Ülj ide mellém…
Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet, leolvasztotta a Nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem az utat, mely hozzád vezetett.
(Csukás István)
| |
Várlak
Merengve ültem a parton,
Rám köszöntött lassan az alkony.
S a vén Duna két partján
Szürkeség nyugodott mélán.
Egyedül éreztem magam,
A szél hátrafújta hajam,
S a vén Duna két partján
Az este leszállt már némán.
Várlak. "Talán nem jössz el?"
Furcsa érzés töltött el,
S a vén Duna két partján
Sötétség záporozott rám.
Indulni készültem éppen,
Mikor meghallottam lépted,
S a vén Duna két partján
Kigyúlt a lámpaszivárvány.
| |
¤BARÁTI MAGAZINOK, OLDALAK¤ |
| |
B¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤B |
| |
A VERS
A villám sem él sokáig,
fényében magányosan,
csupán addig, míg elérhet,
felhőtől az első fáig,
mellyel egyesülni vágyik.
A vers maga is olyan.
Fényében magányosan addig él,
ameddig élhet,
felhőtől elér a fáig, indul tőlem,
s meglel téged.
| |
„Azért van síró, hogy vigasztald,
Éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
Vak, elhagyott azért van, hogy szeresd!
Azért van annyi árva, üldözött,
Hogy oltalmat nyerjen karod között.
Az irgalmat kínok fakasztják,
Mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
Azért van, hogy megmutassad,
Mennyi SZERETET van Benned!”
"A végtelenhez mérve nem is létezünk,
A csillagévek óráin egy perc az életünk.
Az ember önmagában semmit sem ér,
Ha nincsen barátunk, elvisz a szél."
| |
"Amikor gyenge vagy,
akkor vagy a legerősebb.
Amikor semmid sincs, tiéd
az egész világ.
Amikor végképp elbuktál,
és úgy érzed, már nem bukhatsz
alább, akkor már csupán
egyetlen sóhajtás a győzelem.
Egyetlen sóhajtás.
Sóhajts!
Fújd ki a levegőt,
ereszd el a kétségbeesést,
ereszd el dühödet,
ereszd el a görcsös akaratot!"
| |
AZ ÉN SZIVEM
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.
(Nagy László)
„Az Isten az egyszerűség,
Unja a túlságos jókat,
Unja a nyugtalanokat
S a sokszerű, nagy álmodókat.
Az Isten engem nem szeret,
Mert én sokáig kerestem,
Még meg se leltem s akkor is
Kötődtem, vele s versenyeztem.
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.”
(Ady Endre: Az Isten balján)
Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
Ma június van
S kissé búsan
Jöttem el valahonnan.
Jóéjszakát se mondtam.
Meleg, vihartalan
Nyárban
Tettem be oda a szívem
S a lábam
S szeretném kivonni őket,
E hamar lépegetőket.
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
(Ady Endre)
Jó éjszakát
Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rímek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényűzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későkelő.
Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyersdalú jelen.
Majd egyszer... Persze...
Máskor... Szebb időkben...
Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szíve... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át...
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolondság... szép jó éjszakát!
(Tóth Árpád)
| |
| |
|
|
|
[Friss hozzászólások] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Cijjjjóka-mijjjjóka!!!
Nadon nadon nadon sép lett az oldalad!!!! Gratula!!!!!!
Nagyon tetszik!!!!! Pussssyka
deneverbaba
Nagyon szépen köszönöm! Drága kis deneverbabám!
Puszillak és ölellek: bobemama |
Összegyűjtöttem a csillagok fényét. Most oda adom Neked. Engedd, hogy ezek a parányi gyémántok Beragyogják lelked! S mikor már betölti mindened, S a szemeidben is ott csillog e fény, Karold magadhoz a testem, Hogy bennem is felgyúljon a szenvedély! Ragyogjon fel a szerelem bennem, Had világítson tőled a lelkem…
Legyen nagyon szép a napod, estéd ragyogják be a csillagok. Drága Böbém:) Tegnap te a hajnal aranyát hoztad nekem, ma én a csillagok fényét, és a hold sugarát hozom Neked, hogy beragyogják fényükkel a lelked. Szeretetpuszillak LadyMoon
Hát Drága LadyMoon! Nagyon tündéri vagy! Nagyon szépen köszönöm! Vigyázzanak rád is az égi csillagok!!
Ölellek! bobemama
|
Életed útját magad választod, Válassz hát úgy, ha egyszer Elindulsz, nincs már visszaút."
Szeretettel Feri ..
|
Havas kietlen tájon,
Az utam járom,
A kandaló melegére vágyom,
S arcom beragyogja ,
A fénylő csillag sugallata.
S a szívem súgja menj oda.
Közelebb lépek,
S a rohanó emberek megálltak körülöttem,
Körbe nézek …
De csak én mozdulok ,
A többiek nem lépnek.
Csak állnak s néznek hidegen.
A melegséget a szívedbe na hagyd kihülni sose!
Szép álmokat, kellemes pihenést kívánok Böbemama !
Szeretettel Era
|
Aloha!!! Nadon sépen köszönök mindent!!!!!!! Nadon tetszik minden!!!! :D Nadon sép az oldalad, és köcccike a sok segítséget!!!!! Pussssssszantalak
deneverbaba
|
Szia Böbe!!! Köszi a látogatást a lapomon és a verset, meg a szép képeket.Neked is szép és jó napot kívánok, kevés hóval... Puszillak: webnagyi |
Nagyon hideg van öltözzetek fel jól, vigyázzatok magatokra. Szép jó reggelt kivánok mindenkineküdv Margó
|
Kedves Böbemama!
Szép jó reggelt és nagyon szép napot kívánok! Az éjszakai munka után kimondottan megnyugvás volt nálad egy kicsit megpihenni. Köszönet érte! De azért most már megyek és alukálok egy kicsit.
Üdvözlettel: csavargó
Szia drága Csavargó barátom!
Te is korán keltél? Na aludd ki magad, s gyere vissza! Tettem fel újakat!
Pusszz! bobemama
|
Kedves Böbemama!
Szép jó reggelt és nagyon szép napot kívánok! Az éjszakai munka után kimondottan megnyugvás volt nálad egy kicsit megpihenni. Köszönet érte! De azért most már megyek és alukálok egy kicsit.
Üdvözlettel: csavargó |
Beney Zsuzsa: Anya dúdolja
Azt kérdezed tőlem hogyan vártalak?
Mint az éjszakára fölvirrad a nap, mint a délutánra jön az alkonyat, mint ha szellő jelzi a förgeteget- ezer pici jelből tudtam jöttödet.
Mint tavaszi reggel a nap sugarát, fagyos téli este jégcsap illatát, mint az alma ízét, tejet, kenyeret- pedig nem is láttalak még, úgy ismertelek.
Mint a fény az árnyat, záport a virág, mint patak a medrét, madarat az ág, mint sóhajos nyári éjjel a fák az eget- mindenkinél jobban téged így szerettelek.
Kellemes hétvégét, Böbe mama!
Kriszti
|
Megmásztam életem legnagyobb s legnehezebb hegyét.Küzdöttem , fájdalomal, kínal ..mindenel. Sárba, hóba, fagyba, esöbe s napsütésbe jártam utamat.
Fent vagyok a hegy csúcsán.
Szakadék szélén állok .Merre lépjek? Elöre vagy hátra?
Felhök felett nézek el. Az üresség van elöttem . Nem szol senki , mit tegyek.Nem jönn fentröl se egy jel sem .Csak állok.
Hajamat hideg szél fujja,ruhámat felkapja , kezem kitárom az ég felé . Olyan mintha már repülnék.
Azt mondják a remény hal meg utoljára..Lassan de haldoklok..miközben szívem szeret s megszakad.
Mivel is érdemeltem ezt ki..Mit is csináltam rosszul..Nemtudom..De valamit biztos...Mert szívem görcsben , sanyarú és szomorú.....
Csodaszép hétvégét , jó pihenést kívánok neked és családodnak!Szeretettel Era
Az élet szép...! Te néked magyarázzam...!
Szeretet, hit, remény!!!
Higgy ezekben!!
Én mindig, és minden körülmények között a barátod maradok! Még akkor is, ha néha, nem akarod! Gondolatban, akkor is veled vagyok!
|
A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.
Csodálatos hétvégét kívánok Neked.Szeretettel..Feri..
Neked is csodálatos hétvégét!
|
Weöres Sándor: A létezés
"Nézz meg egy kődarabot, egy kalapácsot, egy bokrot, egy paripát, egy embert: mindegyik keletkezett, pusztuló, határolt, egyéni, külön-lévő. De közös lényegük, a létezés, nem keletkezett, nem pusztuló, nem határolt, nem egyéni, nem külön-lévő. A létezés mindenben azonos. A sokféle keletkező és pusztuló alakzat: ez az élet. Az örök egymásután, melynek minden alakzat csak egy-egy állomása: ez a létezés. Az ember az egyetlen, aki a változókban a névvelrögzíthetöt keresi: értelme van. Az ember az egyetlen, aki önmagában az egyéni és feltételes dolgok alá, a közös és feltétlen létezésig ás: lelke van."
Szia Böbemama!
Csodaszép, pihentető hétvégét kívánok! Manóka
GYÖNYÖRŰ HÉTVÉGÉT DRÁGA MANÓCSKÁM!
|
Kedves Böbemama! Ahogy illik regisztráltam és viszem a linked az oldalamra. Látom horgászcimborám kutakodása eredményes volt nálam, mármint H54-é. Örülök, hogy segíthettünk. Azért a bemutatkozást sem hagyom el. X.Y(welcome) az igazi nevem, de mivel világéletemben nagy csavargó voltam, így már erre a kis időre megmaradok annak. Azt hiszem még sokat tanulhatok tőled, hiszen ez az oldal valami csoda. Üdvözöllek: csavargó
Szeretettel Üdvözöllek, kedves Csavargó!
Nagyon örülök neked!
Köszönöm a dicséretet.Nagyon jól esett.
bobemama |
Kedves Böbemami, a kódot végülis Csavargótól indulva Marianna Honlapsulija oldalán találtam meg. Kipróbáltam egy próba oldalon, úgyhogy nyugodtan beillesztheted. Üdv. H54
Köszi, drága HOHÓM!Elvittem!!!
Na majd meglátjuk mire megyek velük! :)
bobemama |
Gyere Angyal, mert szükségem van rád. Érezni szeretném a kezed bársonyát: Ahogy lágyan fáradt arcomhoz ér, Oly szelíden, ahogy egy sóhaj útra kél.
Gyere és hozd el a szívembe a Fényt, Meggyötört lelkemnek adj újabb reményt! Gyere és suttogj nyugtató szavakat, Míg bennem a bánat végleg elapad!
Gyere, hogy láthassam szelíd mosolyod, Melyből a szeretet fénye rám ragyog! Gyere és maradj itt addig velem, Míg lelkem megnyugszik és visszatér a hitem!
Míg végre én is elhiszem, Hogy az Élet még szép lehet, S hogy a Szeretet győzelmet arathat A rút Halál felett…
Nagyon szép napot kívánok neked drága Böbém:)
Szeretetpuszillak: LadyMoon
Nagyon szépen köszönöm!!!
|
Drága Böbemama! Köszönöm a híreket. Nagy örömömre szolgált, hogy megint jártál nálam, és nagyon-nagyon köszönöm a szép verseket, képeket, amivel megtiszteltél. Én is hoztan Neked egy kis virágot, ez az első sajátkészítésű "csillogó" képem, talán örülsz neki. Szeretettel: edori
Köszönöm szépen, hogy megtiszteltél első munkáddal! Nagyon szép!
bobemama |
Király Imre: Őrizd meg!
Az álmaidra vigyázz! S őrizd meg friss tej ízét a gyermekkornak Mikor csaholó felhőket hajszoltál, S köszöntél minden bokornak
Őrizd meg szemedben az ártatlan kéket, Az első lépések botladozását, S hagyd, hogy kísérjen, rózsaszín nevetésed. Őrizd meg az először feszülő szavakat a szádnak, Mellyel testvére lettél a világnak. Az első sírásoddal megkarcolt csendet, Mellyel az örök bűnöket magadra vetted. Őrizd meg szavak ifjúkori lendületét, A nemlét társtalanságát váltsd fel apró örömökre, S a szív mélyhangjait énekeld, Konok tüzeknél lázasabban. Őrizd meg a hajnali földek szagát, Az égi óceán roppant csillaghadát, Halk folyók zöld csobbanását, Őrizd meg szemednek, Hogy elmerülhess benne, Ha rád tör sok bántó földi nesz.
Kígyóvonalú fák bámész lombját, Testükön a finom pókhálóredőt, Érezd a sóhajos bomló életvonzást, S őrizd meg a csillagszámláló időt.
Mert kell néha pár bolyhos emlék, Szótöredék, villanó mondatfoszlány, Hogy megtaláld elhagyott gyerekarcod S magadból egy darabot újra visszahozzál.
Szia Böbemama!
Kellemes napokat, lehetőleg esőmenteseket kívánok! Manó
Nagyon szépen köszönöm Drága Manócskám!
Ritkán jársz mostanában felém!
Bobemama |
Az otthon melegét a társunk iránt érzett lelkünkben parázsló szeretetláng adja... Dezsavű Köszönöm Drága Dezsavű!
Bizony, ÍGY VAN EZ!!! :)
Bobemama
|
Csendes az éj.
Fekete bársonyán gyémánt csillagok. A vén Hold ránk kacsint, Mosolya ránk ragyog. Ringat minket a csend. A nappal véget ért. Átadta helyét az estnek, Ő meg aludni tért.
Olyan jó így, Ahogy fejed nyugszik a vállamon.
Aludj csak Kedves! Én Veled álmodom.
Lehunyt szemed mögött
Vár egy másik világ,
Lepke könnyű szárnyán, Repít minket a vágy.
Van egy hely a szívem rejtekén Vágyból, szerelemből építettem én. Mások előtt ezt a helyet mindig zárva tartom, Neked őrizgettem, most kulcsát átadom. tt minden Téged várt, minden a Tied. Nem kell mást tenned, Csak lelkemhez simítani lelked. Mert Te vagy az, kit magamnak álmodtam, Kinek e csodás világot alkottam.
Derűs, szép hetet kívánok. Szeretetpuszillak: LadyMoon
Én is neked drága LadyMoon!!!
Nagyon köszönöm!
Csodás megint!
|
[Friss hozzászólások] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
| |
|
|
|
Ha tetszik portálom, üzenj nekem!
Szeretettel visszavárlak!
Ha nem tetszik,sürgősen keresd meg a képernyő jobb sarkában a piros X-t.
"Az illemet otthonról hozzuk magunkkal!"
| |
További idézetek...
További idézetek...
NINCS PÉNZED TINTAPATRONRA?
..KATT IDE!..
Tanulj meg nemet mondani! Többet érsz vele, mintha beszélnél latinul.
Charles Haddon Spurgeon
Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A legtöbb utánzót az utánozhatatlan csábítja.
Marie von Ebner-Eschenbach
Senkit és semmit nem ismerhetünk meg igazán, ha nem szeretjük. (...) Aki a szíve gyökeréig nem szeret valakit, azt nem is ismerheti meg. Addig terjed az ismeretünk, ameddig a szeretetünk.
Gyökössy Endre
Akkor jó embernek félben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a szerencse.
Faludi Ferenc
Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.
Gary Chapman
| |
KREATÍV ALAPANYAGOK MEGVÁSÁROLHATÓK |
| |
HA VAN KEDVED,KÉSZÍTS TE IS ÉS PÁLYÁZZ!! Itt: |
| |
SABLONOKAT, MINTÁKAT A KÉPESLAPKÜLDŐIMBEN BŐVEN TALÁLTOK! |
| |
További idézetek...
További idézetek...
Ma csak élvezd az életet,
örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged,
pohár csendül, Isten éltet!
Dupla Kávé
Jó tett helyébe jót várj.
Eged legyen borutlan isten arcz,
Szíved nyugalmasan mosolygja meg
Tündér évek` malaszthozó sorát.
Ezt kivánom nevednek ünnepén
Rövid de tiszta szív-fohászomul.
Nagy Imre
Amit az ember nem ért, azt csodálja.
| |
Dúdoló
Felhővé foszlott az erdő,
söprik nyers szelek.
Heggyé tornyosult a felhő.
Hol keresselek?
Korhadt tönkön üldögélek,
nyirkos fák alatt.
Nem tudom már, merre térjek,
honnan várjalak.
Virrasztom a fák tövében
szunnyadó telet.
Éneklek a vaksötétben
lámpásul neked.
(Rab Zsuzsa)
| |
Mindenki magányosan áll a föld szívén,
átdöfve a nap egy sugarától:
és már itt is az este.
Tenyeremre tettem a lelkem:
Nézd meg, milyen szép száz látó üveg!
De Ő gyémántokat szedett elő,
Mert Ő az embert sose érti meg.
| |
J¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤J |
| |
Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.
Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakítás, s
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
Pilinszky János
| |
SZELIDÍTS MEG
Szelídíts meg szavaiddal,
hogy higgyek a szavaidban,
szelídíts meg tekinteteddel,
hogy szemedbe nézhessek,
szelídíts meg kezeiddel,
hogy még egyszer
megfoghassam kezedet,
szelídíts meg mosolyoddal,
hogy mosolyogjak még rád,
szelídíts meg magányoddal,
hogy feloldjam magányodat,
szelídíts meg, hogy én is
megszelídítselek.
| |
Csodálatos este
Volt egy csodás este
mikor gyertyafény leste
hogyan bókolt egymásnak
két szerelmes teste.
A félő gyönyör altja
Néztük, ahogy vallja
szemünk a szemünkbe
egymást hogy akarja.
Majd összebújtunk lassan
ölelt éjfekete paplan
féltés és vad hiány
volt minden pillanatban.
Nem volt, se nyár, se tél, vagy éjjel
csak csodás szenvedéllyel
öleltük Szerelmünk
furcsa titkos kéjjel.
De elmúlt minden szépen
s már csak, szép szemeid kérem
légy mellettem mindig,
mert nélküled semmi,
nélküled végem.
| |
ÉDES
Édes, e szó jelenti az életet,
Édes, te, vagy aki kell nekem,
Édes ne menj el mellettem,
Édes szeress, kellesz nekem.
Kellesz nekem, testileg-lelkileg,
Kellesz, a lelkem had gyógyuljon meg,
Kellesz,
had érezhessem magam embernek,
Kellesz, mert nagyon szeretlek.
EGYSZERŰ ÉLET
Tanulok bölcs, egyszerű életet,
nézem az égboltot, Istenhez esdve,
s hogy elcsitítsam riadt szívemet,
sokáig elcsavargok minden este.
Száraz lapu zörög a domb alatt,
ősz lankasztja az égő berkenyéket.
Én verseket írok, vidámakat,
rólad, múló, múló, gyönyörű élet.
Hazamegyek. Megnyalja kezemet
lágy szőrű macskám, enyhülten dorombol.
És nézem a tavi fűrésztelep
ormán kigyúló fényt az ablakomból.
A csendet csak ritkán zavarja meg
a gólya, ahogy leszáll az ereszre.
És hogyha az ajtót megzörgeted,
talán már fel sem figyelek a neszre.
(ANNA AHMATOVA)
(fordította: Rab Zsuzsa)
Nem vagyok lángoszlop,
se magamat Teremtő,
se befelé forduló,
se lírámat hirdető,
Nem vagyok megváltó,
se zsoltárt éneklő,
nem vagyok Gonosz,
és nem vagyok szerető,
nem vagyok író,
se vezető Pásztor,
Semmi vagyok,
de az legalább százszor!
Lágy
tavaszi
zsongás!
Üde pillanat!
Bűvölj el buja illatoddal,
ringass el édes ábrándokkal,
s hozd el nékem az újjászületést!
Könny-tóban szunnyad szép reményem,
jégbe zártan őrzi
összetört szívem a fagyos tél.
Bánatba burkolt vándor-lelkem
mégis könnyű
Ébredést.
A csillag-ablakok
Valamikor úgy hallottam
apróléptű kiskoromban
nagyanyámtól, ki csodákból
bölcs papoknál többet ismert,
hogy a csillag fönn az égen
kis lyukacska, cifra ablak,
melyen által angyaloknak
szent karai ránk nevetnek,
s a Nap az Úr látó-háza,
a Hold pedig Máriáé,
mi Urunknak szent Anyjáé,
aki el nem hagyna minket --
Nagyanyám még arra intett:
hogyha meghal, égre lessek,
nagysugarú csillagocskát
Tejút-szélben megkeressek,
mert reméli, néki is jut
egy kis ablak mennyek alján,
merthogy mindig szeret engem,
távolból is vigyáz majd rám,
s megígéri már előre,
úgy kinyitja, olyan tágra,
hogy az egek fényessége
lángot vet az éjszakába -
- ha jó leszek, egy sugarat
elkér szemem bogarába.
(Szent-Gály Kata (zitus))
| |
| |
|
|