Ülj ide mellém…
Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.
(Csukás István)
| | |
Várlak
Merengve ültem a parton,
Rám köszöntött lassan az alkony.
S a vén Duna két partján
Szürkeség nyugodott mélán.
Egyedül éreztem magam,
A szél hátrafújta hajam,
S a vén Duna két partján
Az este leszállt már némán.
Várlak. "Talán nem jössz el?"
Furcsa érzés töltött el,
S a vén Duna két partján
Sötétség záporozott rám.
Indulni készültem éppen,
Mikor meghallottam lépted,
S a vén Duna két partján
Kigyúlt a lámpaszivárvány.
| | |
¤BARÁTI MAGAZINOK, OLDALAK¤ |
|
| | |
B¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤B |
|
| | |
A VERS
A villám sem él sokáig,
fényében magányosan,
csupán addig, míg elérhet,
felhőtől az első fáig,
mellyel egyesülni vágyik.
A vers maga is olyan.
Fényében magányosan addig él,
ameddig élhet,
felhőtől elér a fáig, indul tőlem,
s meglel téged.
| | |
„Azért van síró, hogy vigasztald,
Éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
Vak, elhagyott azért van, hogy szeresd!
Azért van annyi árva, üldözött,
Hogy oltalmat nyerjen karod között.
Az irgalmat kínok fakasztják,
Mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
Azért van, hogy megmutassad,
Mennyi SZERETET van Benned!”
"A végtelenhez mérve nem is létezünk,
A csillagévek óráin egy perc az életünk.
Az ember önmagában semmit sem ér,
Ha nincsen barátunk, elvisz a szél."
| | |
"Amikor gyenge vagy,
akkor vagy a legerősebb.
Amikor semmid sincs, tiéd
az egész világ.
Amikor végképp elbuktál,
és úgy érzed, már nem bukhatsz
alább, akkor már csupán
egyetlen sóhajtás a győzelem.
Egyetlen sóhajtás.
Sóhajts!
Fújd ki a levegőt,
ereszd el a kétségbeesést,
ereszd el dühödet,
ereszd el a görcsös akaratot!"
| | |
AZ ÉN SZIVEM
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.
(Nagy László)
„Az Isten az egyszerűség,
Unja a túlságos jókat,
Unja a nyugtalanokat
S a sokszerű, nagy álmodókat.
Az Isten engem nem szeret,
Mert én sokáig kerestem,
Még meg se leltem s akkor is
Kötődtem, vele s versenyeztem.
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.”
(Ady Endre: Az Isten balján)
Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
Ma június van
S kissé búsan
Jöttem el valahonnan.
Jóéjszakát se mondtam.
Meleg, vihartalan
Nyárban
Tettem be oda a szívem
S a lábam
S szeretném kivonni őket,
E hamar lépegetőket.
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
(Ady Endre)
Jó éjszakát
Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rímek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényűzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későkelő.
Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyersdalú jelen.
Majd egyszer... Persze...
Máskor... Szebb időkben...
Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szíve... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át...
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolondság... szép jó éjszakát!
(Tóth Árpád)
| | |
| | |
|
|
¤KÉMIA-TÖRTÉNETI NAPTÁR-ÉVES¤ |
|
Kémiatörténeti naptár
BB 2007.01.27. 09:10
 JANUÁR-FEBRÁR-MÁRCIUS....
Kémiatörténeti naptár
Január 1–31.
Rudolf Clausius (szül.1882. január 6.): alapvető szerepet játszott a termodinamika és a kinetikus gázelmélet kidolgozásában; tőle származik az entrópia szó.
Eilhard Mitscherlich (szül.1794. január 7.): kristályszerkezet; izomorfizmus.
Sören Sörensen (szül. 1868. január 9.) bevezette a pH fogalmát a hidrogénion-koncentráció mérésére.
Jan Baptista van Helmont (szül. 1579. január 12.) tőle származik a "gáz" szó; kísérlettel vizsgálta, hogy a növényi élet egyetlen "elemtől" (a víztől) származik-e. Idézet írásaiból..
William Prout (szül.1785. január 15.) Prout-hipotézis (minden atom tömege a hidrogén atomtömegének többszöröse).
Henry Bessemer (szül. 1813. január 19.) Bessemer-féle acélgyártás.
Otto Diels (szül. 1876. január 23.): a diénszintézis felfedezése (Kurt Alderrel); kémiai Nobel-díj, 1950.
John Charles Polanyi (szül. 1929. január 23.): kémiai reakciók dinamikájának kutatása; kémiai Nobel-díj, 1986.
Joseph-Achille Le Bel (szül.1847. január 24.): szerkezeti szerves kémia (tetraéderes szén-vegyértékek).
Robert Boyle (szül.1627. január 25.) elemek definiálása; Boyle-törvény felfedezése; kísérletek vákuummal; A kétkedő kémikus.
Ilya Prigogine (szül. 1917. január 25.) irreverzibilis folyamatok termodinamikája; "disszipatív" struktúrák; kémiai Nobel-díj, 1977.
Edward Morley (szül. 1838:. január 29.): Michelson-Morley kísérlet; relatív atomtömegek meghatározása.
Peter Agre (szül. 1949 január 30.) vízcsatornák a sejtmembránokban; kémiai Nobel-díj, 2003.
Irving Langmuir (szül. 1881. január 31.) felületi kémia (Langmuir-izoterma, Langmuir-Blodgett filmtechnika); kémiai Nobel-díj, 1932.
Kémiatörténeti naptár
Február 1–29.
Dimitrij Mengyelejev (szül.1834. február 7. vagy 8.): periódusos rendszer.
Josiah Willard Gibbs (szül. 1839. február 11.): termodinamikai, fázisegyensúlyi kutatások, róla nevezték el a Gibbs-féle szabadenergiát.
Pierre-Louis Dulong (szül.1785. február 12.): Dulong-Petit-törvény.
Friedrich Konrad Beilstein (szül.1838. febrár17.): szerves kémiai kézikönyvét 1880-83-ban adták ki először, azóta is frissítik.
Alessandro Volta (szül. 1745. február 18.): a Volta-oszlop felfedezése.
Svante Arrhenius (szül. 1859. február 19.): elektrolitos disszociáció, kémiai Nobel-díj, 1903.
Johannes Nicolaus Brönsted (szül. 1879. febuár 22.): sav-bázis-elmélet.
Friedrich Wöhler 1828. február 22-én levélben közölte J. J. Berzeliusszal, hogy karbamidot állított elő.
Giulio Natta (szül.1903. február 26.): polimerizáció; kémiai Nobel-díj, 1963.
Ahmed Zewail (szül. 1946. február 26.): femtokémia (gyors reakciók dinamikája); kémiai Nobel-díj, 1999.
Linus Carl Pauling (szül. 1901. február 28.): molekualszerkezet, kémiai kötés; kémai Nobel-díj, 1954; Nobel-békedíj, 1962.
Kémiatörténeti naptár
Március 1–31.
Joseph von Fraunhofer (szül.1787. március 6.): elsőként tanulmányozta a Nap színképének sötét vonalait (Fraunhofer-vonalak).
John Frederick William Herschel (szül. 1792. március 7.): csillagász; tőle származik a "fotográfia" szó és a fényképészetben a "pozitív" és "negatív" kifejezés.
Joseph-Nicéphore Niépce (szül.1765. március 7.): elsőként rögzítette a camera obscurában kirajzolódott képet fényérzékeny anyagon.
Otto Hahn (szül.1879. március 8.): a maghasadás felfedezése (Strassmann-nal együtt); kémiai Nobel-dyj, 1944.
Edward Calvin Kendall (szül. 1886. március 8.): mellékvesekéreg-hormonok tanulmányozása; orvosi Nobel-díj, 1950.
Walter Kohn (szül.1923. mácius 9.): a sűrűségfunkcionál elmélet kidolgozása; kémiai Nobel-díj, 1998.
Johann Rudolf Glauber (megh. 1668. március 10.): Glauber-só (sal mirabile, nátrium-szulfát).
Jeremias Benjamin Richter (szül. 1762. március 10.): sztöchiometria.
Niels Janniksen Bjerrum (szül. 1879. március 11.): elektrolitos disszocációelmélet.
Charles Friedel (szül. 1832. március 12.): benzolhomológok szintézise (Friedel-Crafts alkilezés és acilezés).
Gustav Robert Kirchhoff (szül. 1824. március 12.): színképelemzés, Kirchhoff-törvények.
William Henry Perkin (szül.1838. március 12.): első mesterséges festék.
Polányi Mihály (szül. 1891. március 12.): kémiai kinetika, tudományfilozófia.
Joseph Priestley (szül. 1733. március 13.): oxigén, ammónia, hidrogén-klorid, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok felfedezése. (A flogisztonmentes levegőről és a légkör összetételéről)
Paul Ehrlich (szül. 1854. március 14.): a salversan és neosalversan felfedezése; orvosi Nobel-díj, 1908.
Albert Einstein (szül.1879. március 14.): relatitiváselmélet, fotoeffektus, statisztikus fizika, Brown-mozgás elmélete; fizika Nobel-díj, 1921.
Frédéric Joliot-Curie (Jean-Frédéric Joliot) mesterséges radioizotópok; kémiai Nobel-díj, 1935.
Robert Andrews Millikan (szül. 1868. március 22.): az elektron töltés/tömeg arányának mérése; fizikai Nobell-díj, 1923.
Adolf Frederick Johann Butenandt (szül. 1903. március 24.): nemi hormonok vizsgálata; kémiai Nobel-díj, 1939.
Peter Debye (szül. 1884. március 24.): poláros molekulákkal, röntgensugarak diffrakciójával, gázok fényszórásával kapcsolatos vizsgálatok; kémiai Nobel-díj, 1936.
John Cowdery Kendrew (szül. 1917. március 24.): fehérjeszerkezet meghatározása röntgendiffrakcióval; kémiai Nobel-díj, 1962.
Benjamin Thompson (Rumford gróf) (szül. 1753. március 26.): hőtani vizsgálatok (ágyúfúrási kísérlet).
Wilhelm Konrad Röntgen (szül.1845. március 27.): X-sugarak (röntgesugarak) felfedezése; első fizikai Nobel-díj, 1901.
William Lawrence Bragg (szül. 1890. március 31.): kristályszerkezet vizsgálata röntgensugarakkal; fizikai Nobel-díj, 1915.
Robert Bunsen (szül.1811. március 31.): színképelemzés, Bunsen-égő.
http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/naptar/index.html
Kémiatörténeti naptár
| | |
|
|
|
Ha tetszik portálom, üzenj nekem!
Szeretettel visszavárlak!
Ha nem tetszik,sürgősen keresd meg a képernyő jobb sarkában a piros X-t.
"Az illemet otthonról hozzuk magunkkal!"
| | |
További idézetek...
További idézetek...
NINCS PÉNZED TINTAPATRONRA?
..KATT IDE!..
Tanulj meg nemet mondani! Többet érsz vele, mintha beszélnél latinul.
Charles Haddon Spurgeon
Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A legtöbb utánzót az utánozhatatlan csábítja.
Marie von Ebner-Eschenbach
Senkit és semmit nem ismerhetünk meg igazán, ha nem szeretjük. (...) Aki a szíve gyökeréig nem szeret valakit, azt nem is ismerheti meg. Addig terjed az ismeretünk, ameddig a szeretetünk.
Gyökössy Endre
Akkor jó embernek félben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a szerencse.
Faludi Ferenc
Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.
Gary Chapman
| | |
KREATÍV ALAPANYAGOK MEGVÁSÁROLHATÓK |
|
| | |
HA VAN KEDVED,KÉSZÍTS TE IS ÉS PÁLYÁZZ!! Itt: |
|
| | |
SABLONOKAT, MINTÁKAT A KÉPESLAPKÜLDŐIMBEN BŐVEN TALÁLTOK! |
|
| | |
További idézetek...
További idézetek...
 
Ma csak élvezd az életet,
örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged,
pohár csendül, Isten éltet!
Dupla Kávé
Jó tett helyébe jót várj.
Eged legyen borutlan isten arcz,
Szíved nyugalmasan mosolygja meg
Tündér évek` malaszthozó sorát.
Ezt kivánom nevednek ünnepén
Rövid de tiszta szív-fohászomul.
Nagy Imre
Amit az ember nem ért, azt csodálja.
| | |
Dúdoló
Felhővé foszlott az erdő,
söprik nyers szelek.
Heggyé tornyosult a felhő.
Hol keresselek?
Korhadt tönkön üldögélek,
nyirkos fák alatt.
Nem tudom már, merre térjek,
honnan várjalak.
Virrasztom a fák tövében
szunnyadó telet.
Éneklek a vaksötétben
lámpásul neked.
(Rab Zsuzsa)
| | |
Mindenki magányosan áll a föld szívén,
átdöfve a nap egy sugarától:
és már itt is az este.
Tenyeremre tettem a lelkem:
Nézd meg, milyen szép száz látó üveg!
De Ő gyémántokat szedett elő,
Mert Ő az embert sose érti meg.
| | |
J¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤J |
|
| | |
Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.
Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakítás, s
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
Pilinszky János
| | |
SZELIDÍTS MEG
Szelídíts meg szavaiddal,
hogy higgyek a szavaidban,
szelídíts meg tekinteteddel,
hogy szemedbe nézhessek,
szelídíts meg kezeiddel,
hogy még egyszer
megfoghassam kezedet,
szelídíts meg mosolyoddal,
hogy mosolyogjak még rád,
szelídíts meg magányoddal,
hogy feloldjam magányodat,
szelídíts meg, hogy én is
megszelídítselek.
| | |
Csodálatos este
Volt egy csodás este
mikor gyertyafény leste
hogyan bókolt egymásnak
két szerelmes teste.
A félő gyönyör altja
Néztük, ahogy vallja
szemünk a szemünkbe
egymást hogy akarja.
Majd összebújtunk lassan
ölelt éjfekete paplan
féltés és vad hiány
volt minden pillanatban.
Nem volt, se nyár, se tél, vagy éjjel
csak csodás szenvedéllyel
öleltük Szerelmünk
furcsa titkos kéjjel.
De elmúlt minden szépen
s már csak, szép szemeid kérem
légy mellettem mindig,
mert nélküled semmi,
nélküled végem.
| | |
ÉDES
Édes, e szó jelenti az életet,
Édes, te, vagy aki kell nekem,
Édes ne menj el mellettem,
Édes szeress, kellesz nekem.
Kellesz nekem, testileg-lelkileg,
Kellesz, a lelkem had gyógyuljon meg,
Kellesz,
had érezhessem magam embernek,
Kellesz, mert nagyon szeretlek.
EGYSZERŰ ÉLET
Tanulok bölcs, egyszerű életet,
nézem az égboltot, Istenhez esdve,
s hogy elcsitítsam riadt szívemet,
sokáig elcsavargok minden este.
Száraz lapu zörög a domb alatt,
ősz lankasztja az égő berkenyéket.
Én verseket írok, vidámakat,
rólad, múló, múló, gyönyörű élet.
Hazamegyek. Megnyalja kezemet
lágy szőrű macskám, enyhülten dorombol.
És nézem a tavi fűrésztelep
ormán kigyúló fényt az ablakomból.
A csendet csak ritkán zavarja meg
a gólya, ahogy leszáll az ereszre.
És hogyha az ajtót megzörgeted,
talán már fel sem figyelek a neszre.
(ANNA AHMATOVA)
(fordította: Rab Zsuzsa)
Nem vagyok lángoszlop,
se magamat Teremtő,
se befelé forduló,
se lírámat hirdető,
Nem vagyok megváltó,
se zsoltárt éneklő,
nem vagyok Gonosz,
és nem vagyok szerető,
nem vagyok író,
se vezető Pásztor,
Semmi vagyok,
de az legalább százszor!
Lágy
tavaszi
zsongás!
Üde pillanat!
Bűvölj el buja illatoddal,
ringass el édes ábrándokkal,
s hozd el nékem az újjászületést!
Könny-tóban szunnyad szép reményem,
jégbe zártan őrzi
összetört szívem a fagyos tél.
Bánatba burkolt vándor-lelkem
mégis könnyű
Ébredést.
A csillag-ablakok
Valamikor úgy hallottam
apróléptű kiskoromban
nagyanyámtól, ki csodákból
bölcs papoknál többet ismert,
hogy a csillag fönn az égen
kis lyukacska, cifra ablak,
melyen által angyaloknak
szent karai ránk nevetnek,
s a Nap az Úr látó-háza,
a Hold pedig Máriáé,
mi Urunknak szent Anyjáé,
aki el nem hagyna minket --
Nagyanyám még arra intett:
hogyha meghal, égre lessek,
nagysugarú csillagocskát
Tejút-szélben megkeressek,
mert reméli, néki is jut
egy kis ablak mennyek alján,
merthogy mindig szeret engem,
távolból is vigyáz majd rám,
s megígéri már előre,
úgy kinyitja, olyan tágra,
hogy az egek fényessége
lángot vet az éjszakába -
- ha jó leszek, egy sugarat
elkér szemem bogarába.
(Szent-Gály Kata (zitus))
| | |
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
