Ülj ide mellém…
Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.
(Csukás István)
| | |
Várlak
Merengve ültem a parton,
Rám köszöntött lassan az alkony.
S a vén Duna két partján
Szürkeség nyugodott mélán.
Egyedül éreztem magam,
A szél hátrafújta hajam,
S a vén Duna két partján
Az este leszállt már némán.
Várlak. "Talán nem jössz el?"
Furcsa érzés töltött el,
S a vén Duna két partján
Sötétség záporozott rám.
Indulni készültem éppen,
Mikor meghallottam lépted,
S a vén Duna két partján
Kigyúlt a lámpaszivárvány.
| | |
¤BARÁTI MAGAZINOK, OLDALAK¤ |
|
| | |
B¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤B |
|
| | |
A VERS
A villám sem él sokáig,
fényében magányosan,
csupán addig, míg elérhet,
felhőtől az első fáig,
mellyel egyesülni vágyik.
A vers maga is olyan.
Fényében magányosan addig él,
ameddig élhet,
felhőtől elér a fáig, indul tőlem,
s meglel téged.
| | |
„Azért van síró, hogy vigasztald,
Éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
Vak, elhagyott azért van, hogy szeresd!
Azért van annyi árva, üldözött,
Hogy oltalmat nyerjen karod között.
Az irgalmat kínok fakasztják,
Mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
Azért van, hogy megmutassad,
Mennyi SZERETET van Benned!”
"A végtelenhez mérve nem is létezünk,
A csillagévek óráin egy perc az életünk.
Az ember önmagában semmit sem ér,
Ha nincsen barátunk, elvisz a szél."
| | |
"Amikor gyenge vagy,
akkor vagy a legerősebb.
Amikor semmid sincs, tiéd
az egész világ.
Amikor végképp elbuktál,
és úgy érzed, már nem bukhatsz
alább, akkor már csupán
egyetlen sóhajtás a győzelem.
Egyetlen sóhajtás.
Sóhajts!
Fújd ki a levegőt,
ereszd el a kétségbeesést,
ereszd el dühödet,
ereszd el a görcsös akaratot!"
| | |
AZ ÉN SZIVEM
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.
(Nagy László)
„Az Isten az egyszerűség,
Unja a túlságos jókat,
Unja a nyugtalanokat
S a sokszerű, nagy álmodókat.
Az Isten engem nem szeret,
Mert én sokáig kerestem,
Még meg se leltem s akkor is
Kötődtem, vele s versenyeztem.
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.”
(Ady Endre: Az Isten balján)
Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
Ma június van
S kissé búsan
Jöttem el valahonnan.
Jóéjszakát se mondtam.
Meleg, vihartalan
Nyárban
Tettem be oda a szívem
S a lábam
S szeretném kivonni őket,
E hamar lépegetőket.
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
(Ady Endre)
Jó éjszakát
Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rímek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényűzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későkelő.
Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyersdalú jelen.
Majd egyszer... Persze...
Máskor... Szebb időkben...
Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szíve... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át...
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolondság... szép jó éjszakát!
(Tóth Árpád)
| | |
| | |
|
|
¤KÉMIA-TÖRTÉNETI NAPTÁR-ÉVES¤ |
|
Kémiatörténeti naptár
BB 2007.01.27. 09:22
 SZEPTEMBER-OKTÓBER......
Kémiatörténeti naptár
Szeptember 1–15.
Francis William Aston (szül.1877. szeptember 1.): a tömegspektrográf megalkotása és izotópok kimutatása; kémiai Nobel-díj, 1922.
Friedrich Wilhelm Ostwald (szül. 1853. szeptember 2.): a fizikai kémia megalapozása; katalízis, kémiai egyensúlyok, reakciósebesség, oldatok vizsgálata; kémiai Nobel-díj, 1909.
Frederick Soddy (szül. 1877. szeptember 2.): radioaktív bomlás magyarázata (Rutherforddal); izotópok vizsgálata; kémiai Nobel-díj, 1921.
Rjodzsi Nojori (Ryoji Noyori; szül. 1938. szeptember 3.): biomolekulák aszimmetrikus szintéziséhez vezető katalitikus reakciók; kémiai Nobel-díj, 2001.
Fritz Pregl (szül. 1869. szeptember 3.): mikroanalitika; kémiai Nobel-díj, 1923.
Stanford Moore (szül.1913. szeptember 4.): fehérjék szerkezeti tulajdonságai; a ribonukleáz enzim katalitikus aktivitása; kémiai Nobel-díj, 1972.
1874. szeptember 5-én jelent meg Jacobus van't Hoff cikke a szén vegyértékeinek tetraéderes elrendezéséről.
John Dalton (szül.1766. szeptember 6.): atomelmélet.
John James Richard Macleod (szül. 1876. szeptember 6.): az inzulin egyik felfedezője; orvosi Nobel-díj, 1923.
John Warcup Cornforth (szül. 1917. szeptember 7.): enzim-katalizált reakciók sztereokémiája; kémiai Nobel-díj, 1975.
Friedrich August Kekulé von Stradonitz (szül.1829. szeptember 7.): a benzolgyűrű szerkezetének, a szén négy vegyértékének feltételezése, szerves vegyületek szerkezetének elmélete.
Derek Barton (szül. 1918. szeptember 8.): konformációs analízis és szabad gyökök reakciói; kémiai Nobel-díj,1969.
Arthur Holly Compton (szül.1892. szeptember 10.): röntgensugarak szóródása; fizikai Nobel-díj, 1927.
Irene Joliot-Curie (Marie és Pierre Curie lánya; szül. 1897. szeptember 12.): mesterséges radioaktív izotópok előállítása; kémiai Nobel-díj, 1935.
Robert Robinson (szül. 1886. szeptember 13.): növényi pigmentek, alkaloidok vizsgálata; kémiai Nobel-díj, 1947.
Leopold Ruzicka (szül.1887. szeptember 13.): polimetilének (ciklikus alkénok), terpének, nemi hormonok; kémiai Nobel-díj, 1939.
Neil Bartlett (szül.1932. szeptember 15.): ő állította elő az első nemesgáz-vegyületet (XePtF6).
Kémiatörténeti naptár
Szeptember 16–30.
Albrecht Kossel (szül.1853. szeptember 16.): sejt- és fehérjekémia; orvosi Nobel-díj, 1910.
Szent-Györgyi Albert (szül.1893. szeptember 16.): C-vitamin kivonása a paprikából; szénhidrát-anyagcsere, sejtoxidáció; orvosi Nobel-díj, 1937.
Edwin Mattison McMillan (szül. 1907. szeptember 18.): transzurán elemek felfedezése; kémiai Nobel-díj, 1951
James Dewar (szül.1842. szeptember 20.): a hidrogén cseppfolyósítása; kettős falú vákuumpalack (Dewar-palack); a kordit kifejlesztése.
Louis Pasteur 1860. szeptember 21-én vett tiszta levegőmintát a francia Alpokban. Ezt a levegőt a városi levegővel hasonlította össze, s kísérletei vezettek annak felismeréséhez, hogy az élelmiszer a levegôben levô organizmusok hatására indul bomlásnak, és átalakulása (rothadása) nyomán spontán keletkeznek benne új organizmusok.
Michael Faraday (szül. 1791. szeptember 22.): elektrokémikus és fizikus; elektromágneses indukció; az elektrolízis Faraday-törvényei. Lásd pl. levelét a Temze állapotáról és előadását A gyertya természetrajzáról.
Howard Walter Florey (szül.1898. szeptember 24.): izolálta és kémiailag tiszta állapotban állította elô a penicillint, amelyet Fleming fedezett fel; orvosi Nobel-díj, 1945.
Thomas Hunt Morgan (szül. 1866. szeptember 25.): modern genetika, kromoszómák működése; orvosi Nobel-díj, 1933.
Joseph-Louis Proust (szül. 1754. szeptember 26.) állandó súlyviszonyok törvénye.
Adolf Kolbe (szül. 1818. szeptember 27.): esetsav és szalicilsav előállítása; gyökök elmélete.
Henri Moissan (szül. 1852. szeptember 28.): elemi fluor előállítása, elektromos kemence kifejlesztése fém- és szilícium-karbidok előállítására; kémiai Nobel-díj, 1906.
Enrico Fermi (szül.1901 szeptember 29.): szabályozott nukleáris láncreakció; fizikai Nobel-díj, 1938.
Jean-Marie Lehn (szül.1939. szeptember 30.): szupramolekuláris kémia; kémiai Nobel-díj, 1987.
Jean Perrin (szül. 1970. szeptember 30.): katódsugarak vizsgálata, Brown-mozgás vizsgálata; fizikai Nobel-díj, 1926.
Kémiatörténeti naptár
Október 1–15.
Otto Frisch (szül. 1904. október 1.): a maghasadás értelmezése Lise Meitnerrel.
William Ramsay (szül. 1852. október 2.): a neon, argon, kripton, xenon felfedezése, kémiai Nobel-díj, 1904.
Alexander Robertus Todd (szül.1907. október 2.): nukleotidok és koenzimek; az ATP szintézise; kémiai Nobel-díj, 1957.
John Gorrie (szül.1803. október 3.): első fridzsider-szabadalom.
Charles John Pedersen (szül. 1904. október 3.): koronaéterek; kémiai Nobel-díj, 1987.
Fukui Kenichi (szül.1918. október 4.): kémia reakciók mechanizmusa, "határpályák"; kémiai Nobel-díj, 1981.
Kurt Wüthrich (szül. 1938. október 4.): biológiai makromolekulák NMR-vizsgálata, kémiai Nobel-díj, 2002.
Niels Bohr (szül.1885. október 7.) Bohr-féle atommodell, a hidrogénatom spektrumának magyarázata; korrespondenciaelv; fizikai Nobel-díj, 1922.
Harold Walter Kroto (szül.1939. október 7.) fullerének; kémiai Nobel-díj 1996.
Henry-Louis Le Chatelier (szül.1850. október 8.): a nyomás és a hőmérséklet hatása a kémiai egyensúlyra (Le Chatelier-elv).
Rodney Robert Porter (szül.1917. október 8.): antitestek négyláncos szerkezete, orvosi Nobel-díj, 1972.
Jens Christian Skou (szül.1918. október 8.): ATP-áz felfedezése; kémiai Nobel-díj, 1997.
Otto Heinrich Warburg (szül. 1883. október 8.): sejtlégzés vizsgálata; orvosi Nobel-díj, 1931.
Hermann Emil Fischer (szül.1852. október 9.): cukrok szintézise és sztereokémiájuk vizsgálata; fehérjék kémiája; kémiai Nobel-díj, 1902.
Max von Laue (szül. 1879. október 9.): kristályszerkezet, röntgensugárzás; fizikai Nobel-díj, 1914.
Peter Mansfield (szül.1933. október 9.): magmágneses rezonancia orvosi felhasználása; orvosi Nobel-díj, 2003.
Henry Cavendish (szül. 1731. október 10.): hidrogén felfedezése; felismerte, hogy a víz nem elem; nitrogéntartalmú vegyületek vizsgálata.
Evangelista Torricelli (szül. 1608. október 15.): nyomás, vákuum, barométer.
Október 16–31.
Samuel Guthrie (megh.1848. október 19.; születésének pontos dátuma ismeretlen, 1782): a kloroform felfedezése.
Vanuccio Biringuccio (szül.1480. október 20.): metallurgia, De la pirotechnia.
James Chadwick (szül.1891. október 20.): a neutron felfedezése, fizikai Nobel-díj, 1935.
Alfred Nobel (szül.1833. október 21.): a dinamit feltalálása; a Nobel Alapítvány és a Nobel-díjak alapítása.
Georg Ernst Stahl (szül.1660. október 21.) flogisztonelmélet.
Clinton Joseph Davisson (szül.1881. október 22.): az elektronok hullámtermészete, fizikai Nobel-díj, 1937.
Felix Bloch (szül.1905. október 23.): mágneses magrezonancia (NMR) elmélete és gyakorlata; fizikai Nobel-díj 1952.
Gilbert Newton Lewis (szül. 1875. október 23): a kémia kötés és a vegyérték elmélete.
Pierre-Eugéne-Marcellin Berthelot (szül.1827. október 27.): termokémia.
Gustav Kirchhoff 1859. október 27-én bejelenti a spektroszkóp feltalálását.
Richard Laurence Millington Synge (szül 1914. október 28.): papírkromatográfia; kémia Nobel-díj, 1952.
Adolf von Baeyer (szül. 1835. október 31.): szerves festékek, kémiai Nobel-díj, 1905.
John Pople (szül.1925. október 31.): kvantumkémiai számítási módszerek; kémiai Nobel-díj, 1998.
http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/naptar/index.html
Kémiatörténeti naptár
| | |
|
|
|
Ha tetszik portálom, üzenj nekem!
Szeretettel visszavárlak!
Ha nem tetszik,sürgősen keresd meg a képernyő jobb sarkában a piros X-t.
"Az illemet otthonról hozzuk magunkkal!"
| | |
További idézetek...
További idézetek...
NINCS PÉNZED TINTAPATRONRA?
..KATT IDE!..
Tanulj meg nemet mondani! Többet érsz vele, mintha beszélnél latinul.
Charles Haddon Spurgeon
Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A legtöbb utánzót az utánozhatatlan csábítja.
Marie von Ebner-Eschenbach
Senkit és semmit nem ismerhetünk meg igazán, ha nem szeretjük. (...) Aki a szíve gyökeréig nem szeret valakit, azt nem is ismerheti meg. Addig terjed az ismeretünk, ameddig a szeretetünk.
Gyökössy Endre
Akkor jó embernek félben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a szerencse.
Faludi Ferenc
Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.
Gary Chapman
| | |
KREATÍV ALAPANYAGOK MEGVÁSÁROLHATÓK |
|
| | |
HA VAN KEDVED,KÉSZÍTS TE IS ÉS PÁLYÁZZ!! Itt: |
|
| | |
SABLONOKAT, MINTÁKAT A KÉPESLAPKÜLDŐIMBEN BŐVEN TALÁLTOK! |
|
| | |
További idézetek...
További idézetek...
 
Ma csak élvezd az életet,
örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged,
pohár csendül, Isten éltet!
Dupla Kávé
Jó tett helyébe jót várj.
Eged legyen borutlan isten arcz,
Szíved nyugalmasan mosolygja meg
Tündér évek` malaszthozó sorát.
Ezt kivánom nevednek ünnepén
Rövid de tiszta szív-fohászomul.
Nagy Imre
Amit az ember nem ért, azt csodálja.
| | |
Dúdoló
Felhővé foszlott az erdő,
söprik nyers szelek.
Heggyé tornyosult a felhő.
Hol keresselek?
Korhadt tönkön üldögélek,
nyirkos fák alatt.
Nem tudom már, merre térjek,
honnan várjalak.
Virrasztom a fák tövében
szunnyadó telet.
Éneklek a vaksötétben
lámpásul neked.
(Rab Zsuzsa)
| | |
Mindenki magányosan áll a föld szívén,
átdöfve a nap egy sugarától:
és már itt is az este.
Tenyeremre tettem a lelkem:
Nézd meg, milyen szép száz látó üveg!
De Ő gyémántokat szedett elő,
Mert Ő az embert sose érti meg.
| | |
J¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤J |
|
| | |
Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.
Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakítás, s
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
Pilinszky János
| | |
SZELIDÍTS MEG
Szelídíts meg szavaiddal,
hogy higgyek a szavaidban,
szelídíts meg tekinteteddel,
hogy szemedbe nézhessek,
szelídíts meg kezeiddel,
hogy még egyszer
megfoghassam kezedet,
szelídíts meg mosolyoddal,
hogy mosolyogjak még rád,
szelídíts meg magányoddal,
hogy feloldjam magányodat,
szelídíts meg, hogy én is
megszelídítselek.
| | |
Csodálatos este
Volt egy csodás este
mikor gyertyafény leste
hogyan bókolt egymásnak
két szerelmes teste.
A félő gyönyör altja
Néztük, ahogy vallja
szemünk a szemünkbe
egymást hogy akarja.
Majd összebújtunk lassan
ölelt éjfekete paplan
féltés és vad hiány
volt minden pillanatban.
Nem volt, se nyár, se tél, vagy éjjel
csak csodás szenvedéllyel
öleltük Szerelmünk
furcsa titkos kéjjel.
De elmúlt minden szépen
s már csak, szép szemeid kérem
légy mellettem mindig,
mert nélküled semmi,
nélküled végem.
| | |
ÉDES
Édes, e szó jelenti az életet,
Édes, te, vagy aki kell nekem,
Édes ne menj el mellettem,
Édes szeress, kellesz nekem.
Kellesz nekem, testileg-lelkileg,
Kellesz, a lelkem had gyógyuljon meg,
Kellesz,
had érezhessem magam embernek,
Kellesz, mert nagyon szeretlek.
EGYSZERŰ ÉLET
Tanulok bölcs, egyszerű életet,
nézem az égboltot, Istenhez esdve,
s hogy elcsitítsam riadt szívemet,
sokáig elcsavargok minden este.
Száraz lapu zörög a domb alatt,
ősz lankasztja az égő berkenyéket.
Én verseket írok, vidámakat,
rólad, múló, múló, gyönyörű élet.
Hazamegyek. Megnyalja kezemet
lágy szőrű macskám, enyhülten dorombol.
És nézem a tavi fűrésztelep
ormán kigyúló fényt az ablakomból.
A csendet csak ritkán zavarja meg
a gólya, ahogy leszáll az ereszre.
És hogyha az ajtót megzörgeted,
talán már fel sem figyelek a neszre.
(ANNA AHMATOVA)
(fordította: Rab Zsuzsa)
Nem vagyok lángoszlop,
se magamat Teremtő,
se befelé forduló,
se lírámat hirdető,
Nem vagyok megváltó,
se zsoltárt éneklő,
nem vagyok Gonosz,
és nem vagyok szerető,
nem vagyok író,
se vezető Pásztor,
Semmi vagyok,
de az legalább százszor!
Lágy
tavaszi
zsongás!
Üde pillanat!
Bűvölj el buja illatoddal,
ringass el édes ábrándokkal,
s hozd el nékem az újjászületést!
Könny-tóban szunnyad szép reményem,
jégbe zártan őrzi
összetört szívem a fagyos tél.
Bánatba burkolt vándor-lelkem
mégis könnyű
Ébredést.
A csillag-ablakok
Valamikor úgy hallottam
apróléptű kiskoromban
nagyanyámtól, ki csodákból
bölcs papoknál többet ismert,
hogy a csillag fönn az égen
kis lyukacska, cifra ablak,
melyen által angyaloknak
szent karai ránk nevetnek,
s a Nap az Úr látó-háza,
a Hold pedig Máriáé,
mi Urunknak szent Anyjáé,
aki el nem hagyna minket --
Nagyanyám még arra intett:
hogyha meghal, égre lessek,
nagysugarú csillagocskát
Tejút-szélben megkeressek,
mert reméli, néki is jut
egy kis ablak mennyek alján,
merthogy mindig szeret engem,
távolból is vigyáz majd rám,
s megígéri már előre,
úgy kinyitja, olyan tágra,
hogy az egek fényessége
lángot vet az éjszakába -
- ha jó leszek, egy sugarat
elkér szemem bogarába.
(Szent-Gály Kata (zitus))
| | |
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
