktározzuk el a téli időszakra. A burgonyát ássuk ki, a lombját -amennyiben egészséges- tegyük a komposzthoz. Ha a burgonya lombján betegség jelei mutatkoznak, égessük azt el és a hamut tegyük a komposzthoz. A díszbabról fogjunk magot, szárát vágjuk le és komposztáljuk. A korai káposztát palántázzuk ki a frissen előkészített talajba. Az őszi és téli káposztát még károsíthatják a káposztalepke hernyói. Ezeket kutassuk fel és semmisítsük meg.
Gyümölcsös: Bővítés és fiatalítás céljából vásároljuk meg a kívánt növényeket. A hónap végéig fejezzük be a nyári metszést. Fás dugványozáshoz az egresről és a ribiszkéről vágjuk le az érett vesszőket. Az alma- és körtefákat, birscserjéket vizsgáljuk meg, nincs-e rajtuk mézgás seb. Lisztharmatfertőzés esetén a megtámadott ágvégeket az egészséges részig vágjuk le és égessük el. Az áfonya ágait a termés leszedése után metsszük vissza.
Díszkert: Szárazság idején, ha nem öntözzük, ne nyírjuk a gyepet. Végezzük el az esedékes magvetést, a sövényt nyessük meg a kívánt nagyságra és formára, az arra alkalmas tűlevelűeket is vágjuk vissza. A tavasszal nyíló hagymások közül a tulipán hagymáit duggassuk el kijelölt helyükre, a lakásban hajtandó virághagymákat cserépbe tehetjük, de még hagyjuk őket egy darabig a szabadban.
Üvegház: Folytassuk a téli salátafélék vetését. Végezhetünk próbafűtést, hogy a rendszer hibáit még időben kijavíthassuk.
Október
Zöldségeskert: A fagytűrő és fagyhatást igénylő növényeket hagyjuk a helyükön, minden más zöldségfélét szedjünk fel és tároljuk el. A bab és borsó szárát vágjuk le, tegyük a komposzthoz, gyökereiket hagyjuk a talajban. Hajtassunk rebarbarát. A spárga ágyát mulcsozzuk, miután hajtásait levágtuk. A téli salátákat ültessük ki.
Gyümölcsös: A beérő körtét, almát birset szedjük le és raktározzuk el. Miután leszedtük az őszi szamóca termését, levélzetét vágjuk le és a mulcsszalmával együtt komposztáljuk. Végezzük el a már lomb hullatta ribiszke és az egres téli metszését. A gyümölcsfák törzsére helyezzünk hernyófogó enyves övet. Készítsük el a következő hónapban telepítendő fák, cserjék helyét.
Díszkert: A fű nyírását lassan hagyjuk abba. Kerti tavacskánkat takarjuk le hálóval, hogy megvédjük a lehulló falevelektől. Ültessük el a hangákat, alpesi növényeket és fagytűrő évelőket. Az idősebb, sűrűn álló évelőket emeljük ki, osszuk szét, ültessük új helyükre. Az egynyáriakat a hónap végéig szedjük ki és tegyük a komposzthoz, helyükre ültethetünk kétnyáriakat. A fagyérzékeny évelőket, gumósokat, kardvirágot szedjük ki és tároljuk őket. Megkezdhetjük a földlabda nélküli örökzöld cserjék, fák, sövények telepítését. Vágjunk fás dugványokat.
Üvegház: Gondosan vizsgáljuk át a növényeket, a gombákkal fertőzött leveleket távolítsuk el és semmisítsük meg. Vessük el a téli, rövid tenyésztésű salátákat. Éjszakánként -ha szükséges- fűtsünk kicsit.
November
Zöldségeskert: A téli káposzta sárgulásnak indult leveleit szedjük le, a káposzta fölé rakjunk hálót, hogy a madarak kártevését megelőzzük. A még kinn levőkarfiol takaróleveleit hajtsuk a fejre, hogy ne fagyjon meg. Az összes karót, botot, melyek támasztékul szolgáltak, húzzuk ki, tisztítsuk meg és tegyük el a következő évre. Még mielőtt megfagyna a talaj, szedjünk fel kellő mennyiségű petrezselyemgyökeret. Kezdjük meg a talajmunkákat.
Gyümölcsös: Kezdjük el a fák metszését. Ha van még termő bogyósunk, takarjuk le madárhálóval. Ültessük el azokat az alanyokat, amelyeket a következő évben szemezni és oltani akarunk. Ha a talaj már fagyos, amikor az általunk rendelt földlabda nélküli fák megérkeznek, vermeljük el vagy a gyökeres végükön tőzeggel töltött vászonzsákba kötve tároljuk őket. Az utolsó gyümölcsöket válogassuk át, raktározzuk el.
Díszkert: Eljött a sövénytelepítés ideje. Fejezzük be a fenyőfélék telepítését és ültessük el a lombos cserjéket, fákat. Amennyiben a talaj túlságosan fagyos vagy sáros, a növényeket ideiglenesen vermeljük el. Ilyenkor vághatjuk a legéletrevalóbb dugványokat. A díszkertben nevelt évelőket (pl. kankalint) hajtás céljából emeljük ki a talajból. A sziklakertből a lehullott lombot távolítsuk el.
Üvegház: Csökkentsük a levegő párásítását és a szellőztetést. Telepíthetünk kis növésű gyümölcsfát, pl. őszibarackot (főleg nektarint) és szőlőt. Szét kell ültetni a rövidnappalos salátát.
December
Zöldségeskert: A rebarbarát szedjük ki és ültessük új helyére. Fejezzük be a talajmunkákat.
Gyümölcsös: Ha van fügénk, annak vesszőit kössük össze, és szalmával, zsákvászonnal, fóliával takarjuk be. Vágjuk le a tavaszi oldásra kiszemelt ágakat. A raktárt ellenőrizzük, szellőztessük, készítsük elő a karácsonyi asztal gyümölcseit.
Díszkert: A gyep sérült részeit gyeptéglával pótoljuk. Ha nem fagyos a föld, fektethetünk le új gyepszőnyeget is. Az elvirágzott hangákat vágjuk vissza. Elkezdhetjük a cserjék és a fák téli metszését. Ültessük el edényekbe a fagyhatást igénylő alpesi növények magjait, s helyezzük ki őket a szabadba. A fagyérzékeny növényeket viszont tartóikkal együtt vigyük be az üvegházba. Ha mégis a szabadban akarjuk őket teleltetni, gondoskodjunk szigetelő takarásról. Becserepezett hagymásainkat, amint a hajtások elérik az 5 cm-es hosszúságot, vigyük a lakásba. Örökzöldjeinkből készíthetünk adventi koszorút.
Üvegház: A létesítmény minden részét tisztítsuk meg, fertőtlenítsük. Ha szőlőt is nevelünk benne, azt fektessük a talajra.
KELLEMES IDŐTÖLTÉST ÉS JÓ KERTÉSZKEDÉST!
(Forrás: Madách Kalendárium 2006, Sztrecskó Rudolf írása alapján)
| | |
|
|
|
Ha tetszik portálom, üzenj nekem!
Szeretettel visszavárlak!
Ha nem tetszik,sürgősen keresd meg a képernyő jobb sarkában a piros X-t.
"Az illemet otthonról hozzuk magunkkal!"
| | |
További idézetek...
További idézetek...
NINCS PÉNZED TINTAPATRONRA?
..KATT IDE!..
Tanulj meg nemet mondani! Többet érsz vele, mintha beszélnél latinul.
Charles Haddon Spurgeon
Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A legtöbb utánzót az utánozhatatlan csábítja.
Marie von Ebner-Eschenbach
Senkit és semmit nem ismerhetünk meg igazán, ha nem szeretjük. (...) Aki a szíve gyökeréig nem szeret valakit, azt nem is ismerheti meg. Addig terjed az ismeretünk, ameddig a szeretetünk.
Gyökössy Endre
Akkor jó embernek félben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a szerencse.
Faludi Ferenc
Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.
Gary Chapman
| | |
KREATÍV ALAPANYAGOK MEGVÁSÁROLHATÓK |
|
| | |
HA VAN KEDVED,KÉSZÍTS TE IS ÉS PÁLYÁZZ!! Itt: |
|
| | |
SABLONOKAT, MINTÁKAT A KÉPESLAPKÜLDŐIMBEN BŐVEN TALÁLTOK! |
|
| | |
További idézetek...
További idézetek...
 
Ma csak élvezd az életet,
örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged,
pohár csendül, Isten éltet!
Dupla Kávé
Jó tett helyébe jót várj.
Eged legyen borutlan isten arcz,
Szíved nyugalmasan mosolygja meg
Tündér évek` malaszthozó sorát.
Ezt kivánom nevednek ünnepén
Rövid de tiszta szív-fohászomul.
Nagy Imre
Amit az ember nem ért, azt csodálja.
| | |
Dúdoló
Felhővé foszlott az erdő,
söprik nyers szelek.
Heggyé tornyosult a felhő.
Hol keresselek?
Korhadt tönkön üldögélek,
nyirkos fák alatt.
Nem tudom már, merre térjek,
honnan várjalak.
Virrasztom a fák tövében
szunnyadó telet.
Éneklek a vaksötétben
lámpásul neked.
(Rab Zsuzsa)
| | |
Mindenki magányosan áll a föld szívén,
átdöfve a nap egy sugarától:
és már itt is az este.
Tenyeremre tettem a lelkem:
Nézd meg, milyen szép száz látó üveg!
De Ő gyémántokat szedett elő,
Mert Ő az embert sose érti meg.
| | |
J¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤J |
|
| | |
Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.
Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakítás, s
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
Pilinszky János
| | |
SZELIDÍTS MEG
Szelídíts meg szavaiddal,
hogy higgyek a szavaidban,
szelídíts meg tekinteteddel,
hogy szemedbe nézhessek,
szelídíts meg kezeiddel,
hogy még egyszer
megfoghassam kezedet,
szelídíts meg mosolyoddal,
hogy mosolyogjak még rád,
szelídíts meg magányoddal,
hogy feloldjam magányodat,
szelídíts meg, hogy én is
megszelídítselek.
| | |
Csodálatos este
Volt egy csodás este
mikor gyertyafény leste
hogyan bókolt egymásnak
két szerelmes teste.
A félő gyönyör altja
Néztük, ahogy vallja
szemünk a szemünkbe
egymást hogy akarja.
Majd összebújtunk lassan
ölelt éjfekete paplan
féltés és vad hiány
volt minden pillanatban.
Nem volt, se nyár, se tél, vagy éjjel
csak csodás szenvedéllyel
öleltük Szerelmünk
furcsa titkos kéjjel.
De elmúlt minden szépen
s már csak, szép szemeid kérem
légy mellettem mindig,
mert nélküled semmi,
nélküled végem.
| | |
ÉDES
Édes, e szó jelenti az életet,
Édes, te, vagy aki kell nekem,
Édes ne menj el mellettem,
Édes szeress, kellesz nekem.
Kellesz nekem, testileg-lelkileg,
Kellesz, a lelkem had gyógyuljon meg,
Kellesz,
had érezhessem magam embernek,
Kellesz, mert nagyon szeretlek.
EGYSZERŰ ÉLET
Tanulok bölcs, egyszerű életet,
nézem az égboltot, Istenhez esdve,
s hogy elcsitítsam riadt szívemet,
sokáig elcsavargok minden este.
Száraz lapu zörög a domb alatt,
ősz lankasztja az égő berkenyéket.
Én verseket írok, vidámakat,
rólad, múló, múló, gyönyörű élet.
Hazamegyek. Megnyalja kezemet
lágy szőrű macskám, enyhülten dorombol.
És nézem a tavi fűrésztelep
ormán kigyúló fényt az ablakomból.
A csendet csak ritkán zavarja meg
a gólya, ahogy leszáll az ereszre.
És hogyha az ajtót megzörgeted,
talán már fel sem figyelek a neszre.
(ANNA AHMATOVA)
(fordította: Rab Zsuzsa)
Nem vagyok lángoszlop,
se magamat Teremtő,
se befelé forduló,
se lírámat hirdető,
Nem vagyok megváltó,
se zsoltárt éneklő,
nem vagyok Gonosz,
és nem vagyok szerető,
nem vagyok író,
se vezető Pásztor,
Semmi vagyok,
de az legalább százszor!
Lágy
tavaszi
zsongás!
Üde pillanat!
Bűvölj el buja illatoddal,
ringass el édes ábrándokkal,
s hozd el nékem az újjászületést!
Könny-tóban szunnyad szép reményem,
jégbe zártan őrzi
összetört szívem a fagyos tél.
Bánatba burkolt vándor-lelkem
mégis könnyű
Ébredést.
A csillag-ablakok
Valamikor úgy hallottam
apróléptű kiskoromban
nagyanyámtól, ki csodákból
bölcs papoknál többet ismert,
hogy a csillag fönn az égen
kis lyukacska, cifra ablak,
melyen által angyaloknak
szent karai ránk nevetnek,
s a Nap az Úr látó-háza,
a Hold pedig Máriáé,
mi Urunknak szent Anyjáé,
aki el nem hagyna minket --
Nagyanyám még arra intett:
hogyha meghal, égre lessek,
nagysugarú csillagocskát
Tejút-szélben megkeressek,
mert reméli, néki is jut
egy kis ablak mennyek alján,
merthogy mindig szeret engem,
távolból is vigyáz majd rám,
s megígéri már előre,
úgy kinyitja, olyan tágra,
hogy az egek fényessége
lángot vet az éjszakába -
- ha jó leszek, egy sugarat
elkér szemem bogarába.
(Szent-Gály Kata (zitus))
| | |
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
