Ülj ide mellém…
Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet, leolvasztotta a Nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem az utat, mely hozzád vezetett.
(Csukás István)
| |
Várlak
Merengve ültem a parton,
Rám köszöntött lassan az alkony.
S a vén Duna két partján
Szürkeség nyugodott mélán.
Egyedül éreztem magam,
A szél hátrafújta hajam,
S a vén Duna két partján
Az este leszállt már némán.
Várlak. "Talán nem jössz el?"
Furcsa érzés töltött el,
S a vén Duna két partján
Sötétség záporozott rám.
Indulni készültem éppen,
Mikor meghallottam lépted,
S a vén Duna két partján
Kigyúlt a lámpaszivárvány.
| |
¤BARÁTI MAGAZINOK, OLDALAK¤ |
| |
B¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤B |
| |
A VERS
A villám sem él sokáig,
fényében magányosan,
csupán addig, míg elérhet,
felhőtől az első fáig,
mellyel egyesülni vágyik.
A vers maga is olyan.
Fényében magányosan addig él,
ameddig élhet,
felhőtől elér a fáig, indul tőlem,
s meglel téged.
| |
„Azért van síró, hogy vigasztald,
Éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
Vak, elhagyott azért van, hogy szeresd!
Azért van annyi árva, üldözött,
Hogy oltalmat nyerjen karod között.
Az irgalmat kínok fakasztják,
Mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
Azért van, hogy megmutassad,
Mennyi SZERETET van Benned!”
"A végtelenhez mérve nem is létezünk,
A csillagévek óráin egy perc az életünk.
Az ember önmagában semmit sem ér,
Ha nincsen barátunk, elvisz a szél."
| |
"Amikor gyenge vagy,
akkor vagy a legerősebb.
Amikor semmid sincs, tiéd
az egész világ.
Amikor végképp elbuktál,
és úgy érzed, már nem bukhatsz
alább, akkor már csupán
egyetlen sóhajtás a győzelem.
Egyetlen sóhajtás.
Sóhajts!
Fújd ki a levegőt,
ereszd el a kétségbeesést,
ereszd el dühödet,
ereszd el a görcsös akaratot!"
| |
AZ ÉN SZIVEM
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.
(Nagy László)
„Az Isten az egyszerűség,
Unja a túlságos jókat,
Unja a nyugtalanokat
S a sokszerű, nagy álmodókat.
Az Isten engem nem szeret,
Mert én sokáig kerestem,
Még meg se leltem s akkor is
Kötődtem, vele s versenyeztem.
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.”
(Ady Endre: Az Isten balján)
Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
Ma június van
S kissé búsan
Jöttem el valahonnan.
Jóéjszakát se mondtam.
Meleg, vihartalan
Nyárban
Tettem be oda a szívem
S a lábam
S szeretném kivonni őket,
E hamar lépegetőket.
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
(Ady Endre)
Jó éjszakát
Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rímek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényűzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későkelő.
Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyersdalú jelen.
Majd egyszer... Persze...
Máskor... Szebb időkben...
Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szíve... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át...
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolondság... szép jó éjszakát!
(Tóth Árpád)
| |
| |
|
|
¤KÉMIA-TÖRTÉNETI NAPTÁR-ÉVES¤ |
Kémiatörténeti naptár
BB 2007.01.27. 09:25
NOVEMBER-DECEMBER.......
Kémiatörténeti naptár
November 1–15.
Paul Sabatier (szül.1854. november 5.): szerves kémiai katalízis; olajok hidrogénezése zsírokká; kémiai Nobel-díj, 1912. Marie Curie (szül. 1867. november 7.): a rádium és a polónium felfedezése; a radiokativitás vizsgálata; fizikai Nobel-díj, 1903; kémiai Nobel-díj, 1911. Lise Meitner (szül.1878. november 7.): a maghasadás felismerése. Wilhelm Röntgen (szül.1895. november 8-án olvasta fel első tanulmányát a röntgensugarakról. Johannes Rydberg (szül.1854. november 8.): kimutatta, hogy a hidrogén spektrumvonalainak frekvenciája egyszerű empirikus formulával adható meg. Ronald George Wreyford Norrish (szül. 1897. november 9.): rendkívül gyors reakciók kinetikája; kémiai Nobel-díj, 1967. Ernst Otto Fischer (szül. 1918. november 10.): a ferrocén (szendvicsvegyületek) szerkeze; kémiai Nobel-díj, 1973. John William Strutt (Lord Rayleigh) born 1842. november 12.: az argon felfedezése, fényszóródás; fizikai Nobel-díj, 1904. Edward Adelbert Doisy (szül.1893. november 13.): nemi hormonok kutatása; K-vitamin és ösztron előállítása; orvosi Nobel-díj, 1943. Auguste Laurent (szül.1807. november 14.): antracén felfedezése; a karbolsav azonosítása a fenollal; szerves gyökök elmélete; szacchariméter készítése.
Kémiatörténeti naptár
November 16–30.
Louis Daguerre (szül. 1789. (vagy 1787.?) november 18.): a fényképezés úttörője, a dagerrotípia felfedezője. Mihail Vasziljevics Lomonoszov (szül.1711. november 19.): anyagmegmaradás törvénye; a hő a mozgás egyik formája; a flogisztonelmélet ellenzése. James Batcheller Sumner (szül.1887. november 19.): elsőként kristályosított enzimet és elsőként támasztotta alá adatokkal, hogy az enzimek fehérjék; kémiai Nobel-díj, 1946. Earl Sutherland (szül.1915. november 19.): ciklikus adenozin-monofoszfát (ciklikus AMP, cAMP) előállítása és szerepének vizsgálata, orvosi Nobel-díj, 1971. Karl von Frisch (szül.1886. november 20.): zoológus, a halak és a méhek kémiai és vizuális érzékelése; orvosi Nobel-díj, 1973. Andrew Fielding Huxley (szül.1917. november 22.): az idegi vezetés ionos mechanizmusának felfedezése; orvosi Nobel-díj, 1963. Henry Gwyn Jeffreys Moseley (szül.1887. november 23.): a rendszám felfedezése. Johannes Diderik van der Waals (szül. 1837. november 23.): nem ideális gázok állapotegyenlete (van der Waals-egyenlet), intermolekuláris kölcsönhatás (van der Waals-erők), elektrolitos disszociáció, kapilláris jelenségek; fizikai Nobel-díj, 1910. Julius Robert von Mayer (szül. 1814. november 25.): energiamegmaradás. John A. R. Newlands (szül.1837. november 26): az elemek osztályozása ("az oktávok törvénye"). Charles Adolphe Wurtz (szül.1817. november 26.): szénhidrogének szintézise (Wurtz-reakció), szerves nitrogénvegyületek, szénhidrogének és glikolok vizsgálata. Wurtz beszámolója a karlsruhei konferenciáról. Karl Ziegler (szül.1898. november 26.): polimerizáció fémorganikus katalízissel; műanyagok; kémiai Nobel-díj, 1963. Lars Onsager (szül. 1903. november 27.): irreverzibilis reakciók termodinamikája; kémiai Nobel-díj, 1968. Anders Celsius (szül. 1701. november 27.) a hőmérsékleti skála Celsius-féle fokbeosztása. A 0 fokot a víz forráspontjához, a 100 fokot a víz fagyáspontjához rendelte. Ma a Celsius-skála 0 foka a fagyásponthoz, 100 foka a forrásponthoz tartozik. Henry Taube (szül. 1915. november 30.) elektron-transzfer reakciók; kémiai Nobel-díj, 1983.
Kémiatörténeti naptár
December 1–15.
Martin Heinrich Klaproth (szül.1743. december 1.): urán, cirkónium, cérium felfedezése. Paul Josef Crutzen (szül.1933. december 3.): légkörkémia, ózonkémia; kémiai Nobel-díj, 1995. Richard Kuhn (szül. 1900. december 3.): vitaminok és karotenoidok szintézise; kémiai Nobel-díj,1938. Alfred Day Hershey (szül.1908. december 4.): bakteriofágok kutatása; orvosi Nobel-díj, 1969. Carl Ferdinand Cori (szül. 1896. december 5.): szénhidrát-anyagcsere; orvosi Nobe-díj, 1947. Werner Heisenberg (szül.1901. december 5.): kvantummechanika; bizonytalansági relációk; fizikai Nobel-díj, 1932. Louis-Joseph Gay-Lussac (szül. 1778. december 6.): gáztörvény. George Porter (szül.1920. december 6.): villanófény-fotolízis; kémiai Nobel-díj, 1967. George Eugene Uhlenbeck (szül.1900. december 6.): elektronspin. Thomas Robert Cech (szül. 1947. december 8.): RNS sejtbeli szerepe; kémiai Nobel-díj, 1989. Jan Ingenhousz (szül. 1730. december 8.): a fotoszintézis korai vizsgálata. Claude-Louis Berthollet (szül. 1749. december 9.): lépések a tömeghatás törvényének kimondásához; ammóniaelemzés; a klór fehérítő hatásának felfedezése; kimutatta, hogy a savaknak nem szükséges oxigént tartalmazniuk. Fritz Haber (szül.1868. december 9.): nagynyomású ammóniaszintézis; kémiai Nobel-díj, 1918. William Nunn Lipscomb (szül. 1919. december 9.): enzimek és fehérjék háromdimenziós szerkezete; boránok kutatása; kémiai Nobel-díj, 1976. Max Born (szül. 1882. december 11.): kvantummechanika; Born-Oppenheimer-közelítés; fizikai Nobel-díj, 1954. Alfred Werner (szül. 1866. december 12.): koordinációs kémia; kémiai Nobel-díj, 1913. Edward Lawrie Tatum (szül.1909. december 14.): részvétel a genetika megteremtésében; orvosi Nobel-díj, 1958. Antoine-Henri Becqeurel (szül.1852. december 15.): radioaktivitás felfedezése; fizikai Nobel-díj, 1903. Maurice Wilkins (szül.1916. december 15.): biológiai anyagok röntgendiffrakciós vizsgálata; DNS-szerkezet; orvosi Nobel-díj, 1962.
Kémiatörténeti naptár
December 16–31.
Johann Wilhelm Ritter (szül.1776. december 16.): a víz elektrolízise, az ultraibolya sugarak felfedezése. Humphry Davy (szül. 1778. december 17.): a bárium, kalcium, magnézium, kálium, nátrium, stroncium előállítása, Davy-lámpa. Willard Frank Libby (szül. 1908. december 17.): radiokarbon kormeghatározás; kémiai Nobel-díj, 1960. Joseph John (J. J.) Thomson (szül.1856. december 18.): "katódsugarak" jellemzése, az elektron fajlagos töltésének megállapítása. Thomas Graham (szül.1805. december 20.): kolloidkémia, diffúziós vizsgálatok. Jaroslav Heyrovsky (szül. 1890. december 20.): polarográfia; kémiai Nobel-díj, 1959. John Mayow (1641. december 21-én keresztelték meg, születésének dátuma bizonytalan): felfedezte, hogy a levegő két gázt tartalmaz, és egyikük, a spiritus nitroaereus fenntartja az élet és az égést. James Prescott Joule (szül. 1818. december 24.): termodinamika; a hő mechanikai egyenértéke; Joule-Thomson-hatás, gázok kinetikus elmélete. Gerhard Herzberg (szül. 1904. december 25.): molekulák és szabad gyökök elektronszerkezetének és geometriájának meghatározása; kémiai Nobel-díj, 1971. Isaac Newton (szül.1642. december 25.): alapvető fizikai és matematikai felfedezések (gravitáció, optika, mechanika, differenciál- és integrálszámítás). Louis Pasteur (szül. 1822. december 27.): sztereokémia, fermentáció, pasztörizálás. Karl Rimigius Fresenius (szül. 1818. december 28.): analitikai kémia. Kary Mullis (szül. 1944. december 28.): polimeráz láncreakció; kémiai Nobel-díj, 1993. Wilhelm Röntgen 1895. december 28-án új sugárzás felfedezését jelentette be.
Kémiatörténeti naptár
http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/naptar/index.html
| |
|
|
|
Ha tetszik portálom, üzenj nekem!
Szeretettel visszavárlak!
Ha nem tetszik,sürgősen keresd meg a képernyő jobb sarkában a piros X-t.
"Az illemet otthonról hozzuk magunkkal!"
| |
További idézetek...
További idézetek...
NINCS PÉNZED TINTAPATRONRA?
..KATT IDE!..
Tanulj meg nemet mondani! Többet érsz vele, mintha beszélnél latinul.
Charles Haddon Spurgeon
Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A legtöbb utánzót az utánozhatatlan csábítja.
Marie von Ebner-Eschenbach
Senkit és semmit nem ismerhetünk meg igazán, ha nem szeretjük. (...) Aki a szíve gyökeréig nem szeret valakit, azt nem is ismerheti meg. Addig terjed az ismeretünk, ameddig a szeretetünk.
Gyökössy Endre
Akkor jó embernek félben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a szerencse.
Faludi Ferenc
Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.
Gary Chapman
| |
KREATÍV ALAPANYAGOK MEGVÁSÁROLHATÓK |
| |
HA VAN KEDVED,KÉSZÍTS TE IS ÉS PÁLYÁZZ!! Itt: |
| |
SABLONOKAT, MINTÁKAT A KÉPESLAPKÜLDŐIMBEN BŐVEN TALÁLTOK! |
| |
További idézetek...
További idézetek...
Ma csak élvezd az életet,
örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged,
pohár csendül, Isten éltet!
Dupla Kávé
Jó tett helyébe jót várj.
Eged legyen borutlan isten arcz,
Szíved nyugalmasan mosolygja meg
Tündér évek` malaszthozó sorát.
Ezt kivánom nevednek ünnepén
Rövid de tiszta szív-fohászomul.
Nagy Imre
Amit az ember nem ért, azt csodálja.
| |
Dúdoló
Felhővé foszlott az erdő,
söprik nyers szelek.
Heggyé tornyosult a felhő.
Hol keresselek?
Korhadt tönkön üldögélek,
nyirkos fák alatt.
Nem tudom már, merre térjek,
honnan várjalak.
Virrasztom a fák tövében
szunnyadó telet.
Éneklek a vaksötétben
lámpásul neked.
(Rab Zsuzsa)
| |
Mindenki magányosan áll a föld szívén,
átdöfve a nap egy sugarától:
és már itt is az este.
Tenyeremre tettem a lelkem:
Nézd meg, milyen szép száz látó üveg!
De Ő gyémántokat szedett elő,
Mert Ő az embert sose érti meg.
| |
J¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤J |
| |
Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.
Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakítás, s
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
Pilinszky János
| |
SZELIDÍTS MEG
Szelídíts meg szavaiddal,
hogy higgyek a szavaidban,
szelídíts meg tekinteteddel,
hogy szemedbe nézhessek,
szelídíts meg kezeiddel,
hogy még egyszer
megfoghassam kezedet,
szelídíts meg mosolyoddal,
hogy mosolyogjak még rád,
szelídíts meg magányoddal,
hogy feloldjam magányodat,
szelídíts meg, hogy én is
megszelídítselek.
| |
Csodálatos este
Volt egy csodás este
mikor gyertyafény leste
hogyan bókolt egymásnak
két szerelmes teste.
A félő gyönyör altja
Néztük, ahogy vallja
szemünk a szemünkbe
egymást hogy akarja.
Majd összebújtunk lassan
ölelt éjfekete paplan
féltés és vad hiány
volt minden pillanatban.
Nem volt, se nyár, se tél, vagy éjjel
csak csodás szenvedéllyel
öleltük Szerelmünk
furcsa titkos kéjjel.
De elmúlt minden szépen
s már csak, szép szemeid kérem
légy mellettem mindig,
mert nélküled semmi,
nélküled végem.
| |
ÉDES
Édes, e szó jelenti az életet,
Édes, te, vagy aki kell nekem,
Édes ne menj el mellettem,
Édes szeress, kellesz nekem.
Kellesz nekem, testileg-lelkileg,
Kellesz, a lelkem had gyógyuljon meg,
Kellesz,
had érezhessem magam embernek,
Kellesz, mert nagyon szeretlek.
EGYSZERŰ ÉLET
Tanulok bölcs, egyszerű életet,
nézem az égboltot, Istenhez esdve,
s hogy elcsitítsam riadt szívemet,
sokáig elcsavargok minden este.
Száraz lapu zörög a domb alatt,
ősz lankasztja az égő berkenyéket.
Én verseket írok, vidámakat,
rólad, múló, múló, gyönyörű élet.
Hazamegyek. Megnyalja kezemet
lágy szőrű macskám, enyhülten dorombol.
És nézem a tavi fűrésztelep
ormán kigyúló fényt az ablakomból.
A csendet csak ritkán zavarja meg
a gólya, ahogy leszáll az ereszre.
És hogyha az ajtót megzörgeted,
talán már fel sem figyelek a neszre.
(ANNA AHMATOVA)
(fordította: Rab Zsuzsa)
Nem vagyok lángoszlop,
se magamat Teremtő,
se befelé forduló,
se lírámat hirdető,
Nem vagyok megváltó,
se zsoltárt éneklő,
nem vagyok Gonosz,
és nem vagyok szerető,
nem vagyok író,
se vezető Pásztor,
Semmi vagyok,
de az legalább százszor!
Lágy
tavaszi
zsongás!
Üde pillanat!
Bűvölj el buja illatoddal,
ringass el édes ábrándokkal,
s hozd el nékem az újjászületést!
Könny-tóban szunnyad szép reményem,
jégbe zártan őrzi
összetört szívem a fagyos tél.
Bánatba burkolt vándor-lelkem
mégis könnyű
Ébredést.
A csillag-ablakok
Valamikor úgy hallottam
apróléptű kiskoromban
nagyanyámtól, ki csodákból
bölcs papoknál többet ismert,
hogy a csillag fönn az égen
kis lyukacska, cifra ablak,
melyen által angyaloknak
szent karai ránk nevetnek,
s a Nap az Úr látó-háza,
a Hold pedig Máriáé,
mi Urunknak szent Anyjáé,
aki el nem hagyna minket --
Nagyanyám még arra intett:
hogyha meghal, égre lessek,
nagysugarú csillagocskát
Tejút-szélben megkeressek,
mert reméli, néki is jut
egy kis ablak mennyek alján,
merthogy mindig szeret engem,
távolból is vigyáz majd rám,
s megígéri már előre,
úgy kinyitja, olyan tágra,
hogy az egek fényessége
lángot vet az éjszakába -
- ha jó leszek, egy sugarat
elkér szemem bogarába.
(Szent-Gály Kata (zitus))
| |
| |
|
|