Ülj ide mellém…
Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet, leolvasztotta a Nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem az utat, mely hozzád vezetett.
(Csukás István)
| |
Várlak
Merengve ültem a parton,
Rám köszöntött lassan az alkony.
S a vén Duna két partján
Szürkeség nyugodott mélán.
Egyedül éreztem magam,
A szél hátrafújta hajam,
S a vén Duna két partján
Az este leszállt már némán.
Várlak. "Talán nem jössz el?"
Furcsa érzés töltött el,
S a vén Duna két partján
Sötétség záporozott rám.
Indulni készültem éppen,
Mikor meghallottam lépted,
S a vén Duna két partján
Kigyúlt a lámpaszivárvány.
| |
¤BARÁTI MAGAZINOK, OLDALAK¤ |
| |
B¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤B |
| |
A VERS
A villám sem él sokáig,
fényében magányosan,
csupán addig, míg elérhet,
felhőtől az első fáig,
mellyel egyesülni vágyik.
A vers maga is olyan.
Fényében magányosan addig él,
ameddig élhet,
felhőtől elér a fáig, indul tőlem,
s meglel téged.
| |
„Azért van síró, hogy vigasztald,
Éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
Vak, elhagyott azért van, hogy szeresd!
Azért van annyi árva, üldözött,
Hogy oltalmat nyerjen karod között.
Az irgalmat kínok fakasztják,
Mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
Azért van, hogy megmutassad,
Mennyi SZERETET van Benned!”
"A végtelenhez mérve nem is létezünk,
A csillagévek óráin egy perc az életünk.
Az ember önmagában semmit sem ér,
Ha nincsen barátunk, elvisz a szél."
| |
"Amikor gyenge vagy,
akkor vagy a legerősebb.
Amikor semmid sincs, tiéd
az egész világ.
Amikor végképp elbuktál,
és úgy érzed, már nem bukhatsz
alább, akkor már csupán
egyetlen sóhajtás a győzelem.
Egyetlen sóhajtás.
Sóhajts!
Fújd ki a levegőt,
ereszd el a kétségbeesést,
ereszd el dühödet,
ereszd el a görcsös akaratot!"
| |
AZ ÉN SZIVEM
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.
(Nagy László)
„Az Isten az egyszerűség,
Unja a túlságos jókat,
Unja a nyugtalanokat
S a sokszerű, nagy álmodókat.
Az Isten engem nem szeret,
Mert én sokáig kerestem,
Még meg se leltem s akkor is
Kötődtem, vele s versenyeztem.
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.”
(Ady Endre: Az Isten balján)
Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
Ma június van
S kissé búsan
Jöttem el valahonnan.
Jóéjszakát se mondtam.
Meleg, vihartalan
Nyárban
Tettem be oda a szívem
S a lábam
S szeretném kivonni őket,
E hamar lépegetőket.
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
(Ady Endre)
Jó éjszakát
Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rímek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényűzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későkelő.
Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyersdalú jelen.
Majd egyszer... Persze...
Máskor... Szebb időkben...
Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szíve... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át...
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolondság... szép jó éjszakát!
(Tóth Árpád)
| |
| |
|
|
|
[Friss hozzászólások] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Minden sikeres férfi mögött 1 nő áll
A férfi olyan, mint egy hatalmas Q betű. Egy nagy nulla, kis farokkal
A férfi olyan mint a hal. Mindkettőnek van feje, de a farka vezet
Mi a különbség a férfi és a nylonharisnya között? Semmi. Mind a kettő szalad, ha szükséged van rá.
Mi a közös a felhőkben és a férfiakban? Ha elhúznak, szép napunk van.
Mi a különbség a joghurt és a férfi között? A joghurtnak van kultúrája...
REmélem egy pici mosolyt csaltam arcodra!!!???
Már rég voltam itt!!!! Pussszantalak!!!!
Naon köszi!!!
Sokban igazak!!!
Pussz!!! Neked!!! Sejetgéllek!!!
|
A hold,
A fény,
A csillagok.
Túlragyogják a napot.
De mi a legjobban ragyog…
Ott van a szívedben!
Örökön öröké.. a szeretet.
A legnagyobb kincs az emberekben,
Ki rátalál az öszinte igaz szeretetre.
Rátaláltál hát vigyázz rá,
Tartasd meg ,
Szorítsd esősen,
Ne enged elmenni.
Élj vele,
S add tovább,
Mosolyogj,
S légy vidám!
A szívedben a melegséget,
ne engedd kihűlni sose!
Szép álmokat..Szeretettel Era
Nagyon szépen köszönöm!
|
A szeretet sír és óhajt A szeretet kér és sóhajt sóhajjal táplálkozik. A szeretet,hogyha nem könny sem sóhaj,mélyéből nem jön, nem is égő,igazi. A szeretet szenvedni vágy teher néki ez a világ Unalom maga a fénye Várakozva még növekszik; messzeségek nem csüggesztik nem fogy,hanem jobban él. S olyan nagy a szeretet lángja és az égést úgy kívánja; hogy kihunyni sohasem fog; Semmi zápor el nem oltja S a folyóvíz el nem fojtja Mindig csak jobban lobog! S ez a láng maga az élet másra nem lehet szükséged! Ami jó még van egyéb nélküle nem ér semmit! Mind elolvad,leomlik! Mind csak tűnő semmiség?
Szeretettel.Feri...Szép jó éjszakát..
Nagyon sajnálom ha nem tud bejönni hozzám..Más betud jönni,nemtudom mi lehet a gond.Talán az internet expoler..mert sajnos ma sokat kynlodva jutottam én is ide ..
Nagyon szépen köszönöm!
Nem tudom mi az ok?! Era és másik oldalatokra bejutok, Hmmm..?! A mint láthatod.Nem tudom mit csináljak?Sokat kisérleteztem, de rámegy a gépem már. Ugyhogy bocsi..!
(Olyan mintha le lennék tiltva.) |
Mikor arcodon követhetem lelked, amikor nem nézel vissza, mert éppen csukott szemmel látsz. Mikor egy sóhajjal leheletként siklik alá szíved, akkor érinteném meg ajkammal a szemed."
Legyen szép a napod. Szeretetpuszillak: LadyMoon |
Drága Böbemama! Köszönjük, amit küldtél és a jó kívánságokat! Lánykád lapját belinkeltem hozzánk, ha nem bánod! Puszi: Kriszti
|
Azt mondtad én vagyok a Te őrangyalod. Lehetnék, de a Teremtő halandónak alkotott. Pedig szívesen lennék az őrangyalod, Ki vigyázza lépted, és óvja a mosolyod. Vigyáznék rád éjjel, nappal, őrizném az álmodat, Elsimítanám homlokodról a gondszőtte ráncokat. Angyalszárnyam borítanám fázó testedre,
Este álomport hintenék álmos szemeidre.
De félek, akkor nem élvezhetném a csókjaid mámorát, S nem érezném otthonomnak a mennyek országát. Inkább választom hát a halandó életet, Csak testemen érezhessem az ölelésedet. De lépteidet halandóként is vigyázhatom, És mindig feléd nyújtom majd segítőkész karom. Neked adom szerelmem, és halandó szívemet, És emberfeletti erővel küzdök majd,
Azért, hogy boldoggá tegyelek.
Szép estét és gyönyörű álmokat. Szeretetpuszillak: LadyMoon
NAGYON SZÉP! KÖSZÖNÖM LADYMOON!
BOBEMAMA |
LASSÚ TÁNC
Nézted valaha a gyerekeket,játszani a körhintán? Hallgattad, mint az esőcseppek földet érnek tompán.Követted,szemeddel egy pillangó szeszélyes röptét,
Nézted a tovatűnő éjben a felkelő nap fényét?Lassítanod kéne. Ne táncolj oly gyorsan. Az idő rövid A zene elillan... Átrepülsz szinte minden napodon? S amikor kérded, Hogy s mint?Meghallod a választ? Mikor a nap végetér, te ágyadban fekszel, Tennivalók százai cikáznak fejedben? Lassítanod kéne. Ne táncolj oly gyorsan. Az idő rövid.. A zene elillan...
Szoktad mondani gyermekednek, majd inkább holnap? És láttad a rohanásban, amint arcára kiült a bánat? Vesztettél el egy jó barátot, hagytad kihűlni a barátságot,szerelmet Mert nem volt időd felhívni, hogy annyit mondj: Szia?
Lassítanod kéne. Ne táncolj oly gyorsan. Az idő rövid. A zene elillan. Mikor oly gyorsan szaladsz, hogy valahová elérj, Észre sem veszed az út örömét. Mikor egész nap csak rohansz s aggódsz,
Olyan ez, mint egy kibontatlan ajándék.. melyet eldobsz szinte egy perc alatt. Az Élet nem versenyfutás Lassíts, ne szaladj oly gyorsan Halld meg a zenét , Mielőtt a dal elillan.
Jó éjt ..Kellemes jővőhetet..Szeretettel.feri
KÖSZÖNÖM!
Van akinek... Az idő rövid.. A zene elillan... Örülj, hogy még ezt TE nem tudod!
|
Újra dúdol a szerelem…
Odakint bár január van, Hétágra süt a nap. Elmerengve nézem a kinti ragyogást És a lelkem - szárnyra kap. Ábrándos szemem a múltba visszanéz. Újra látom a fiatal énemet. Visszaemlékezem régi illatokra, És arra milyennek gondoltam – akkor - az életet. Úgy képzeltem, hogy tavasz az Élet, És nyarat dúdolt az énekem. Szelíd ábrándok ringatták a szívem, Így talált rám az első szerelem. Mikor először találkoztunk Szirmot bontott az ablakon a jégvirág, Majd a nyár perzselte forróvá a testünk, És hajunkba kócolta a hársfa illatát. Kézen fogva futkároztunk Vadvirágos, tarka réteken, S vágyakat gyújtott testünkben Az első, suta szerelem. Sütkérezem a bágyadt januári fényben, De melege nem járja át testemet. Az a régi ősz elvitte a nyár melegét, És elhervasztotta bennem a szerelmet. A tél - rám csókolta fagyát, És dermedtté tette szívemet, Megölte a boldogság kék madarát, És szürkévé tette a fényeket. És mégis, ha egy-egy emlék, Mint eltévedt pillangó – átrepdes szívemen, Könnyeim fátylán át újra látlak Téged, És szívemben újra dúdol a szerelem…
Szép estét kívánok. Szeretetpuszillak: LadyMoon
Köszönöm LadyMoon!
Drága barátném!
Mint eltévedt pillangó – átrepdes szívemen, Könnyeim fátylán át újra látlak Téged.
|
Elsodort mellőlem az Élet. Kézen fogott és elvitt messzi tájra Közénk állt a távolság, És a felejtés homálya. Könnyeim hullottak fűre és virágra, Hajnalban azt hitték harmat hullt a tájra. Mintha lehulltak volna az égbolt csillagai, Úgy tudtak ragyogni a hajnal cseppjei. Én gyűjtenék e fényből, és átnyújtanám Neked, Talán felmelegítené fagyos szívedet…
Jó pihenést és gyönyörű álmokat. Szeretetpuszillak: LadyMoon
Te mindig felmelegíted....
megvígasztalsz...
(föleg még más meg bánt folyamatosan)
Nagyon hálás vagyok, hogy sosem hagysz magamban keseregni!
KÖSZÖNÖM!!!
Ölellek! Bobemama
|
Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. Célod van, s aki ismeri a célt, merje birtokolni a rávezető eszközöket is. Ha mégis elgyöngülnél a cél előtt, fordulj a szívedhez tanácsért. Egy kis késlekedés nem árt: ami hamar áll elő, hamar a semmibe vész. Nincs jobb társ az erős szívnél, mely a kellő pillanatban átsegít a bajokon. Élj a szív törvénye szerint. Akinek célja, a helyes élet? annak eszköze, az emberség.
Jó éjszakát.Szép vasárnapot..Szeretettel. Feri
|
Jégvirágos ablakomon kitekintek én már,
Szobába meleg árad ,
Kandallóban tűz pattog,,
S a szívekből Béke s szeretett dalol.
Sűrűn száll a hópehely,
Át se látni rajta.
Arcomra ér s elolvad..
Friss vizet hagyva.
A hold és csillagok vakítják a havat,
Az angyalok őrzik az álmot,
Míg várok ..
Míg álmodok..
Míg a béke s szeretett hangját hallani vélem,
De jajj ördögi álom ,
Mert e világon több az álszent
Mint bárhol máshol.
De vannak kik angyalok ,
Kiknek szárnya vérzik ,
Igy is repülnek mosolyogva,
Síró hangját nem hallatva,
Csak áldott mosolyát mutatja.
Mosolyt csal arcunkra emelt fővel nézzük,
Arcunkba hó hull,
De csak állunk és tűrjük
Ahogy arcunkra fagy a dér
S megdermed a ráncunk is.
Arcunkra fagy a mosoly,
De a kandalló tűzze felolvaszt
Kiolvasztja a jeget,
Oly erős ez.
Nem más mint az őszinte szeretet.
Szép álmokat ,pihentető hétvégét kivánok szeretettel Era
Neked is hasonlókat!
Köszönöm!
|
Drága Böbemama!
Nagyon kellemes hétvégét kívánok!
Kriszti
Neked is, jobbulást!!!! |
„Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget. Csak egy tűzhelyét kívánok. Hívó lámpa fényt, meleget azoknak, akiket szeretek. Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet, és kevés embert. De az aztán Ember legyen!”
„A szeretet nem adó, nem követelés, mely mögött áll végrehajtó. A szeretet úgy árad, mint a napfény: csöndesen és állandóan – egyedül a maga csodatévő hevétől.”
Pihentető éjszakát és gyönyörűséges vasárnapot kívánok: Manó
Neked is nagyon szép hetet!
Drága Manóka!
|
Kedves Böbemama, a forgó feliratot helyre állítottam, fel is tettem a főoldalamra, köszönöm Neked. A többivel nem bírtam, kitöröltem.
Üdv. H54
Nem baj szívem! Most így sikerült!
Majd ha okés lesz, átküldöm, és megpróbálom feltenni is nektek!
Ügyködtem nektek de nem sikerált! Na bumm! Majd legközelebb!De azért PUUSZZ! Mindenkinek!
|
Tudod Kedvesem, néha szeretnék tündér lenni. Magasba repülni puha lepkeszárnyakon. Kezemben ott lenne kedvenc varázsbotom, S én segíteni tudnék a rászorultakon. Ki szomorú, arra mosolyt varázsolnék, Az éhezőnek adhatnék kenyeret. A háborút békére változtatnám, És gyógyítanám a szenvedő beteget. Aki vak, annak a Fényt hoznám, A némának a szavak erejét. A béna újra mozoghatna, A süket hallhatná a szférák zenéjét. De sajnos nem vagyok Tündér, Így hát varázsolni sem tudok. Csak szerelmem ereje az, Amivel rád hathatok. Csak szeretni tudok, De azt szívből, igazán, S ez elég lesz ahhoz, hogy kettőnket repítsen S mi találkozzunk a Hold túlsó oldalán…
Szép napot kívánok. Szeretetpuszillak: LadyMoon
|
Ha van kedved nézz be hozzánk,
|
Itt ülök, ahol annyiszor babonázott meg minket az éjszaka balzsama. Ahol annyiszor egymásra talált két árva lélek magánya… Itt, ahol már csak ábrándjaim mezején találkozom veled, Ahol az éjszaka csendjébe suttogom a neved. Itt, ahol utoljára csókoltad vágyadat a számra, Ahol véget ért egy Tündér édes boldogsága… Most csak nézem a szelíden fodrozódó vizet, Visszatartom az érted hulló fájó könnyeket, Mert nekem a búcsúszóval nem ért véget a szerelem, Míg élek szerelmed pecsétjét hordozom a szívemen…
Szép estét. Szeretetpuszillak: LadyMoon |
Valahol az égen, van egy fényes csillag, Iránytűje lehet a mesés angyaloknak. Hogy merre is van, azt senki sem tudja, De biztos, hogy van, hisz mesélnek róla. Mesélik még azt is, ha távozik egy élet, Születik egy angyal, s benne újra él a lélek. Mert angyalok leszünk, csak még nem tudunk róla, De így van, én tudom, hisz valahol meg van írva. Újra élünk ott fenn, kikkel régen találkoztunk, Anyákkal, apákkal, s kikkel együtt randevúztunk. Együtt leszünk ismét, s még jönnek utánunk, Kiket egyedül hagytunk a Földön, de innen fentről látunk. Látjuk azt, mikor a temetőbe mennek, S sírunkra egy-egy virágot letesznek. Könnybe lábad szemünk, ha könnyeiket látjuk, De innen fentről vigyázunk majd rájuk. / Ismeretlen/
Szép estét kívánok drága Böbe.
Szeretetpuszillak: LadyMoon
Puszillak Drága!
Amint tehetem megyek!
KöszönöK mindent!
Bobemama |
Nem tudlak elfeledni. Emléked még most is fáj. Minden ébredés olyan kínzó nélküled, Kell, hogy egyszer még újra rám találj.
Én várni fogok rád a dombtetőn, Hol annyiszor ölelt karod. Nézem a szelíden hömpölygő folyót, És mellém képzelem imádott alakod.
Újra átélem az ölelésed, A szél - most helyetted simogat. Várni foglak valahányszor a hold Ezüstté csókolja az árnyakat…
Szép estét kívánok. Szeretetpuszillak: LadyMoon |
Utcán lépdelek,
Egy kavicsot követek,
Magam előtt rugdosom ,
Míg szikla széléhez nem vezet..
Dillemák ?Gondolatok? Érzések?
Kavarognak bennem szüntelen…
Árnyéka vagyok önmagamnak.
Mint a kitörni készülő vulkán,
Úgy robban a könnyem ,
S mint egy vízesés..
Egy zuhatag lesz ...
Morajlik , zúg,nagyot csobban…
Üvöltő hangját senki nem halja..
Némán magába fojtja..
Más tudomást se vesz róla.
Bízzva bízz
Lelkeddel remélj,
Szíved tárt ki,
Adj esélyt..
Szép álmokat..Szeretettel Era
Nagyon szépen köszönöm!
Aranyos vagy!
bobemama
|
[Friss hozzászólások] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
| |
|
|
|
Ha tetszik portálom, üzenj nekem!
Szeretettel visszavárlak!
Ha nem tetszik,sürgősen keresd meg a képernyő jobb sarkában a piros X-t.
"Az illemet otthonról hozzuk magunkkal!"
| |
További idézetek...
További idézetek...
NINCS PÉNZED TINTAPATRONRA?
..KATT IDE!..
Tanulj meg nemet mondani! Többet érsz vele, mintha beszélnél latinul.
Charles Haddon Spurgeon
Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A legtöbb utánzót az utánozhatatlan csábítja.
Marie von Ebner-Eschenbach
Senkit és semmit nem ismerhetünk meg igazán, ha nem szeretjük. (...) Aki a szíve gyökeréig nem szeret valakit, azt nem is ismerheti meg. Addig terjed az ismeretünk, ameddig a szeretetünk.
Gyökössy Endre
Akkor jó embernek félben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a szerencse.
Faludi Ferenc
Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.
Gary Chapman
| |
KREATÍV ALAPANYAGOK MEGVÁSÁROLHATÓK |
| |
HA VAN KEDVED,KÉSZÍTS TE IS ÉS PÁLYÁZZ!! Itt: |
| |
SABLONOKAT, MINTÁKAT A KÉPESLAPKÜLDŐIMBEN BŐVEN TALÁLTOK! |
| |
További idézetek...
További idézetek...
Ma csak élvezd az életet,
örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged,
pohár csendül, Isten éltet!
Dupla Kávé
Jó tett helyébe jót várj.
Eged legyen borutlan isten arcz,
Szíved nyugalmasan mosolygja meg
Tündér évek` malaszthozó sorát.
Ezt kivánom nevednek ünnepén
Rövid de tiszta szív-fohászomul.
Nagy Imre
Amit az ember nem ért, azt csodálja.
| |
Dúdoló
Felhővé foszlott az erdő,
söprik nyers szelek.
Heggyé tornyosult a felhő.
Hol keresselek?
Korhadt tönkön üldögélek,
nyirkos fák alatt.
Nem tudom már, merre térjek,
honnan várjalak.
Virrasztom a fák tövében
szunnyadó telet.
Éneklek a vaksötétben
lámpásul neked.
(Rab Zsuzsa)
| |
Mindenki magányosan áll a föld szívén,
átdöfve a nap egy sugarától:
és már itt is az este.
Tenyeremre tettem a lelkem:
Nézd meg, milyen szép száz látó üveg!
De Ő gyémántokat szedett elő,
Mert Ő az embert sose érti meg.
| |
J¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤J |
| |
Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.
Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakítás, s
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
Pilinszky János
| |
SZELIDÍTS MEG
Szelídíts meg szavaiddal,
hogy higgyek a szavaidban,
szelídíts meg tekinteteddel,
hogy szemedbe nézhessek,
szelídíts meg kezeiddel,
hogy még egyszer
megfoghassam kezedet,
szelídíts meg mosolyoddal,
hogy mosolyogjak még rád,
szelídíts meg magányoddal,
hogy feloldjam magányodat,
szelídíts meg, hogy én is
megszelídítselek.
| |
Csodálatos este
Volt egy csodás este
mikor gyertyafény leste
hogyan bókolt egymásnak
két szerelmes teste.
A félő gyönyör altja
Néztük, ahogy vallja
szemünk a szemünkbe
egymást hogy akarja.
Majd összebújtunk lassan
ölelt éjfekete paplan
féltés és vad hiány
volt minden pillanatban.
Nem volt, se nyár, se tél, vagy éjjel
csak csodás szenvedéllyel
öleltük Szerelmünk
furcsa titkos kéjjel.
De elmúlt minden szépen
s már csak, szép szemeid kérem
légy mellettem mindig,
mert nélküled semmi,
nélküled végem.
| |
ÉDES
Édes, e szó jelenti az életet,
Édes, te, vagy aki kell nekem,
Édes ne menj el mellettem,
Édes szeress, kellesz nekem.
Kellesz nekem, testileg-lelkileg,
Kellesz, a lelkem had gyógyuljon meg,
Kellesz,
had érezhessem magam embernek,
Kellesz, mert nagyon szeretlek.
EGYSZERŰ ÉLET
Tanulok bölcs, egyszerű életet,
nézem az égboltot, Istenhez esdve,
s hogy elcsitítsam riadt szívemet,
sokáig elcsavargok minden este.
Száraz lapu zörög a domb alatt,
ősz lankasztja az égő berkenyéket.
Én verseket írok, vidámakat,
rólad, múló, múló, gyönyörű élet.
Hazamegyek. Megnyalja kezemet
lágy szőrű macskám, enyhülten dorombol.
És nézem a tavi fűrésztelep
ormán kigyúló fényt az ablakomból.
A csendet csak ritkán zavarja meg
a gólya, ahogy leszáll az ereszre.
És hogyha az ajtót megzörgeted,
talán már fel sem figyelek a neszre.
(ANNA AHMATOVA)
(fordította: Rab Zsuzsa)
Nem vagyok lángoszlop,
se magamat Teremtő,
se befelé forduló,
se lírámat hirdető,
Nem vagyok megváltó,
se zsoltárt éneklő,
nem vagyok Gonosz,
és nem vagyok szerető,
nem vagyok író,
se vezető Pásztor,
Semmi vagyok,
de az legalább százszor!
Lágy
tavaszi
zsongás!
Üde pillanat!
Bűvölj el buja illatoddal,
ringass el édes ábrándokkal,
s hozd el nékem az újjászületést!
Könny-tóban szunnyad szép reményem,
jégbe zártan őrzi
összetört szívem a fagyos tél.
Bánatba burkolt vándor-lelkem
mégis könnyű
Ébredést.
A csillag-ablakok
Valamikor úgy hallottam
apróléptű kiskoromban
nagyanyámtól, ki csodákból
bölcs papoknál többet ismert,
hogy a csillag fönn az égen
kis lyukacska, cifra ablak,
melyen által angyaloknak
szent karai ránk nevetnek,
s a Nap az Úr látó-háza,
a Hold pedig Máriáé,
mi Urunknak szent Anyjáé,
aki el nem hagyna minket --
Nagyanyám még arra intett:
hogyha meghal, égre lessek,
nagysugarú csillagocskát
Tejút-szélben megkeressek,
mert reméli, néki is jut
egy kis ablak mennyek alján,
merthogy mindig szeret engem,
távolból is vigyáz majd rám,
s megígéri már előre,
úgy kinyitja, olyan tágra,
hogy az egek fényessége
lángot vet az éjszakába -
- ha jó leszek, egy sugarat
elkér szemem bogarába.
(Szent-Gály Kata (zitus))
| |
| |
|
|