TISZA-TÓ-ról, amit csak lehet…

Az „Alföld Balatonja”, a Tisza-tó, Magyarország második legnagyobb állóvize: a védett terület a madarak és a nyaralók paradicsoma is.

A Tisza-tó kora tavasztól késő őszig számtalan látnivalót nyújt az ide látogatóknak. A parton sétálva, vagy csónakon beevezve a nádszigetek közé egy új világ tárul fel előttünk. Növények és állatok élik itt évezredek óta megszokott életüket, melybe az óvatos látogató titkon bepillanthat.

A tavat járva sokféle vízimadárral találkozhatunk, amint éppen a vízen úszva, vagy egy csonka fa ágain  pihennek, alábukva zsákmány után kutatnak, vagy éppen tollászkodnak. Mindezt a buja vízi-növényzet környezetében, az elszáradt tavalyi nádtorzsák, kákatövek buckái, vagy a  sok helyen mezőként virító vízitök és vízililiom szőnyegén láthatjuk.

Röviden a Tisza-tóról.  

A 120 km2 kiterjedésű Tisza-tó hazánk második legnagyobb összefüggő vízfelülete, az általa nyújtott lehetőségek száma alapján viszont bátran tekinthetjük elsőnek. A fürödni és napozni vágyó családtól, a lelkes horgászon és vadászon keresztül a megszállott ornitológusig itt szinte mindenki megtalálhatja a számára ideális elfoglaltságot.
· Az észak-nyugati részen található tiszafüredi madárrezervátum európai jelentőségű élőhely, ahol mintegy 200 madárfaj található, így az ornitológusok igazi paradicsoma.
· A Sarudi-medence szintén egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Gazdag állat- és növényvilágával, apró holtágaival, csatornáival és szigeteivel az igazi, érintetlen természet látszatát kelti. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni vagy egyszerűen csak pihenni vágyók számára.
· Az aktívabb pihenés kedvelői olyan népszerű motoros vízi-sportokat (pl. jet-ski) is űzhetnek, melyre máshol nincs lehetőségük.
· Öt bőséges hozamú alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz-kút gondoskodik a gyógyulni vágyók igényeiről.
· Akik a környéket gyalog, kerékpárral, esetleg lóháton kívánják bebarangolni, lenyűgöző tájakkal, falvakkal és gazdag kulturális emlékekkel találkozhatnak. Az alföldi népi kultúra értékeit nemcsak a múzeumokban, hanem az élő valóságban is meg lehet tapasztalni.
· Kulturális rendezvényekből is bőséges a választék. A teljesség igénye nélkül néhány népszerű rendezvény: Tiszafüredi Halas-napok, Tisza-tavi vízi-karnevál, Nemzetközi Rock Pódium, lovas-napok, „1000 év hagyományai – európai régiók” nevű rendezvény, Tisza-tó szépe választás.
A tó születése
a Tisza-tó az 1967–73 között épült Tisza II. Vízlépcső üzembe helyezésével, a Tisza folyásába történt mesterséges beavatkozás eredményeként alakult ki. Létrehozásának célja elsősorban a vízhasznosítás volt, idegenforgalmi hasznosítása kialakításakor csak sokadrangú szempontként jelentkezett. A csak nevében és látványában tó, valójában a folyó szeszélyeinek és az emberi beavatkozás következményeinek kitett síkvidéki átfolyásos tározó.
Ebből a rövid száraz leírásból az ember nem is gondolná micsoda értékeket, rejt magában ez a több, mint 120 négyzetkilométeres vízi paradicsom.
Ökoturizmus a természetvédelem jegyében
a Sarud-Poroszló-Tiszafüred határait érintő Sarudi-medence egészen egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A tónak ez a része változatos vízmélységű, holtágakkal, csatornákkal és szigetekkel tarkított, gazdag vízinövényzettel, madár- és állatvilággal rendelkező terület. A táj a folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Kedvelt úti célja a csónakázni, horgászni, vadászni, kikapcsolódni vágyóknak.
Érintetlen természet
a tó egyik legszebb területe az észak-nyugati részen található tiszafüredi madárrezervátum. A terület az ornitológia iránt érdeklődők számára valóságos paradicsom. A mintegy 200 madárfaj csaknem fele költésre érkezik a területre, 81 faj átvonul, s nagyjából 20 faj itt telel. Fontos megemlíteni, hogy az európai jelentőségű madár élőhelyek szigorú védelmet élveznek, így ezek a területek fokozott odafigyelést igényelnek az odalátogató természetbarátoktól.
Napfürdő, vízpart, csobbanás,
Az Abádszalók és Kisköre között elterülő mintegy 14 négyzetkilométer kiterjedésű nyílt vízfelület kiválóan alkalmas a klasszikus vízparti üdülésre, illetve a különböző vízisportok művelésére. Igazi különlegességet jelent, Magyarországon, egyedülálló módon a motoros vízi járművek használatának lehetősége.
A gyógyító víz
Az öt alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz-kút bőséges vízhozamát Tiszaörsön és Tiszafüreden hasznosítják.
Két keréken
a tavat körülölelő gát kitűnő lehetőséget nyújt a környék kerékpárral történő bebarangolására. Lenyűgöző tájak, falvak, vendégszerető helybeliek várják az utazókat.
Négy lábbal a földön
Azok, akik lóháton szeretnének megismerkedni ezzel a csodálatos tájjal, számos lehetőség közül választhatnak, hiszen a környéken található lovas-tanyák érdekes és változatos programlehetőségekkel várják vendégeiket.
Népi kultúra egykor és ma
a Tisza menti emberek hagyományőrző, az alföldi népi kultúra értékeit ápoló emberek. A népi fazekasság, a néptánc, a vessző- és sásfonás, a halászat és pákászat nemcsak múzeumokban, hanem az élő valóságban is megtapasztalható.

A 127 km2-es vízfelületet mesterségesen hozták létre az 1970-es években. A tó és vidéke négy megye (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar) része, élővilága és kultúrája is sokszínű és változatos. A régióközpont Tiszafüred: egykor itt épült meg az első állandó fahíd a folyón, nyereggyártása, fazekassága messze földön ismert volt.   Ma is készítik a miskakancsót, a gazdagon díszített, huszárt, mintázó agyagedényt. Ha arra járunk, nézzük meg a klasszicista egykori Lipcsei-kúriát is, amely ma a Kiss Pál Múzeumnak ad otthont. 

A Tisza-tó nagy része - így madárrezervátuma is - a Világörökséggé nyilvánított Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. Ritka madárfajai, köztük a kárókatona és a barna kánya könnyen találnak itt fészkelési lehetőséget.    

A tó és a Tisza holtágai halban gazdagok, a Hortobágy gyepén birkák legelnek, s itt költ számos nem vízimadár is a túzoktól a székicsérig. Tiszaderzs környéke kedvelt vadászterület, míg a Tiszaigari Arborétumban találjuk a környék legjelentősebb fagyűjteményét a mocsári ciprustól a mamutfenyőig. A tó és vidéke, az újkőkor óta lakott: Tiszaszőlősön rézkori kincsleletet, Tiszaörvényen Árpád-kori falu maradványait találták meg a régészek. A török kiűzése után elnéptelenedett vidéket református és katolikus közösség népesítette be. Kunmadaras református templomában Kossuth Lajos is járt, Karcag és Kunhegyes tornyai, pedig már a pusztáról - akár a kunhalmok tetejéről - jól láthatók. A térség nagyobb városai a dinamikusan fejlődő Tiszaújváros, sportközpontjával és termálfürdőjével, illetve „a Nagykunság fővárosa”, Karcag. Utóbbi határában ma is állnak a jellegzetes alföldi csárdák, a Morgó és az Ágota. Tiszafüred és Abádszalók mára kiépült üdülőteleppé lett: strandján nem csak a napfürdőzők heveredhetnek le a gát oldalában, hanem kipróbáhatják a jet-ski-t, a siklóernyőt és a vízibiciklit is. Az Abádszalóki Nyár júniustól augusztusig kínál változatos zenei és sportprogramokat, miközben Nagykörűn a Cseresznyefesztivál, Kőteleken a Lovasnapok, de a kiskörei triatlonbajnokság és a poroszlói Szent István-napi vásár is várják a látogatókat. Aki csendesebb örömökre vágyik, az vitorlázhat vagy csónakot, bérelhet, s azon barangolhatja be a tavat. A vízitúrázók egyik kedvence a Poroszló és a Füredi Holt-Tisza közötti szakasz, de tehetünk túrákat a tó körül biciklin is, például Kunhegyes és Tiszaörs között vagy lovagolhatunk a Nagyiványi pusztán.

A Kiskörei Vízlépcsõ és Öntözõrendszerei fõműveinek megépítését az 1960-as évek közepén határozták el, mégpedig az Alföld öntözési rendszerének fejlesztéseként. Fõ célja a vízkészlettározás és az Alföld vízhiányos területeire, elsősorban a Nagykunságba, a Körösök völgyébe és a Jászságba való gravitációs vízátvezetés feltételeinek megteremtése volt. A megvalósítás tervezett 3 ütemébõl 2 meg is valósult. Elsőként 1973-ban a kijelölt meder vízszintjének emelése, majd II. ütemként1978-ban a tározó 1,5 m-es elárasztása. Ekkor azonban a természet közbeszólt, s olyan csodálatos vízivilágot hozott létre, hogy a harmadik ütemre (további 1,5-2 m-es vízszintemelés) már nem került sor. Az 1978 óta eltelt időszakban, a tervezettnél alacsonyabbra duzzasztott vízszint következtében, az összefüggő, nyílt vízfelületek helyett egy változó vízmélységű, 40%-ban nyílt, 40%-ban vízinövényzettel fedett vízfelület, és 20%-ban cserjékkel, erdőkkel borított szárazulatok, szigetekkel tarkított táj alakult ki. A Kiskörei-víztározó rendeltetése hamarosan átértékelődött, s így megszülethetett Magyarország második legnagyobb, 127 négyzetkilométer területű tava. Egy tó, mely más tóval össze nem hasonlítható, hiszen keresztül folyik rajta legmagyarabb folyónk a Tisza, s amely az eredeti koncepció szerinti vízkészlet biztosítása mellett mára teret biztosít a víziturizmus ágainak gyakorlására, s mindemellett egyedülálló természeti érték is egyben. Egy tó, mely eltér a megszokott tavak világától, hiszen felszínét burjánzó ártéri erdők, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, gazdag flóra és fauna teszik változatossá. Változatos élettereinek köszönhetően egyszerre, egymást nem zavarva fér meg itt a mozgalmas vízi élet kedvelője, a fürdőző, napozó nyaraló, s a csendet óhajtó horgász. A tó keleti területe, a Tisza-tavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként 1999-óta a Világörökség része kulturális táj kategóriában. Az ornitológusok, s a természet iránt csak amatőrként érdeklődők számára is igazi kincseket rejt ez a terület, ahol szervezett csónaktúrák keretében több mint 200 madárfajt figyeltek már meg. A madarak iránt érdeklődők számára különös érték az itt fészkelők szelídsége, a vonuláskor itt időző madarak tömegei, és az azok között előforduló ritkaságok, mint a jégmadár, bakcsó, üstökösgém, kis kócsag, nagy kócsag, fekete gólya, nyári lúd, küszvágó csér, fattyúszerkő, vagy a függőcinege. A tó középső része Magyarország legnagyobb összefüggő horgászkezelésű vize, igazi horgászparadicsom. A pecásokat az éve minden szakában csábítja ez a táj, hiszen hol a hideg és mély Tisza folyó, hol a sekélyebb, gyorsan melegedő medencék kínálnak kedvező fogási lehetőséget. Egy kis gyakorlattal, s természetesen némi szerencsével bárki kifoghatja a víz alatt rejtőző 50 különféle halfaj valamelyikét, vagy akár élete halát is. Kiépített kikötők, képzett túravezetők, horgászbarát szálláshelyek, jól felszerelt horgászboltok várják eme sport szerelmeseit. A napfény, a strandolás kedvelői, pedig a tó enyhe lejtésű partjainak szabadvizű strandjain (Abádszalók, Nagykörű, Kisköre, Tiszanána-Dinnyéshát, Sarud, Poroszló, Tiszafüred) találják meg számításaikat. A tó déli, 14 négyzetkilométeres, összefüggő Abádszalóki-öble – Európában egyedülállóan- a motoros sporteszközök számára engedélyezett vízfelület, s így a vízisportok kedvelőinek paradicsoma. Kijelölt jet-ski és vízisípályák, szervezett vízisítáborok segítik az elméleti és a gyakorlati ismeretek elsajátítását. A szárazföldi kalandozást kedvelők felkereshetik az "ország cseresznyéskertjét" Nagykörűt, vagy a régió jellemző kézműves műhelyeit, melyekben korongozni, vesszőt, vagy gyékényt fonni tanulhatnak. Kerékpáron és lóháton is felfedezhető a környék, vagy a gátak tetején kanyargó kényelmes lovas kocsikról gyönyörködhetünk a kilátásban. Hűvösebb napokon kellemes kikapcsolódást biztosítanak a tó körüli gyógy- és termálfürdők, melyek közül némelyik kuriózumként télen-nyáron, éjjel-nappal nyitva áll vendégei számára. Az idő tartalmas eltöltéséhez programok és szolgáltatások széles köre áll a vendégek rendelkezésére minden korosztály tekintetében. A Tisza-tavi rendezvények között találni családi, sport, kulturális, tradicionális és gasztronómiai fesztivált is, hogy csak néhány példát említsünk.

Horgászat, Madár és növényvilága:

Horgászat:

A Tisza-tó Magyarország legnagyobb horgászvize. Négyszer nagyobb, mint a Velencei tó. A tóban 50 halfaj él, amely az év minden időszakában tartogat zsákmányt a horgász számára. A Tisza-tó szigeteivel, lagúnáival, nagy vízfelületével és a folyóval együtt a természet érdekes sajátosságát adja. 

Madár és növényvilága:

A Tisza-tó nagyon fontos szerepet tölt be a madarak életében, ugyanis fészekrakó, táplálkozó és pihenőhelyként szolgál több, mint 147 faj számára. Ebből adódóan madárlesre is van lehetőség a tó nádasainál és szigeteinél

Növényvilága is jellegzetes, mert a tündérrózsa virágzása néhol beborítja a tavat és köztük való csónakázás felejthetetlen élményt, nyújt. 

 A tó középső része Magyarország legnagyobb összefüggő horgászvize, a szakemberek szerint több mint ötven halfaj él benne, közülük tizenkettő védett. Megtalálható itt a harcsa, a süllőfélék, a csuka, a nem őshonos fajok közül a busa és az amur.

A Tisza-tóban öt-hat kilogramm súlyúra is megnő a balin.

A törpeharcsával és a védett réticsíkkal a holtágakban találkozhatunk. A védett halfajok közül legnagyobb számban a magyar bucó és a selymes durbincs található a Tisza-tóban, ám - mesterséges szaporítás eredményeképpen - ma már sok nyurga ponty is él itt

A Tisza-tó Sarudnál:

Tisza- tó :

Tisza-tó más néven a Kiskörei-tározó, a Tisza folyó második vízlépcsője, melyet 1973-ban helyeztek üzembe. 

A tározó területe 127 négyzetkilométer, hosszúsága 27 kilométer, az itt található szigetek összterülete 43 négyzetkilométer, a meder közepes vízmélysége 1,3 méter, a maximális vízmélysége 17 méter.

A Tisza hossza a tározóban 33,6 kilométer.

A Tisza-tó Sarudnál egy nyugalmas öböl, amelyben sok náddal borított szigetecske található. A parti területe a hullámverésektől védet, így kényelmes strandolást – csónakázást - horgászást biztosít.

A Tisza-tó partján csak néhány falú található, (Sarud) ami kizárja a zsúfoltságot és nyugodt csendes pihenést, biztosít  

A Tisza-tó napjainkban kedvelt úti célja a horgászoknak, a vízi sportok szerelmeseinek, kiváló kirándulóhely gyermekes családoknak is.

A szerencsés vízrajzi adottságoknak köszönhetően egymást nem zavarva, egy időben is jól megfér egymás mellett a mozgalmas vízi élet kedvelője, a fürdőző, napozó nyaraló, a csendet óhajtó horgász, valamint a növény- és állatvilágot tanulmányozó tudós és természetbarát. Izgalmas, evezős vízi túrák tehetők, s megengedett a benzinüzemű motorcsónak használata az ott üdülök számára.

Sarud:

A Tisza-tó partján csak néhány falú található, (Sarud) ami kizárja a zsúfoltságot és nyugodt csendes pihenést, biztosít, az ott üdülök számára.  A Tisza-tó Sarudnál egy nyugalmas öblöt vet, amit a nagy tófelszíntől náddal borított szigetecskék füzére választ el. Ily módon az öböl belső felszíne védett a hullámveréstől, a zavaró szelektől, ezzel kellemes strandolást, csónakázást, horgászást biztosítva. A Velencei tónál négyszer nagyobb Tisza-tó partján mindössze néhány falu található, ami kizárja a zsúfoltságot, így itt csendes nyugodt környezetben pihenhetünk.

A szelíd sarudi öbölből maradandó élményt nyújtó parti és vízi kirándulások tehetők. Autóval vagy biciklivel - de akár gyalog is -  eljuthatunk a madárrezervátum természetvédelmi területére, csónakkal barangolhatunk a vadmadaraktól ellepett nádszigetek között, felkereshetjük a vízililiomokkal teli eldugott belső öblöcskéket. Meggyőződhetünk arról, hogy igazi Vadvíz-ország a Tisza-tó világa

 Sarud:

Mai nevét egy 1227-es oklevél említi először Sarud alakban.

Sokáig királyi birtok volt, később szerezte csak meg Csanád egri püspök.

1549 és 1553 között elnéptelenedett, majd 1604-ben újra kihalt mintegy 90 évig. A következő évszázadokban is súlyos csapások érték a falut: 1884-ben a tiszai nagy árvíz, 1893-ban pedig a kolerajárvány.

A község fő vonzereje a Tisza-tó közelsége, és az, hogy a Kis-Tisza a település déli határát érinti.

Sarud idegenforgalma dinamikusan fejlődik, egyre több szállás- és étkezési lehetőség van a faluban.  

Népszerűek és látogatottak a hagyományokat idéző aratóünnepek.  

Fennmaradtak a népi építészet emlékei is.

Szobrok, emlékművek 

Honfoglalási emléktábla;  

Hősi emlékmű;  

Nepomuki Szent János-szobor;

                                 Művészeti stílus: Barokk

                                 Vallás: Római katolikus 

Szentháromság-szobor:

                                  Művészeti stílus: Klasszicista

                                           Vallás: Római katolikus 
Épített örökség, műemlékek, látnivalók 
Magtár;                 Művészeti stílusa: Barokk 

Népi lakóházak;: A településen számos szép,

                               Utcatornácos lakóházat tekinthetünk meg,

                               Mint a népi építészet élő emlékeit. 

Római katolikus templom (Szentháromság):

                                Művészeti stílus: Klasszicista

                                Vallás:         Római katolikus

A Tisza-tó kialakulása

A Tisza-tó (a Kiskörei vízlépcső és létesítményei) egy olyan mesterségesen létrehozott komplex vízgazdálkodási létesítmény, amelynek elsődleges célja a Tisza-völgyben jelentkező mezőgazdasági vízigények, az ipari fejlesztés, és a lakossági ivóvíz ellátásához szükséges vízigények biztosítása volt.

Az 1973-ban átadott duzzasztómű és víztározó, - mai nevén Tisza-tó - vízszintjének megemelését három ütemben tervezték megvalósítani. Az első ütemben 87.50 mAf-i duzzasztási szint mellett 24 millió, a II. ütemű duzzasztáskor 89.00 mAf-i duzzasztási szint mellett 96 millió, míg a III. tervezett ütemben a 90.50 mAf-i szintnél 300 millió m3 víz tározását irányozták elő.

A Magyarországon bekövetkezett változások, a mezőgazdasági termékek iránti csökkenő kereslet, a világpiacon kialakuló állapotok miatt a tervezett kiépítés harmadik üteme nem valósult meg. A tervezett 127 km² vízfelület helyett 104 km² nagyságban medencékre és öblözetekre tagolt vízterek alakultak ki, amelyek vízellátását és vízfrissítését öblítő csatornák és vízkormányzó műtárgyak szolgálják.

A tározót télen leürítik, így a nyári vízfelület az üzemrendtől függően harmadára is lecsökkenhet. A tározón belül 23 km2-nyi területen szigetek maradtak fenn, ahol ma természetközeli erdők díszlenek, a sekély vízmélységű vízterekben gazdag vízi világ alakult ki.  A közeli Hortobágy védett madarai néhány év alatt birtokba vették a tározó sekélyvizű területeit. A halban gazdag vizek, a kialakult nádasok és erdők jó fészkelő helyet, a szárazulatok eredőterületei a vadállománynak jó búvóhelyet biztosítanak.  A megtelepedett és fajban gazdag növény- és állatvilág alapvetően befolyásolta a kialakult vízterek használatát is. A kialakult helyzetről a 2048/1993.(XI.18.) Kormányhatározat intézkedett.

A rendelet 1. pontja szerint:
"A Kiskörei tározó (Tisza-tó) maximális duzzasztott üzemvízszintjét a jelenlegi 89,25 m országos szinten kell megtartani és a hasznosítási feltételeket 20 éves távlatban e szinthez rendelten kell kialakítani."  A vízterületek használatát a rendelet a következők szerint szabályozta:  a tározó felső területét a természetvédelem szolgálatába,  a tározó középső részét az öko turizmus számára,  az alsó, abádszalóki vízteret, a vízi sportokat kedvelő és szórakozni vágyó üdülővendégeknek helyet adó területté nevezte ki. 

Vízminőség-védelem  

A Tisza-tó vízminőségét három szervezet ellenőrzi rendszeresen. A területileg illetékes Megyei Tisztiorvosi Szolgálat Intézményei a strandok bakteorológiai vizsgálatát, a Vízügyi Igazgatóság az üzemirányításhoz szükséges vizsgálatokat, a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a tározó öt, úgynevezett törzshálózati mintavételi helyén az MSZ 12749 számú szabványban előírtak szerinti vízminőségi vizsgálatokat végzi el. Az érintett laboratóriumok akkreditáltak, így hiteles vizsgálati eredmények alapján reális kép alakítható ki a Tisza-tó vízminőségi helyzetéről.  A Tisza-tó öt víztérre osztható: az Abádszalóki-öbölre, a Sarudi, Poroszlói, Tiszavalki medencékre és a Tiszai víztérre.  Az egyes vízterek öblítő csatornákon keresztül kapcsolódnak a Tiszához. Az öblítő csatornákon épült műtárgyak zárásával az egyes vízterek függetleníthetők a Tiszától.  Amíg a Tisza folyóban a vízminőség a felső vízgyűjtőkről lefolyó vizek minőségétől függ, addig a Tisza-tó egyes víztereiben a helyi adottságok és a terhelések (vízmélység, strandok terhelhetősége, hullámzás, stb.) alakítják az aktuális vízminőséget.

Idézet egy horgásztól:

„ Mikor horgászni kezdtem, és itt most nem a gyerekkori mogyoró vesszős, csavaranya  nehezékes időkre gondolok, szóval mikor horgászni kezdtem, engem is csak az  hajtott, hogy minél nagyobb halat fogjak, vagy ha már az nem sikerül akkor minél többet, de azt gondolom valahol mindenki így kezdte, kezdi. Tanuló évek sárospataki lévén, a Bodrogon teltek, sorban megtanulva az alapokat, a horogkötéstől, a dobáson keresztül, a különböző szerelékek összeállításáig. Nyáron mikor meleg volt a vízben állva úsztattunk, spicc botokkal zaklatva a keszegeket, általában kenyérgyurmával csalizva (a csontit még házi módszerrel állítottuk elő, ami enyhén szólva se egyszerű nem volt, se gusztusos). Az éjszakai horgászatok, amikor jöttek a nagy dévérek és jászkeszegek, és vártuk mikor viszi el a halszeletet vagy kishalat a rettenetesen nagy harcsacsukasüllő:) és persze soha nem vitte el. Néha beszakadt a szerelék, néha megtépett egy-egy vízi-szörny, néha még a csónak is elsüllyedt, de sok olyan dolgot megtanultam, amitől úgy érzem horgász lettem.      
     Horgász, aki tiszteli a vizet, tiszteli a halat, olyan ellenfélként tekint rá, akinek túl kell járni az eszén, és ha ez már sikerült, akkor megadja neki az esélyt, hogy küzdhessen. Mert ez az a küzdelem, ami miatt újból, és újból kimegy a horgász a vízre, és órákat ül a botok mögött várva az ellenfélre.”

(http://horizonthorgasz.ingyenweb.hu/)

A Tisza-tó élővilága

A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km2-nyi kiterjedésével a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A Tisza-tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, aminek következtében egymástól habituálisan, hidrológiai, hidrobiológiai jellemzőikben markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kisvízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a mederanyag is. A tározótérben az árasztás óta a makrofita növényzet aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik. Jelenleg a tározó összfelületének kb.55 %-a borított növényzettel. A tározó hinarasaiban állományalkotó a sulyom (Trapa natans), a mocsári növényállományokban, pedig a nád (Phragmites australis). A mocsári növények közül jellemző ezen kívül a keskeny- és széleslevelű gyékény (Typha angustifolia, T. latifolia) és a harmatkása (Glyceria maxima). A hínárnövények esetében a sulyom mellet más hínárfajok kiterjedése nem meghatározó, azonban a tározóra jellemző tündérfátylas (Nymphoidetum peltatae) és tündérrózsás (Nymphaeetum albo-luteae) állományok figyelmet érdemelnek.

A környezeti tényezők változása magával hozta a planktonikus és bentonikus élőlények minőségi, mennyiségi változásait is. Mivel a Tiszában magas a növényi tápanyagok koncentrációja, a fitoplankton fő limitáló faktora a hőmérséklet és a lebegőanyag-tartalom. Az éves változások az áradáshoz köthetők. Az áradás során alacsony faj- és egyedszámok jellemzőek kovaalga dominanciával, míg apadáskor a hullámtérből állóvízi elemek is bekerülnek a folyóba. A duzzasztás idején a zöldalgák aránya növekszik. A tározótérre globálisan a viszonylag stabil, fajgazdag és változatos fitoplankton jellemző. Az egyes medencékben - eltérő környezeti adottságaik miatt - különböző mennyiségű, és minőségű állomány található. Ebben meghatározó a nyílt víztér és a növényállomány aránya, a vízmélység, és a kitettség.

A duzzasztott Tisza zooplankton állománya a vízjárás szeszélyes változása következtében igen változékony. Árvíz idején kis faj- és egyedszám jellemző. A nyári időszakban a folyó zooplanktonjának összetétele mind faj, mind egyedszám tekintetében hasonló a tározó nagy medencéinek állóvízi planktonjához. A tározóban a kerekesférgek (Rotatoria) és kisrákok (Cladocera, Copepoda) csoportja összességében a sekélyvizű ökoszisztémákra jellemző fajösszetételt mutatja. Az egyes medencékben a makrofita növényállományok által létrehozott zárt vízterekben mozaikos szerkezetű zooplankton állomány alakul ki. Ez a mozaikosság az árvízi időszakokban csökken. A szukcessziós folyamatok hatására az euplanktonikus elemek a mélyebb vízterek, (Abádszalóki-öböl, Poroszlói-medence egy része), valamint az öblítő-csatornák által közvetlenül befolyásolt területeken lesznek dominánsak. A zártabb, sekély vizű elmocsarasodó területeken a növényzet között élő (metafiton) fajok és az üledékfauna tagjai dominálnak.

A tározótér bentonikus faunája összességében közepesen gazdagnak mondható. Jellemző rá az állóvízi fauna dominanciája. A zooplanktonhoz hasonlóan itt is eltérések tapasztalhatók az egyes medencék állományának mennyiségi és minőségi viszonyaiban. A zártabb, növényzettel borított területeken a biomassza némileg magasabb, mint a nyílt vizes területeken, de a mocsarasodás következményeként itt a szélsőséges, oxigénhiányos állapotot is elviselő kevéssertéjűek (Oligochaeta), és árvaszúnyog lárvák (Chironomidae) vannak nagyobb arányban jelen.

A kiskörei duzzasztás és tározás hatására bekövetkezett változások nagymértékben átalakították a Tisza Kisköre-Tiszabábolna közötti szakaszának halállományát is. Összességében jellemző a folyóvízi fauna faj- és egyedszám csökkenése. A duzzasztás, de még inkább az árasztás révén azonban kialakult egy jellegében a korábbitól eltérő, annál sok tekintetben változatosabb élőhelykomplex, amelynek adottságai kedveztek egyrészt a szinttáj limnofil fajainak szaporodásához, másrészt elősegítették a primer és szekunder produkciót, ezzel a hal- biomassza növekedését is. A halfauna összképe alapján a tározó területére eső folyószakasz a dévér-zóna alsó szakaszához tartozik, természeti értékét a tározó nagyfokú mozaikossága révén kialakult egyedülállóan változatos szerkezetű hal-együttesek adják. A környezeti adottságoknak megfelelően a folyómeder, a tározótér, valamint a tározótérben található holtmedrek halfaunája eltér egymástól. A duzzasztott folyómederben leggyakoribb fajok a karika keszeg, dévérkeszeg, ezüstkárász (Carassius auratus), a gazdasági szempontból fontosabb fajok közül gyakori a ponty (Cyprinus carpio), a süllő (Stizostedion lucioperca), a harcsa (Silurus glanis) és a csuka (Esox lucius). A magasabb fajszám a ritkának tekinthető reofil fajoknak köszönhető, amelyek mind a mai napig színesítik e terület faunáját. A tározótér és a holtmedrek fajszáma alacsonyabb, itt az állóvízi körülményekhez alkalmazkodott limnofil fajok dominálnak pl. a dévérkeszeg (Abramis brama), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), fekete törpeharcsa (Ictalurus melas), naphal (Lepomis gibbosus), tarka géb(Proterorhinus marmoratus), a ragadozók közül a csuka (Esox lucius) és süllő (Stizostedion lucioperca) mellett igen elterjedt a balin (Aspius aspius). A holtmedrek zártabb vizeiben kiemelkedik a növényállományokhoz kötődő fajok aránya (szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), sügér (Perca fluviatilis)) és ugyanitt a stagnofil fajok (compó (Tinca tinca), széles kárász (Carassius carassius), ezüst kárász (<SPAN style="mso-bidi-font-style: it