Vöröshagyma

A vöröshagyma /Allium capa/ "előéletét" nem ismerjük, de az bizonyos, hogy vadon termő fajtái már 5000 évvel ezelőtt egész Ázsiában előfordultak. Feltehetőleg Iránban került először a kultúrnövények közé, ahonnan átkerült Egyiptomba, ahol a sírkamrák hieroglifái között a hagymát - a növekedés és a termékenység szimbólumaként -az istenek társaságában jelenítették meg.  A Nílus mentén már jelentős hagymatermesztés folyt/ a piramisépítők ellátására/, s valószínűleg innen került át később Görögországba, majd Rómába a sokféleképpen felhasználható növény. A rómaiaknál feltehetőleg már szintén a köznép tápláléka volt, mert Plautus egyik vígjátékában így ír az egyik mihaszna naplopóról: "Bűzlik a hagymától, mint a gályarabok" A Bibliában szintén említést tesznek róla, mert a Zsidók Egyiptomban halat, uborkát, dinnyét, valamint vörös-és fokhagymát is ettek. A mohamedánok/törökök/ a létezését a sátánnak tulajdonították, azt állítva, hogy amikor a Gonoszt kiűzték a Paradicsomból, az eszeveszetten menekült, s ahová a jobb patájával lépett, ott vöröshagyma, ahová a ballal, ott fokhagyma termett. Magyarországon a hagymát a l5. század közepéig nem termesztették. Bonfini viszont már említi, hogy Beatrix királyné, Mátyás király felesége milyen boldog volt, amikor Itáliából hagymát kapott ajándékba. Termesztése és felhasználása azonban csak a XVII. Század közepétől vált széleskörűvé, de a később híressé vált makói hagymatermesztés csak az l8oo-as évek elején alakult ki. Európában az óta hagymás nemzetként (is) ismernek bennünket. Az elmúlt évtizedekben a paradicsom és a fűszerpaprika mellett a hagyma volt a legkeresettebb exportzöldségünk.  A hagymaféléket világszerte a legnépszerűbb gyógyító hatású zöldségfélék közé sorolják, mert közös jellemzőjük, hogy vitaminokban és ásványi anyagokban rendkívül gazdagok Táplálkozási jelentősége igen nagy. Ételek, saláták készítéséhez, fűszerezéshez használják, de - újhagymaként - nyersen is fogyasztják.

Egészség életmód

Tápanyagok, Fehérje l,3 gr, Zsír 0,3 gr, Szénhidrát 4,9 gr, Ballasztanyagok l,8 gr

Energia, 3l kcal/ll8 kJ

Ásványi anyagok, Nátrium 9 mg, Kálium l75 mg, Kalcium 3l mg, Foszfor 42 mg, Vas 0,5 mg, Fluor 0,04 mg

Vitaminok,  A l,2 mikrogram, Bl 0,07 mg, B2 0,06 mg, C l0 mg, E 0,l3 mg

-A vöröshagymát mintegy 2ooo évvel ezelőtt Indiában már gyógyszerként használták. Többek között szívbetegségekre, reumatikus fájdalmakra, sebfertőtlenítésre, de még himlő ellen is alkalmazták.

-Az egyiptomiak az életerő jelképeként tisztelték, s ugyancsak sokféle bajra, betegségre használták.

-A hagyma ezt a szerepét máig megtartotta: a kínai Santung tartományban egy felmérés során a hagymafélék öt tagjának - a fokhagymának, a fokhagymaszárnak, a mogyoróhagymának, a kínai metélőhagymának és a vöröshagymának -az egészségre kifejtett hatásait vizsgálták. Az eredmény: az ezeket a növényeket legnagyobb arányban fogyasztóknál a gyomorrák kockázata csak 40 %-a volt azokénak, akik ritkán ettek belőlük.

-A hagyma flavonoidokban leggazdagabb zöldségfélénk, ami rosszindulatú daganatok és szívproblémák hatásos ellenszere.

-A hagymafélék vértisztító, koleszterincsökkentő, szív-és érrendszer-erősítő, vérnyomáscsökkentő, trombózisgátló fertőtlenítő, baktérium és gombaölő, arcüreggyulladás-gyógyító, vércukorcsökkentő, vizelethajtó hatását is ismerjük

-A hagymának a benne található éterikus olajok miatt csípős az íze. Antibiotikus hatása miatt már a középkortól gyógyszerként is alkalmazták.

-A hagyma, újhagyma jellegzetes aromáját, illatát a benne lévő allilszulfid adja

-Sok pektin is található benne, ami a nyersen fogyasztott hagyma értékét növeli.

-C-vitamintartalma változó: egy közepes fej hagyma /l00 gr/ l8-60 mg-t tartalmaz.

-Reggel éhgyomorra egy kis fej vereshagymát egyen meg, tisztítja a tüdőt" -tartja a néphit.

-A mai természetgyógyászok napi l-2 gerezd fokhagyma, s egy fej vöröshagyma elfogyasztását javasolják a természet patikájából.

-A póréhagymában meglévő illóolaj baktériumölő anyagokban gazdag, ezért megakadályozza a szervezetben a korokozók szaporodását.

-A népi gyógyászatban régen vöröshagymából készült teát alkalmaztak megfázás, köhögés ellen, láz és köhögéscsillapítóként.

-Kínában végzett vizsgálatok szerint kisebb a gyomorrák kockázata azoknál, akik a hagymafélék családjába tartozó zöldségekben gazdag étrenden élnek.

-A népi orvoslás szerint a hosszú élet egyik titka: naponta l nyers-vagy 2 főtt hagyma elfogyasztása.

Tippek, tanácsok

- Ha téli kirándulás alkalmával felfáztunk, a "hagymazokni" segít elkerülni a kellemetlen következményeket: aprítsunk fel egy-egy fej vöröshagymát, s a zokniba téve, "húzzuk fel" éjszakára. Reggelre nyoma sem lesz a gondatlanságnak.

- A hagyma erős illatát a benne található éteri olaj adja.

- Ne főzzük, ne süssük se a vörös-, se a fokhagymát, mert így elvesztik táp-és hatóanyagtartalmuk nagy részét.

- A hagymaféléket mindig az elkészült ételhez adjuk hozzá, hagyjuk benne állni 4-5 percig, s aromáját, ízét így is átadja az ételnek.

- Ízetlen ételek, diétás táplálkozás ízének javítására kiválóan alkalmas.

Konyhában, piacon

- A hagymafélék -színre, ízre, formára, nagyságra nagyon sokfélék lehetnek. Ennek megfelelően a felhasználásuk is változatos.

- A magyar konyha leggyakrabban a vörös- vagy főzőhagymát használja,amely salátáknak, leveseknek, burgonyás, zöldséges és húsételeknek is alapanyaga.

- Újhagyma vásárlásakor figyeljünk arra, hogy a végén le legyen vastag szakáll, mert ezt azt jelzi, hogy nem újhagymát, hanem öreg hagyma közepét kínálják.

-Vásárláskor ügyeljünk, hogy a hagymafejek épek, egészségesek legyenek, ne mutatkozzon tetejükön hajtáskezdemény.

- Ha nagyon erős a hagyma, akkor felvágásig tartsuk hideg vízben.

- A hagymaszagot ecetes-sós vízzel könnyen eltávolíthatjuk a késről, fakanálról, húsvágódeszkáról vagy a kezünkről.

- Fűszervaj készítése: 1 nagy csokor metélőhagymát keverjünk össze 15 dkg vajjal, jódozott sóval, l kk. őrölt borsfűvel, majd töltsük jégkocka tartókba, és fagyasszuk le. Burgonyapüré, párolt zöldség, sültek, de sima barna kenyér ízesítésére is kiválóan alkalmas.

- A metélőhagyma zöldségételek, mártások, szendvicsek, sültek, grillezett húsok, burgonya-bab-borsó-levesek, tojásos-sajtos, túrós ételek és saláták zöldfűszere.

- A salotta vagy mogyoróhagyma enyhe íze miatt saláták, koktélok, mártások, különleges húsételek kedvelt ízesítője.

- A gyöngyhagymát vagy ezüsthagymát savanyuságként vagy saláták ízesítőjeként fogyasztjuk.

Az újhagymát hűtőszekrényben 3 napig 1 eltarthatjuk. A fejes hagymaféléket + 4 fokig száraz, hűvös, szellős helyen hosszabb ideig is tárolhatjuk

Receptek

Francia hagymasaláta

Hozzávalók: 50 dkg gyöngyhagyma, l dl olaj, só, ecet

A megtisztított hagymafejeket sós vízben üvegesre főzzük. Leszűrjük, lecsepegtetjük, majd forró olajban megpirítjuk. A tálra szedett hagymát ecettel öntözzük, megsózzuk, végül ráöntjük azt az olajt, amiben megsült. Behűtve tálaljuk.

Lilahagyma saláta, mustárral

Hozzávalók 5 fej lilahagyma, 3 ek. Mustár, 1 ek porcukor,2 ek. Borecet, só.

A hagymákat felszeleteljük, besózzuk, s addig hagyjuk állni, amíg levet nem eresztenek. A mustárt az ecettel és a cukorral jól elkeverjük, majd a levéből kivett hagymát ebben a mártásban megforgatjuk, s egy napig állni hagyjuk.

Újhagyma saláta

Hozzávalók:4 csomó újhagyma.2 ek.ecet,3-4 ek olaj, mustár, só, cukor

A hagymát zöldjével együtt apróra összevágjuk, s elkeverjük a többi hozzávalóból készült mártással. Fél napig állni hagyjuk, hogy az ízek jól összeérjenek.

Hagymasaláta

3 fej vöröshagyma, petrezselyem, só, ecet, olaj

A hagymát vékony szeletekre vágjuk, sóval, ecettel fűszerezzük, hozzáadjuk a felvágott petrezselymet, s jól összekeverjük olajjal.

A nyers hagymasalátákat saslikhoz, lecsóval vagy paradicsommártással feltálalt sült húsokhoz ajánljuk.

Hagymaköret párolva

Hozzávalók 75 dkg vöröshagyma, 1 ek. margarin, l-l dl húsleves és tej,4 ek. tejszín, só, bors, reszelt szerecsendió, ételízesítő.

A felvágott vöröshagymát margarinban megpároljuk. Ráöntjük a húslevest, fűszerezzük, majd negyed óráig főzzük. Amikor megfőtt, ráöntjük a tejet és a tejszínt. Póréhagymából a legfinomabb!

Töltött sült hagyma

Hozzávalók: 75 dkg vöröshagyma, l leveszöldség, 25 dkg burgonya, l,5 dl bor,2 dl tejföl,2 dkg füstölt szalonna, tárkony,  só, bors.

A megpucolt vöröshagyma tetejét levágjuk, belsejükbe lyukat vágunk. A leves zöldséget, a burgonyát apróra vágjuk, s tárkonnyal, sóval, borral fedő alatt puhára pároljuk. Ezután a hagymákba vágott üregeket sóval, borssal meghintjük, majd a villával összenyomkodott zöldséges, burgonyás keveréket beletöltjük. A hagymák levágott tetejét visszahelyezzük, s egy tűzálló tálba helyezve tejföllel leöntjük őket. Előmelegített sütőben, közepes lángon fedő alatt kb. negyedóráig, sütjük, majd levesszük a fedőt, s mindaddig folytatjuk a sütést, amíg a hagymák külső burka meg nem pirul.

Hagymás káposzta

Hozzávalók: l/2 kg káposzta vagy kelkáposzta,3 fej vöröshagyma, l póréhagyma /felszeletelve/, 8 dkg barna rizs nyersen,3 ek olaj, 2 ek. Frissen vágott kapor, l/4 kk. köménymag, jódozott tengeri só, őrölt bors/ízlés szerint/,3 ek. Zöldséglé-koncentrátum, reszelt sajt.

A felaprított zöldségeket rétegesen tűzálló tálba rakjuk. Minden réteget meglocsolunk olajjal, zöldség lével, majd a fűszerekkel úgy, hogy legfelül káposztaréteg legyen. Előmelegített sütőben -lefedve -l óráig sütjük, amíg a zöldségek megpuhulnak. Tálaláskor reszelt sajttal megszórjuk a tetejét.

Hagymás burgonyalángos

Hozzávalók: 4o dkg burgonya, 35 dkg liszt, lo dkg vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma,2 tojás, l dkg élesztő, olaj, só.

Egy maroknyi lisztet keverjünk el az élesztővel és l dl langyos vízzel. Meleg helyen kelesszük meg, miközben a burgonyát héjában megfőzzük, meghámozzuk, majd áttörjük. A lereszelt vöröshagymát és fokhagymát a megkelt élesztővel, a tojások sárgájával, a liszttel, a burgonyával kissé megsózva jól összedolgozzuk. A tésztát negyedóráig pihentetjük, majd kiszaggatjuk és forró olajban a lángosok mindkét oldalát, kisütjük.

Rostélyos vörös boros gyöngyhagymával

Hozzávalók: 6o dkg hátszín, 2o dkg gyöngyhagyma, 5 dkg cukor,2 dl vörös bor, 1 dl olaj,     5 dkg mustár, bors.

A húst két nappal az elkészítése előtt bepácoljuk: szeletekre vágjuk, bekenjük mustárral, megszórjuk őrölt borssal, meglocsoljuk étolajjal, s hideg helyre tesszük. Elkészítés előtt kissé kiverjük és megsózzuk a húst. Forró olajon a szeletek mindkét oldalát megsütjük. A megmaradt olajba cukrot teszünk, s megpirítjuk, majd ráöntjük a vörösbort, s amikor a cukor feloldódott, hozzáadjuk a gyöngyhagymát, s néhány percig főzzük benne. Végül hozzáadjuk a húst, s fedő alatt puhára pároljuk.

   Almasaláta hagymával

   Hozzávalók 4 személyre

2 evőkanál	Almaecet
4 db	alma
3 fej	lilahagyma
1 evőkanál	mustár
1 evőkanál	kukoricacsíra-olaj
1 dl	tejföl
0.5 csokor	petrezselyem
	só
	őrölt bors

Elkészítés

A tejfölt az almaecettel, a mustárral, az olajjal meg az apróra vágott petrezselyemmel összekeverjük. Megsózzuk, megborsozzuk.
Az almát félbehasítjuk, magházát kimetsszük, húsát héjastul vékonyan fölszeleteljük, majd azonnal a fűszeres mártásba keverjük, nehogy megbarnuljon. A hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk, és a salátába keverjük. Végül szorosan lefödve, hűtőben 1-2 órát érleljük.

Sülve-főve, de ha lehet, nyersen is!

Segít megelőzni az érelmeszesedést - Emésztést serkentő hatású - Légúti megbetegedések gyógyszere - Hagyma a rák ellen?

A vöröshagyma számtalan legenda, vallásos hiedelem ihletője évszázadok óta és a történelem folyamán mindenható, univerzális gyógyszernek tekintették. Míg az ősi kenőcsök és forrázatok használata a „szimpatikus „gyógyítás elvén alapult, mely szerint az erős zöldségek jót tesznek a legfontosabb szerveknek, a hagyma jótékony hatásait ma már tudományosan is bizonyították.  Jellegzetes ízét és illatát adó kénvegyületek miatt terjedt el az a hiedelem, hogy leve alkalmas lehet különböző fertőzések megelőzésére. A népi gyógyászatban használták hurutos állapotok, légúti megbetegedések, és vérhas ellen, de varázserejében bízva a pestissel szemben is bevetették. Alkalmazták emésztőrendszeri problémák, magas vérnyomás esetén, és afrodisztikus hatásáról is ismert volt. A modern fitoterápiában a vöröshagymát (Allium cepa) és hatóanyagainak kivonatait elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a folyamat lassítására, és a szívroham rizikóinak csökkentésére használják. Kísérletek szerint nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre, mert megnöveli annak a nagysűrűségű lipoproteinnek, a HDL-nek a mennyiségét, ami eltávolítja a szövetek és az erek faláról a koleszterint. Indiai kutatók alátámasztották azt az elterjedt nézetet, hogy ez a zöldség véd a zsíros ételek miatt kialakuló koleszterinszint-növekedéssel szemben. A hatás eléréséhez az is elegendő, ha a zsíros étellel együtt 4-6 dkg nyers vagy bármilyen módon elkészített hagymát eszünk. A hagyma segíthet megelőzni a koszorúér-betegséget, a trombózist és egy sor a szélütéssel és a keringési elégtelenséggel összefüggő állapotot, mivel fokozott véralvadás esetén gátolja a vérrögképződést. (A vöröshagymában lévő adenosin a thromboxan-szintézis akadályozásával gátolja a vérlemezkék összecsapódását, és olyan összetevőket is tartalmaz, amelyek a vérrögoldó rendszer aktivitását fokozzák.) Ezekkel a jó tulajdonságokkal szerencsére nemcsak a nyers, hanem a különféleképpen elkészített vöröshagyma is rendelkezik. Jótékonyan hat az emésztésre, mivel fokozza az emésztőnedvek termelődését - ezért persze kis mennyiségben étvágygerjesztő -, és enyhíti a bélgörcsöket. Régen, a földeken dolgozó emberek alapvető táplálékukat, a szalonnát általában hagymával fogyasztották, érezhették, hogy segít a zsír emésztésében. Egyik hatóanyaga, a difenilamin - a gyógyszerként használt tolbutamidhoz hasonlít – serkenti az inzulin kiáramlását a hasnyálmirigyből. Állatkísérletekben a vöröshagyma 70%-kal erősebb hatásúnak bizonyult, mint a gyógyszerek. (Egy másik hatóanyaga szintén mérsékli az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést.) Cukortartalma révén azonban felfúvódást okozhat, illetve egyeseknél a hagyma migrénrohamot válthat ki. Baktériumellenes hatását már Pasteur leírta, és ezt a mai kutatások is megerősítették. Orosz tudósok 150 növény közül a fokhagymát és a vöröshagymát találták a két leghatásosabb baktériumölőnek. Megfigyeléseik szerint azonban a nyers hagyma erősebben hat, mint a főtt. Az ellenálló-képességet is növeli, érdemes tehát a tüdő és a légutak fertőzéses megbetegedésekor, de a szervezetben fellépő bármilyen gyulladás esetén is a szokásosnál több hagymát fogyasztanunk. A vöröshagyma enyhítheti a megfázás tüneteit, mivel csökkenti az orrdugulást. Illóolajai fellazítják a légutakat befedő nyákos anyagot, és a légutakban lévő mirigyeket bőséges folyadék-elválasztásra is késztetik, így a tapadós nyák felhígul. A modern fitoterápia újabban asztmás rohamok megelőzésére is használja. (Asztmaellenes hatását mind laboratóriumi kísérletekben, mind élő szervezeten bizonyították.) A kutatók vizsgálják a hagymának a rákkal szembeni védőhatását is, mivel úgy vélik, hogy kénvegyületei gátolhatják egyes tumorsejtek (elsősorban gyomor, bőr) növekedését, burjánzását. A hagyma tartalmaz bizonyos fitovegyületeket (allicinokat, izotiocianátokat és bioflavionokat /pl. kvertecint/), amelyek az eddigi vizsgálati eredmények alapján olyan enzimek termelésére késztetik a májat, amelyek ártalmatlanná tesznek egyes rákkeltő anyagokat, mások kiürülését meg segítik. B₁-, B₂-, C-vitamin és nikotinsav, ezen kívül vas, jód, kálium, kalcium, foszfor, szelén, és cink található benne. A hagyomány szerint, ha nyitott sebekre, pattanásokra vagy gennykeltő baktériumok, okozta kelésekre, rakjuk, enyhül a fájdalom, és tisztító, érlelő hatása miatt hamarabbi a gyógyulás. (A bőr alatti láthatatlan szálkák előbukkanásában is segít).   
Érdekességek: A vöröshagyma történetéből

A vöröshagyma egyike legősibb termesztett növényeinknek. Az ókori Egyiptomban Ízisz szent növénye volt. Neve az egyiptomi hieroglifák között a növekedés, a termékenység szimbólumaként szerepel és a papirusztekercseken írás, emlékezik meg használatáról. A középkor óta Wales jelképe, mivel a kelta walesiek csatát nyertek a segítségével. A legenda szerint Szent Dávid szerzetes csak kenyéren és hagymán élt, és ezt ajánlotta a harcba induló katonáknak is. A sikeres csata után került be a hagyma Wales címerébe.  Használata a 17.-18. század táján terjedt el, a híres makói vöröshagymát, pedig a 18. századra már szinte egész Európa ismerte.

 Francia hagymaleves

Hozzávalók 4 személyre:

3 nagy fej vöröshagyma, 2 evőkanál olívaolaj, 1 dl száraz fehérbor, 8 dl húsleves vagy, 2 erőleveskocka, kisebb francia kenyér (baugette), tengeri só, őrölt fehérbors, fél csokor petrezselyem, fél csokor metélőhagyma, Parmezán vagy 10 dkg reszelt sajt  

Elkészítése:

Elkészítési idő: kb. 35 perc

A vöröshagymát megtisztítjuk, vékonyan felszeleteljük és a felmelegített olívaolajban átfuttatjuk. Ügyeljünk arra, hogy a hagyma ne piruljon meg, inkább maradjon világos. Enyhén megsózzuk, fehérborssal meg finomra vágott petrezselyemmel meghintjük, és kevés borral fedő alatt puhára pároljuk. Utána a maradék borral és a már előzőleg elkészített levessel felöntjük és felfőzzük. Közben a kenyérszeletek tetejét sajttal megszórjuk, és előmelegített sütőben addig pirítjuk, amíg a sajt ráolvad a kenyérre. Tálaláskor minden tányér aljára pirítóst teszünk, ráöntjük a forró levest, majd petrezselyemmel és metélőhagymával díszítjük.  Szív és érbetegség valamint magas vérnyomás esetén sovány sajtot (pl. óvári, fokhagymás) használjunk, bors helyett ízesítsünk borsikafűvel, és nátriumszegény sóval, vagy só nélkül készítsük a levest. A hagyma csökkentheti a koleszterinszintet és vérrögoldó hatása is, van.  Cukorbetegek számára a hagyma fogyasztása ajánlott, de figyelembe kell venni a bor szénhidráttartalmát.  Könnyebben emészthető a hagyma, ha pirítás nélkül csak párolással készítjük, de magas illóolajtartalma miatt így is panaszt okozhat, ezért fekély- és epebetegeknek nem javasoljuk az étel fogyasztását.  Fogyókúra alatt pároláshoz használjunk kevesebb olajt (maximum 1 kanál) és a pirítóshoz sovány sajtot. (Szigorú diéta esetén a borral való ízesítés is meggondolandó.)   

Elnevezései, Egyiptomban már i.e. 3000-ben fogyasztottak hagymát. Jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot és cinket. Antiszeptikus és rákmegelőző hatású. Kiváló háziorvosság meghűlés esetén.  A vöröshagyma (Allium cepa L.). A magyar tájnyelvi elnevezései közül a hajma, a vereshagyma, a zsidószalonna és a mózespecsenye a legismertebbek.

Jellemzése,  Ez egy Közép-Ázsiából Magyarországra került ősrégi konyhai fűszer, amely főtt és sült ételeink legkedveltebb ízesítője.  Illóolajat, B-, és C-vitaminból 30 mg/100 g-ot, de a zöldhagyma még ennél is többet, pektint, guvertint is tartalmaz. A jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért a meghűléses időkben a fertőzések megelőzésére is használták.

 Fajtái,  Nagyon sok fajtája van, de a nálunk és az egész világon is híres a "makói" vöröshagyma, amely kellemes aromája és kevésbé csípős íze miatt kedvelt.

 Gyógyhatása,  Gyógyhatású szerként, bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukor csökkentésére is használják. A fertőzéses orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) tüneteit is csökkenti.  Szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert illóolaj-aromák átmennek a tejbe. Tavasszal zöldhagymaként fogyasztjuk, ilyenkor feltöltögetjük, (halványítjuk) mert a hajtatással, a nagyobb fehér rész elérése a cél. Héjával tojást is festenek. 

  Tárolása,  Kiszedése után utánszárítjuk, a gyökerektől, fellevelektől megszabadítjuk, így felfűzve, vagy csak száraz szellős (padlástérben) hosszú ideig tárolható, így egész évben használhatjuk, de szeletelt szárítmányként, akár évekig is eltartható. A magyaros ételek egyik legfontosabb ízesítője, a kiskertek elmaradhatatlan, illatos növénye, amely minimum kétezer éves múltra tekint vissza. Ázsiában még ma is vadon nő, termeszteni, pedig Iránban kezdték. Onnan került Egyiptomba, a Nílus mellékére, majd Európa országaiba, így kis hazánkba, Makóra is. A hagymáról van szó, amelyet az ókori Indiában gyógynövényként is hasznosítottak.

 Hagymabefőtt

 
Héjában sült burgonyával, húsételekhez köretként, vagy mint egzotikus előétel is kitűnő.

HOZZÁVALÓK