Ülj ide mellém…
Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet, leolvasztotta a Nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem az utat, mely hozzád vezetett.
(Csukás István)
| |
Várlak
Merengve ültem a parton,
Rám köszöntött lassan az alkony.
S a vén Duna két partján
Szürkeség nyugodott mélán.
Egyedül éreztem magam,
A szél hátrafújta hajam,
S a vén Duna két partján
Az este leszállt már némán.
Várlak. "Talán nem jössz el?"
Furcsa érzés töltött el,
S a vén Duna két partján
Sötétség záporozott rám.
Indulni készültem éppen,
Mikor meghallottam lépted,
S a vén Duna két partján
Kigyúlt a lámpaszivárvány.
| |
¤BARÁTI MAGAZINOK, OLDALAK¤ |
| |
B¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤B |
| |
A VERS
A villám sem él sokáig,
fényében magányosan,
csupán addig, míg elérhet,
felhőtől az első fáig,
mellyel egyesülni vágyik.
A vers maga is olyan.
Fényében magányosan addig él,
ameddig élhet,
felhőtől elér a fáig, indul tőlem,
s meglel téged.
| |
„Azért van síró, hogy vigasztald,
Éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
Vak, elhagyott azért van, hogy szeresd!
Azért van annyi árva, üldözött,
Hogy oltalmat nyerjen karod között.
Az irgalmat kínok fakasztják,
Mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
Azért van, hogy megmutassad,
Mennyi SZERETET van Benned!”
"A végtelenhez mérve nem is létezünk,
A csillagévek óráin egy perc az életünk.
Az ember önmagában semmit sem ér,
Ha nincsen barátunk, elvisz a szél."
| |
"Amikor gyenge vagy,
akkor vagy a legerősebb.
Amikor semmid sincs, tiéd
az egész világ.
Amikor végképp elbuktál,
és úgy érzed, már nem bukhatsz
alább, akkor már csupán
egyetlen sóhajtás a győzelem.
Egyetlen sóhajtás.
Sóhajts!
Fújd ki a levegőt,
ereszd el a kétségbeesést,
ereszd el dühödet,
ereszd el a görcsös akaratot!"
| |
AZ ÉN SZIVEM
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.
(Nagy László)
„Az Isten az egyszerűség,
Unja a túlságos jókat,
Unja a nyugtalanokat
S a sokszerű, nagy álmodókat.
Az Isten engem nem szeret,
Mert én sokáig kerestem,
Még meg se leltem s akkor is
Kötődtem, vele s versenyeztem.
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.”
(Ady Endre: Az Isten balján)
Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
Ma június van
S kissé búsan
Jöttem el valahonnan.
Jóéjszakát se mondtam.
Meleg, vihartalan
Nyárban
Tettem be oda a szívem
S a lábam
S szeretném kivonni őket,
E hamar lépegetőket.
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
(Ady Endre)
Jó éjszakát
Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rímek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényűzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későkelő.
Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyersdalú jelen.
Majd egyszer... Persze...
Máskor... Szebb időkben...
Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szíve... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át...
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolondság... szép jó éjszakát!
(Tóth Árpád)
| |
| |
|
|
|
[Friss hozzászólások] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Drága Böbemama! Nagyon szépen köszönöm a látogatásod, külön köszönet a gyönyörűségért, amit nálam hagytál. Bár eddig nem irtam, de jártam Nálad és láttam beteg voltál. Remélem mostmár teljesen meggyógyultál!? Látom Te is szereted a szép zenéket, hát hoztam egyet én is Neked, hátha elnyeri a tettszésed. Szeretettel: edori
[video]amialino|301f6f6263490eeed697e4d53a0230ea[/video]
Köszi szépen, aranyos vagy!
Elhoznád mégegyszer? (Buta voltam és elrontottam, s nem találom)
bobemama |
Bocsi Kedves barátaim!!! Jövök majd és válaszolok mindenkinek! Pici türelmet kérek!
|
Köszönöm eddigi figyelmed. Dezsavű
Nagyon szívesen! Mindig figyelek rád! S vagyok nálad sűrűn.
bobemama |
Szia Böbemama! Gratulálok, nagyon tartalmas az oldalad, van itt bőven mit olvasni! :)
Köszönöm szépen!
Voltam nálad és nagyon érdekes az oldalad. Nagyon szeretem a nyuszikat, bár sajnos én pórul jártam utoljára vele, s nem merek vele foglalkozni.
Majd még megyek hozzád!
Pussz! bobemama
|
Szia Böbemama! Egy kicsit nagyra sikeredett, de nem ez számít. Az is, hogy előre köszöntök, de köszöntésből, ha az szívből jön sosem elég.
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon kedves vagy!
bobemama
|
Kellemes pihentető hétvégét kívánok.
Szeretettel Era,Feri
Nagyon szépen köszönöm nektek!
bobemama
|
Szija Böbemama.Ha nálam jár valaki és ráadásul megdícséri oldalam ÉN meg szoktam köszönni, jól esett volna, ha válaszolsz a bejegyzésemre, mint néha valakinek szoktál. Katibogar
Szerbusz Katibogár!
köszönöm, hogy tetszik az oldalam, gyere máskor is nagyon szivesen látlak.
bobemama
|
"A bölcs még nem érkezett meg, csupán már tud gyönyörködni az útban.
¤ Az Árnyékos Út végül kiér a Fényre. Ott várok majd Rád.”
¤
Sok-sok Szeretettel az oldaladért!
Egy nagyon jó barátod, aki sokat gondol rád!
PUSSSSZZZ! M.G. :))))
|
Puszika! Ibolya
Köszönöm, drága Ibolykám! S mindazt amit E-mailben is küldesz!
Köszönöm, hogy mindig gondolsz rám! Igyekszem megnézni és reagálni, egy kicsit kevés az időm a Netre most.
Jártam nálatok és szupi, én nem boldugulok vele, pici láynom meg nem ér most rá a vizsgák miatt.
Pussz Mindenért!!!!:))
bobemama |
Álmomban látogatoban jártam Istennél. Bekopogtam, hogy beszélgetni szeretnék vele, ha van rám ideje. Az Úr elmosolyodott és így szólt: - Az én időm végtelen, mindenre jut belőle. Mire vagy kiváncsi? - Az érdekelne, mit tartasz a legfurcsábbnak az emberekben? - Azt, hogy nem szeretnek gyerekek lenni, siettetik a felnőtté válást, majd visszavágyódnak a gyerekkorba. Azt, hogy akár az egészségüket is feláldozzák, hogy sok pénzük legyen, majd rengeteg pénzt költenek rá, hogy visszanyerjék egészségüket. Azt, hogy izgatottan lesik a jövőt, hogy megfeletkeznek a jelenről, így aztán nemhogy a jövőt, de a jelent sem élik meg. Azt, hogy úgy élnek, mintha sose halnának meg, és úgy halnak meg mintha sose éltek volna. - Atyaként mit szeretnél, ha gyerekeid mely tanulságot jegyeznék meg? - Tanulják meg, hogy senkiből nem lehet erővel kicsikarni a szeretetet. Hagyni kell, hogy szerethessenek. Nem az a legértékesebb, hogy mit szeretnénk az életben, hanem az, hogy kik állnak melletünk. Tanulják meg, hogy nem célszerű másokhoz mérni magunkat, saját magunkhoz képest legyünk elbírálhatóak. Fogadják el, hogy nem az a gazdag, akinek a legtöbbje van, hanem az, akinek a legkevesebbre van szüksége. Tanulják meg, hogy csak néhány másodperc kell ahhoz, hogy mély sebeket ejtsünk azokon, akiket szeretünk, ám sok-sok év kell ahhoz, hogy ezek begyógyuljanak. A megbocsátást a megbocsátás gyakorlásának útján kell megtanulni. El kell fogadni, hogy vannak olyanok, akik mélyen éreznek, de nem tanulták meg kimutatni érzéseiket. Meg kell tanulni, hogy bármit lehet pénzen venni, csak boldogságot nem. Két ember nézheti ugyanazt a dolgot és mégis két másféle dolgot látnak. Meg kell tanulni, hogy az az igazi barát, aki mindent tud rólunk és mégis szeret. Nem mindig elég, ha mások megbocsátanak, meg kell bocsátanunk magunknak is.
Búcsúzásul megköszöntem szavait, Ő pedig így válaszolt: - Az emberek elfelejtik mit mondtál, mit csináltál. De arra mindig emlékezni fognak, hogy érzéseket ébresztettél bennük...
Puszillak: Manócska
Köszi szépen drága Manócska!
A videót is, oda azért nem írok mert félek, hogy elrontom! (Lásd előzőt)
De köszönöm!
Pussz! Majd megyek hozzád! bobemama |
Itt boldog nyarat idézve süt a nap. Szívem ennyi fénytől új erőre kap. Mert bár nem a régi a nap ereje, Mégis úgy simogat, mint szeretet melege. Ilyenkor érzem csak, milyen jó is élni, Felhők táncát nézve semmitől sem félni. S mikor már érzem azt a boldogságot, Hogy szeretném megölelni az egész világot, Akkor a nap fényét kezem közé veszem, És egy pillanatra szívemhez érintem. Aztán hagyom, hogy ujjaim közül útra keljen, S valahol a messzi távolban Rád leljen. Megérint, majd lágyan simogat, Elűzi homlokodról a gondszőtte ráncokat. Úgy simulva hozzád, mint egy meleg tenyér, Melynek melegsége a szívedig elér. S Te is megérzed milyen jó is élni, Égrenéző szemmel semmitől sem félni… Téged is megérint majd ez a boldogság, Mit nem tartasz magadban, hanem küldöd tovább, Míg egyszer hozzám is elér e küldemény, Így jut vissza hozzám, mit Neked küldtem én.
Nagyon szép napot kívánok. Szeretetpuszillak: LadyMoon
Köszönöm szépen, drága hűséges barátnőm!
Voltam a blogjaitokban, s nagyon ott ragadtam! Nagyon szépek, s ügyesek vagytok! Szép élmény volt! Megyek majd még, ha időm engedi, ígérem!
Szeretet Pusszil: bobemama
|
Szia Böbemama.Megjött a csomi,köszönjük szépen,rengeteg mindent küldté!!!!!Nagyon jó a csomagolási technikád,én sehogy sem tudtam úgy visszapakolni.Elég nagy a pangás most nálam,de az az igazság hogy haláleset történt a családban és most nem igen van kedvem a pezsdytésen gondolkozni.Hétfőtől még suliba is megyek,igy 3 gyerek mellett úgyhogy most ennyi elég.Puszillak és mégegyszer köszi.
Marianna
Nagyon szívesen! Remélem elég egy darabig és minden okés volt! Sajnálom a rosszat ami történt, ez a sors keze, sajnos!
Majd segít mindenki! Hisz ez a természetes! Remélem!
Pussz! bobemama |
Az előző ablakban nem látszik, hogy a Csavargó szó link, ( nem látszik aláhúzás) mint általában, de ha rákattintasz bejön az oldala. Bocs az okoskodásért. A bannereket is ugyanígy be tudod linkelni...Üdv. webnagyi.
Köszi szépen mindent drága Nagyikám!
Nagyon jó egészséget nektek!
Pussz! bobemnama |
Valahogy így
Csavargó
A target="_blank" az jelenti, hogy ha rákattintatanak, akkor új ablakban fog megnyílni az oldal...Ha segíthetek, csak jelezz!!
Pussz. webnagyi.
|
Szia Böbi!! Csavargó oldalának elérési linkjét ki kellene javítanod:
//gportal.hu/portal/korosok/
Remélem nem baj, hogy szóltam. Pusszantás: nagyi
|
Sijjja-mijja!!!
Messze többek vagyunk testünknél és személyiségünknél. Lelkünk mindig gyönyörű és szeretetre méltó, külsőnk bárhogy változzék is.
Sem a test, sem pedig a hangulat nem lehet úrrá felettünk. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a test tartozik hozzánk, nem mi a testünkhöz.
Higgy a napban - akkor is, ha nem süt; Higgy a szeretetben - akkor is, ha nem mutatkozik meg; Higgy Istenben - akkor is, ha nem szól.
Az embert azért áldotta meg Isten képzelőerővel, hogy lássa, milyen lehetne, és azért áldotta meg humorérzékkel, hogy el tudja viselni, amilyen.
Létünk olyan múló, mint az őszi felhők. Ha nyomon követjük a születést s a halált, olyan az, mintha egy zenemű felvonásait kísérnénk végig. Az élet nem más, mint egy villámlás az égen. Elszalad, mint gyors hegyi csermely.
(Buddha)
Remélem tetszenek!:) öszönök mindent!!!
Pusssszyka
deneverbaba
Köszi szépen, te kis drága! Köszi, hogy szakítasz időt rám is, abból a kis idődből!
Ölellek, pusszillak! bobemama
|
Csillagoddá tettél, Neked ragyogok. Lelked fénye tett azzá, ami most vagyok. Kérlek vigyázz rám, óvd a csillagod, Mert fényed nélkül belül megfagyok…
Szép álmokat kívánok drága Böbe. Szeretetpuszillak: LadyMoon |
"Az õsi hagyományok szerint egyet soha nem szabad elfelejteni: az emberi lélek szabadságát. A sorsdöntõ pont a felismerés: te választasz, s hogy mit, rajtad áll! Se Isten, se szülõ, sem a körülmények vagy a társadalom törvényei nem vehetik el tõlünk azt az eredendõ teremtõi jogot, hogy válasszunk, hogy döntsünk az életünk fölött, az utunkról. Nehéz eldönteni, hogy mi a JÓ. Inkább azt mondanám, hogy mindig a többféle lehetõségbõl válasszuk ki a Jót. És nem a Rosszat! Mert hajlamosak vagyunk szüntelenül a rosszal foglalkozni, bánkódni és bosszankodni. Az ember - mondja a bölcs - nemcsak szereplõje, de szerzõje is élete történetének. Felelõsek vagyunk az életünkért, s természetesen azért is, hogy mi módon éljük le, mennyire gyarapítjuk e kalandos utazás során lelkünk értékeit." (Müller Péter)
Sok szeretettel: Kriszti
|
[Friss hozzászólások] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
| |
|
|
|
Ha tetszik portálom, üzenj nekem!
Szeretettel visszavárlak!
Ha nem tetszik,sürgősen keresd meg a képernyő jobb sarkában a piros X-t.
"Az illemet otthonról hozzuk magunkkal!"
| |
További idézetek...
További idézetek...
NINCS PÉNZED TINTAPATRONRA?
..KATT IDE!..
Tanulj meg nemet mondani! Többet érsz vele, mintha beszélnél latinul.
Charles Haddon Spurgeon
Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A legtöbb utánzót az utánozhatatlan csábítja.
Marie von Ebner-Eschenbach
Senkit és semmit nem ismerhetünk meg igazán, ha nem szeretjük. (...) Aki a szíve gyökeréig nem szeret valakit, azt nem is ismerheti meg. Addig terjed az ismeretünk, ameddig a szeretetünk.
Gyökössy Endre
Akkor jó embernek félben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a szerencse.
Faludi Ferenc
Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.
Gary Chapman
| |
KREATÍV ALAPANYAGOK MEGVÁSÁROLHATÓK |
| |
HA VAN KEDVED,KÉSZÍTS TE IS ÉS PÁLYÁZZ!! Itt: |
| |
SABLONOKAT, MINTÁKAT A KÉPESLAPKÜLDŐIMBEN BŐVEN TALÁLTOK! |
| |
További idézetek...
További idézetek...
Ma csak élvezd az életet,
örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged,
pohár csendül, Isten éltet!
Dupla Kávé
Jó tett helyébe jót várj.
Eged legyen borutlan isten arcz,
Szíved nyugalmasan mosolygja meg
Tündér évek` malaszthozó sorát.
Ezt kivánom nevednek ünnepén
Rövid de tiszta szív-fohászomul.
Nagy Imre
Amit az ember nem ért, azt csodálja.
| |
Dúdoló
Felhővé foszlott az erdő,
söprik nyers szelek.
Heggyé tornyosult a felhő.
Hol keresselek?
Korhadt tönkön üldögélek,
nyirkos fák alatt.
Nem tudom már, merre térjek,
honnan várjalak.
Virrasztom a fák tövében
szunnyadó telet.
Éneklek a vaksötétben
lámpásul neked.
(Rab Zsuzsa)
| |
Mindenki magányosan áll a föld szívén,
átdöfve a nap egy sugarától:
és már itt is az este.
Tenyeremre tettem a lelkem:
Nézd meg, milyen szép száz látó üveg!
De Ő gyémántokat szedett elő,
Mert Ő az embert sose érti meg.
| |
J¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤J |
| |
Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.
Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakítás, s
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
Pilinszky János
| |
SZELIDÍTS MEG
Szelídíts meg szavaiddal,
hogy higgyek a szavaidban,
szelídíts meg tekinteteddel,
hogy szemedbe nézhessek,
szelídíts meg kezeiddel,
hogy még egyszer
megfoghassam kezedet,
szelídíts meg mosolyoddal,
hogy mosolyogjak még rád,
szelídíts meg magányoddal,
hogy feloldjam magányodat,
szelídíts meg, hogy én is
megszelídítselek.
| |
Csodálatos este
Volt egy csodás este
mikor gyertyafény leste
hogyan bókolt egymásnak
két szerelmes teste.
A félő gyönyör altja
Néztük, ahogy vallja
szemünk a szemünkbe
egymást hogy akarja.
Majd összebújtunk lassan
ölelt éjfekete paplan
féltés és vad hiány
volt minden pillanatban.
Nem volt, se nyár, se tél, vagy éjjel
csak csodás szenvedéllyel
öleltük Szerelmünk
furcsa titkos kéjjel.
De elmúlt minden szépen
s már csak, szép szemeid kérem
légy mellettem mindig,
mert nélküled semmi,
nélküled végem.
| |
ÉDES
Édes, e szó jelenti az életet,
Édes, te, vagy aki kell nekem,
Édes ne menj el mellettem,
Édes szeress, kellesz nekem.
Kellesz nekem, testileg-lelkileg,
Kellesz, a lelkem had gyógyuljon meg,
Kellesz,
had érezhessem magam embernek,
Kellesz, mert nagyon szeretlek.
EGYSZERŰ ÉLET
Tanulok bölcs, egyszerű életet,
nézem az égboltot, Istenhez esdve,
s hogy elcsitítsam riadt szívemet,
sokáig elcsavargok minden este.
Száraz lapu zörög a domb alatt,
ősz lankasztja az égő berkenyéket.
Én verseket írok, vidámakat,
rólad, múló, múló, gyönyörű élet.
Hazamegyek. Megnyalja kezemet
lágy szőrű macskám, enyhülten dorombol.
És nézem a tavi fűrésztelep
ormán kigyúló fényt az ablakomból.
A csendet csak ritkán zavarja meg
a gólya, ahogy leszáll az ereszre.
És hogyha az ajtót megzörgeted,
talán már fel sem figyelek a neszre.
(ANNA AHMATOVA)
(fordította: Rab Zsuzsa)
Nem vagyok lángoszlop,
se magamat Teremtő,
se befelé forduló,
se lírámat hirdető,
Nem vagyok megváltó,
se zsoltárt éneklő,
nem vagyok Gonosz,
és nem vagyok szerető,
nem vagyok író,
se vezető Pásztor,
Semmi vagyok,
de az legalább százszor!
Lágy
tavaszi
zsongás!
Üde pillanat!
Bűvölj el buja illatoddal,
ringass el édes ábrándokkal,
s hozd el nékem az újjászületést!
Könny-tóban szunnyad szép reményem,
jégbe zártan őrzi
összetört szívem a fagyos tél.
Bánatba burkolt vándor-lelkem
mégis könnyű
Ébredést.
A csillag-ablakok
Valamikor úgy hallottam
apróléptű kiskoromban
nagyanyámtól, ki csodákból
bölcs papoknál többet ismert,
hogy a csillag fönn az égen
kis lyukacska, cifra ablak,
melyen által angyaloknak
szent karai ránk nevetnek,
s a Nap az Úr látó-háza,
a Hold pedig Máriáé,
mi Urunknak szent Anyjáé,
aki el nem hagyna minket --
Nagyanyám még arra intett:
hogyha meghal, égre lessek,
nagysugarú csillagocskát
Tejút-szélben megkeressek,
mert reméli, néki is jut
egy kis ablak mennyek alján,
merthogy mindig szeret engem,
távolból is vigyáz majd rám,
s megígéri már előre,
úgy kinyitja, olyan tágra,
hogy az egek fényessége
lángot vet az éjszakába -
- ha jó leszek, egy sugarat
elkér szemem bogarába.
(Szent-Gály Kata (zitus))
| |
| |
|
|