Ülj ide mellém…
Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet, leolvasztotta a Nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem az utat, mely hozzád vezetett.
(Csukás István)
| |
Várlak
Merengve ültem a parton,
Rám köszöntött lassan az alkony.
S a vén Duna két partján
Szürkeség nyugodott mélán.
Egyedül éreztem magam,
A szél hátrafújta hajam,
S a vén Duna két partján
Az este leszállt már némán.
Várlak. "Talán nem jössz el?"
Furcsa érzés töltött el,
S a vén Duna két partján
Sötétség záporozott rám.
Indulni készültem éppen,
Mikor meghallottam lépted,
S a vén Duna két partján
Kigyúlt a lámpaszivárvány.
| |
¤BARÁTI MAGAZINOK, OLDALAK¤ |
| |
B¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤B |
| |
A VERS
A villám sem él sokáig,
fényében magányosan,
csupán addig, míg elérhet,
felhőtől az első fáig,
mellyel egyesülni vágyik.
A vers maga is olyan.
Fényében magányosan addig él,
ameddig élhet,
felhőtől elér a fáig, indul tőlem,
s meglel téged.
| |
„Azért van síró, hogy vigasztald,
Éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
Vak, elhagyott azért van, hogy szeresd!
Azért van annyi árva, üldözött,
Hogy oltalmat nyerjen karod között.
Az irgalmat kínok fakasztják,
Mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
Azért van, hogy megmutassad,
Mennyi SZERETET van Benned!”
"A végtelenhez mérve nem is létezünk,
A csillagévek óráin egy perc az életünk.
Az ember önmagában semmit sem ér,
Ha nincsen barátunk, elvisz a szél."
| |
"Amikor gyenge vagy,
akkor vagy a legerősebb.
Amikor semmid sincs, tiéd
az egész világ.
Amikor végképp elbuktál,
és úgy érzed, már nem bukhatsz
alább, akkor már csupán
egyetlen sóhajtás a győzelem.
Egyetlen sóhajtás.
Sóhajts!
Fújd ki a levegőt,
ereszd el a kétségbeesést,
ereszd el dühödet,
ereszd el a görcsös akaratot!"
| |
AZ ÉN SZIVEM
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.
(Nagy László)
„Az Isten az egyszerűség,
Unja a túlságos jókat,
Unja a nyugtalanokat
S a sokszerű, nagy álmodókat.
Az Isten engem nem szeret,
Mert én sokáig kerestem,
Még meg se leltem s akkor is
Kötődtem, vele s versenyeztem.
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.”
(Ady Endre: Az Isten balján)
Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
Ma június van
S kissé búsan
Jöttem el valahonnan.
Jóéjszakát se mondtam.
Meleg, vihartalan
Nyárban
Tettem be oda a szívem
S a lábam
S szeretném kivonni őket,
E hamar lépegetőket.
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor dalok,
Hirtelen, kósza dalok,
Szél-viharok.
(Ady Endre)
Jó éjszakát
Falon az inga lassú fénye villan,
Oly tétován jár, szinte arra vár,
Hogy ágyam mellett kattanjon a villany,
S a sötétben majd boldogan megáll.
Pihenjünk. Az álomba merülőnek
Jó dolga van. Megenyhül a robot,
Mint ahogy szépen súlya vész a kőnek,
Mit kegyes kéz a mély vízbe dobott.
Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.
Elakadt sorok. Társtalan rímek.
Megsimogatom őket halkan: írjak?
És kicsit fájón sóhajtom: minek?
Minek a lélek balga fényűzése?
Aludjunk. Másra kell ideg s velő.
Józan dologra. Friss tülekedésre.
És rossz robotos a későkelő.
Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat
Beírtam? Bolygott rajtuk bús kezem
A tollra dőlve, mint botra a fáradt
Vándor, ki havas pusztákon megyen.
Mi haszna? A sok téveteg barázdán
Hová jutottam? És ki jött velem?
Szelíd dalom lenézi a garázdán
Káromkodó és nyersdalú jelen.
Majd egyszer... Persze...
Máskor... Szebb időkben...
Tik-tak... Ketyegj, vén, jó költő-vigasz,
Majd jő a kor, amelynek visszadöbben
Felénk szíve... Tik-tak... Igaz... Igaz...
Falon az inga lassú fénye villan,
Aludjunk vagy száz évet csöndben át...
Ágyam mellett elkattantom a villanyt.
Versek... bolondság... szép jó éjszakát!
(Tóth Árpád)
| |
| |
|
|
|
[Friss hozzászólások] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Drága Böbemama!
Legyen nagyon szép napod, millió puszit küldök sok szeretettel: Sissi |
Szia drága Böbe mama!
ne hariz ,hogy egy kicsit el maradtam de
készitettem a másik oldalamat
készen van ha van kedved gyere el
és nézzd meg.írdmeg a könyvembe ,hogy tettszik.az
agikacska2-tö.Nagyon szépen köszönöm
a szép lepetéseket amit mindig kapok.
Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág
Csilingel a gyögyvirág,
fehér a ruhája,
meghívja a virágokat
tavaszesti bálba.
Öltözködik az orgona,
lila a ruhája,
kivirít a kankalin, a
szegfű meg a mályva.
A vadrózsa rájuk nevet,
bolondos a kedve,
a rigó is füttyent egyet:
hej, mi lesz itt este!
Táncra perdül a sok virág,
illat száll a légben,
őrt állnak a gesztenyefák,
illemtudón, szépen.
A szellő is megfürdik a
virágillattárban,
s arra ébredünk fel reggel:
napsugaras nyár van.Szeretettel
gondolokrág kedves,Böbe mama
sok pusika agikacska1
|
"Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat. Ha valaki szeret egy virágot, amely csak egyetlen példányban létezik a csillag milliókon: ez épp elég neki, hogy boldog legyen..."
Antoine de Saint-Exupéry : A kisherceg
Köszönöm szépen KEDVES ISMERETLEN! :-))
bobemama
|
Kertásás
Egy idős ember egyedül élt Idaho-ban. Fel akarta ásni a paradicsomos kertjét, hogy elültesse a paradicsomokat, de túl nehéz munkának bizonyult számára. Az egyetlen fia Bubba, aki segíteni szokott neki, börtönben ült. Az öregember leült és megírta neki roblémáját.
"Kedves Bubba, sajnos elég rosszul érzem magam, úgy néz ki nem tudom felásni a paradicsomos kertem ez évben. Már öregszem és túl nehéz munka már ez számomra. Bárcsak itt lennél, tudom, hogy nem lenne ez probléma, mert megcsinálnád helyettem.
Csókol: Apád."
Pár nappal később levelet kapott a fiától:
"Kedves Apa, nehogy felásd a kertet, oda rejtettem a hullákat! Bubba"
A következő nap reggelén egy csapat FBI ügynök jelent meg a helyszínen és feltúrták az egész kertet. Mivel nem találtak semmit, bocsánatot kértek az öregtől és elmentek. Az öreg még aznap kapott egy újabb levelet a fiától.
"Kedves Apa, a jelenlegi helyzetben ennyit tudtam segíteni. Menj, és ültesd el a paradicsomokat. Bubba."
Drága Böbemama!
Vidám, szép napot kívánok, nagyon sok szeretettel: Sissi
Hát ez naon tetszik!
Jó lenne ha nálam is lenne segítség, de ne az FBI ! :-))
Nagyon köszi! Jót kuncogtam rajta!
Nagyon szép és vidám napot neked Drága barátnőm!
bobemama
|
Szia Böbemama, hoztam egy süllőt, igaz, csak pucolva, elkészítve nincs.:-)) Üdv. H54
Nagyon köszönöm! Majd elkészítem és viszem a receptjét! :-))
bobemama
Gratula! |
Sék Gusztáv: A békesség
"Egy festőt egyszer arra kértek, rajzolja le a békességet. A feladat egyszerűnek látszott, s ő nyomban neki is látott. Rajzolt tengert, széltől mentesen, rajta egy hajót, mely állt csöndesen. Utasa mind lusta álomba merült... s a kép összegyűrve a szemétre került. Nem békesség volt a papíron, hanem szélcsend és unalom. Aztán újabb rajzba kezdett, s egy szundító öreg bácsit festett. De békességet nem ábrázolt ez sem, nekiállt hát, hogy tovább keressen. Rajzolt virágot, csöndes téli tájat, békésen legelésző birkanyájat... A papírkosár lassan tele lett, s közben be is esteledett. Ám az este sem volt békés, messziről hallatszott a mennydörgés. Vihar közeledett, az ég rengett, a festő az ablaknál töprengett. Nézte a szélben sodródó leveleket, a villámokat, mik átjárták az eget. A ház előtti tölgy recsegve hajlongott, kövér esőcseppek verték az ablakot. A festő nem tudta, tovább hogyan legyen, Istent kérte hát, hogy csodát tegyen. Tekintete ekkor ismét a fára esett, s ott meglátta, amit egész nap keresett. A fa egyik vastag benső ágán, úgy a fának szíve táján, a viharról szinte mit sem sejtve, ült egy madár, fejét szárnya alá rejtve. Nyugodtan aludt, miközben zengett az ég. Ez hát az igazi békesség. "Uram, te megmutattad békességedet!" - szólt a festő, és nem tévedett. Csodálatos isteni békesség ez, mit a viharban alvó madár jelképez. A világ legyen bármily nyugtalan, ha szívünkben Isten békessége van. Ő minden gondot vállára vesz, s bennünket szabaddá, békéssé tesz. Az Ő békessége tökéletes, minden félelemtől mentes."
Jó pihenést, és csodás napokat, a hosszú hétvégére!
Szeretettel: Manócska
Köszön szépen drága Manócskám!
Remélem jól vagy! Szép, és vidám napot neked!
bobemama |
Kellemes hétvégét kívánok.Laci
Köszönöm szépen drága Lacikám!
Nem feledkeztem meg semmiről, és főleg rólad!
Nagyon szép napot Neked!!!!!
bobemama
|
„… ha valakiben fényesség lakozik, az az ember ragyogni fog. Így megismerjük egymást, amikor a sötétben együtt botorkálunk, anélkül, hogy a másik arcát kezünkkel végigtapogatnánk, vagy szívébe furakodnánk.Barátok közt a hallgatás az igazi beszélgetés. Nem a szavak számítanak, hanem az, hogy nincs szükség rájuk”
Szeretettel ölellek: Kalypszo
Köszönöm szépen drága Kalypszo!
Szép napot neked!
bobemama |
Bágyadt fényben fürdik már a táj.
A lombhullatás muzsikája száll.
Halkan, tűnődőn búcsút int a nyár,
Égő tizeivel már messze jár.
Nagyon szépen köszönöm a látogatásodat és a bannereket ki is tettem mind a kettőt, a lánykád oldala is nagyon szép.
Kivánok nagyon szép napsugaras napot nektek sok pusika,
agikacska1
NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM!
CSODASZÉP A VERS ÉS A KÉP IS!
MAJD MÉK!
bobemama
|
Nadányi Zoltán: Anyu
Tudok egy varázsszót, ha én azt kimondom, egyszerre elmúlik minden bajom, gondom.
Ha kávé keserű, ha mártás savanyú, csak egy szót kiáltok, csak annyit, hogy: anyu!
mindjárt porcukor hull kávéba, mártásba, csak egy szóba került, csak egy kiáltásba.
Keserűből édes, rosszból csuda jó lesz, sírásból mosolygás, olyan csuda-szó ez.
„Anyu, anyu! Anyu!” hangzik este-reggel, jaj de sok baj is van ilyen kis gyerekkel.
"Anyu, anyu, anyu!" most is kiabálom, most semmi baj nincsen, mégis meg nem állom.
Csak látni akarlak, Anyu, fényes csillag, látni, ahogy jössz, jössz, mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged, angyal szelídséged, odabújni hozzád, megölelni téged.
Sok szeretettel a közelgő ANYÁK NAPJÁRA!
Kriszti
Amint látod megtörtént!
Nagyon szépen köszönöm drága Krisztikém!
Majd mék! :)) bobemama
|
"Nem lehetsz mindig szerencsés.
De okosnak kell lenned minden nap!"
/A 16 háztömb című filmből/
Drága Böbemama!
Én az égvilágon semmire nem céloztam.
Remélem nem bántottalak meg az idézettel!
Legyen nagyon szép napod!
Szeretettel ölellek: Sissi
Nem szívem, csak nekem volt nagyon,nagyon rossz napom!
Bocsi hogy ide is kihatott!
NAGYON ARANYOS EZ A KÉP!
NAGYON ÉDI!
SZERETEM AZ ILYEN (SOKAT MONDÓ) SZÉP KÉPEKET!
PUSSZANTÁS ÉRTE NEKED!
bobemama
Drága szívem! A jobb oldali "BANNER-CSERE"-be tegyél be légyszi egy bannered, mert valamiért nem tudok átmenni hozzád! |
Nem kerülheted el a sorsodat, nem kell, hogy értsd az okokat. Egy nyitott könyv vagy a világ számára, a boldogságnak drága az ára.
Pedig az egész csak egy pillanat, észre se veszed, de elillant. Az életed hazugságra épül, a valóságtól meg nem szépül.
Küzdesz, bár felesleges az egész, a harcod az évek folyamán elvész. Ez a dolgod, hogy csalódj, s a szeretteidért aggódj.kivánok szép délutánt neked ,drága Böbe mama. köszönöm a meg hivást ,ágikacska1
SZÍVESEN!
KÖSZI SZÉPEN LEGYEN NAGYON SZÉP NAPOD!
bobemama
A bannert megtalálod a "BANNER-CSERÉ"-BEN! (Az enyém hók van nálad?) |
CIJJÓ!
"Ó, az a nyugalom, az a kimondhatatlan nyugalom, hogy biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában; hogy nem kell mérlegelnünk a gondolatokat, sem a szavakat, de kiönthetjük őket úgy, ahogy vannak, együtt a pelyvát és a magot, jól tudva, hogy megbízható kéz válogatja szét őket, megtartva, ami értékes, s gyengéd leheletével szétfújva a többit."
Mary Ann Evans (George Eliot)
Hát nem édesek??? Kellemes és napsütéses meleg hetecskét!! :D
Pusssancs
deneverbaba
Nagyon szép!!! Nagyon köszönöm, te kis drága!
IGEN! IGEN! De még mennyire! :(( :))
Neked is hasonlókat kívánok!
Pussz! Ölel !!!
bobemama
|
Szia Böbemama!
Ide is leírom: tehát az oldalon a zöldszínű kis téglalapra a madár neve mellett egy jobb klikk-és ott a cél mentése más néven.. kell egy külön mappát készíteni a zene dokumentumok mappái között mert ezek mid formátumúak és a média player így fogja felismerni..
üdv. a világcsavargótól...
AKKOR SEM MEGY! NEM MEGY!!! :(( :(( !!
De azért, nagyon köszönöm!
bobemama
Úgy látszik továbbra is csak nálad (vagy az oldalon hallgathatom...:(( , de még nem adom fel, azért olyan könnyedén!!)
|
"Ne meggyőzni akarjuk, hanem elgondolkodtatni igyekezzünk embertársainkat."
/Georges Braque/
Drága Böbemama!
Csodálatos, szép napot kívánok, nagyon sok szeretettel: Sissi
Köszönöm szépen Sissikém!
bobemama
(Ez most célzás akart lenni.....netán valamire...??) |
CIÓ! REmélem tetseni a videó!!! Pusssikállak!!
deneverbaba
Nagyon!!!
Jó kedvem lett tőle!!
(Csak a csajok nem kellettek volna bele! De a sofőrke... az már döfi!)
Köszönöm Puszi!
bobemama |
HELÓ BÖBEMAMA. TAMI
HELLÓ TAMI!
Édesek köszönöm!
bobemama
|
[Friss hozzászólások] [807-788] [787-768] [767-748] [747-728] [727-708] [707-688] [687-668] [667-648] [647-628] [627-608] [607-588] [587-568] [567-548] [547-528] [527-508] [507-488] [487-468] [467-448] [447-428] [427-408] [407-388] [387-368] [367-348] [347-328] [327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
| |
|
|
|
Ha tetszik portálom, üzenj nekem!
Szeretettel visszavárlak!
Ha nem tetszik,sürgősen keresd meg a képernyő jobb sarkában a piros X-t.
"Az illemet otthonról hozzuk magunkkal!"
| |
További idézetek...
További idézetek...
NINCS PÉNZED TINTAPATRONRA?
..KATT IDE!..
Tanulj meg nemet mondani! Többet érsz vele, mintha beszélnél latinul.
Charles Haddon Spurgeon
Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A legtöbb utánzót az utánozhatatlan csábítja.
Marie von Ebner-Eschenbach
Senkit és semmit nem ismerhetünk meg igazán, ha nem szeretjük. (...) Aki a szíve gyökeréig nem szeret valakit, azt nem is ismerheti meg. Addig terjed az ismeretünk, ameddig a szeretetünk.
Gyökössy Endre
Akkor jó embernek félben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a szerencse.
Faludi Ferenc
Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.
Gary Chapman
| |
KREATÍV ALAPANYAGOK MEGVÁSÁROLHATÓK |
| |
HA VAN KEDVED,KÉSZÍTS TE IS ÉS PÁLYÁZZ!! Itt: |
| |
SABLONOKAT, MINTÁKAT A KÉPESLAPKÜLDŐIMBEN BŐVEN TALÁLTOK! |
| |
További idézetek...
További idézetek...
Ma csak élvezd az életet,
örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged,
pohár csendül, Isten éltet!
Dupla Kávé
Jó tett helyébe jót várj.
Eged legyen borutlan isten arcz,
Szíved nyugalmasan mosolygja meg
Tündér évek` malaszthozó sorát.
Ezt kivánom nevednek ünnepén
Rövid de tiszta szív-fohászomul.
Nagy Imre
Amit az ember nem ért, azt csodálja.
| |
Dúdoló
Felhővé foszlott az erdő,
söprik nyers szelek.
Heggyé tornyosult a felhő.
Hol keresselek?
Korhadt tönkön üldögélek,
nyirkos fák alatt.
Nem tudom már, merre térjek,
honnan várjalak.
Virrasztom a fák tövében
szunnyadó telet.
Éneklek a vaksötétben
lámpásul neked.
(Rab Zsuzsa)
| |
Mindenki magányosan áll a föld szívén,
átdöfve a nap egy sugarától:
és már itt is az este.
Tenyeremre tettem a lelkem:
Nézd meg, milyen szép száz látó üveg!
De Ő gyémántokat szedett elő,
Mert Ő az embert sose érti meg.
| |
J¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤J |
| |
Egy szenvedély margójára
A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Az elveszíthetetlent markolássza!
Egész szíve a tenyerében lüktet,
oly egyetlen egy kezében a kő,
és vele ő is olyan egyedül lett.
Nem szabadul már soha többé tőle.
A víznek fordul, s messze elhajítja.
Hangot sem ad a néma szakítás, s
egy egész tenger zúgja mégis vissza.
Pilinszky János
| |
SZELIDÍTS MEG
Szelídíts meg szavaiddal,
hogy higgyek a szavaidban,
szelídíts meg tekinteteddel,
hogy szemedbe nézhessek,
szelídíts meg kezeiddel,
hogy még egyszer
megfoghassam kezedet,
szelídíts meg mosolyoddal,
hogy mosolyogjak még rád,
szelídíts meg magányoddal,
hogy feloldjam magányodat,
szelídíts meg, hogy én is
megszelídítselek.
| |
Csodálatos este
Volt egy csodás este
mikor gyertyafény leste
hogyan bókolt egymásnak
két szerelmes teste.
A félő gyönyör altja
Néztük, ahogy vallja
szemünk a szemünkbe
egymást hogy akarja.
Majd összebújtunk lassan
ölelt éjfekete paplan
féltés és vad hiány
volt minden pillanatban.
Nem volt, se nyár, se tél, vagy éjjel
csak csodás szenvedéllyel
öleltük Szerelmünk
furcsa titkos kéjjel.
De elmúlt minden szépen
s már csak, szép szemeid kérem
légy mellettem mindig,
mert nélküled semmi,
nélküled végem.
| |
ÉDES
Édes, e szó jelenti az életet,
Édes, te, vagy aki kell nekem,
Édes ne menj el mellettem,
Édes szeress, kellesz nekem.
Kellesz nekem, testileg-lelkileg,
Kellesz, a lelkem had gyógyuljon meg,
Kellesz,
had érezhessem magam embernek,
Kellesz, mert nagyon szeretlek.
EGYSZERŰ ÉLET
Tanulok bölcs, egyszerű életet,
nézem az égboltot, Istenhez esdve,
s hogy elcsitítsam riadt szívemet,
sokáig elcsavargok minden este.
Száraz lapu zörög a domb alatt,
ősz lankasztja az égő berkenyéket.
Én verseket írok, vidámakat,
rólad, múló, múló, gyönyörű élet.
Hazamegyek. Megnyalja kezemet
lágy szőrű macskám, enyhülten dorombol.
És nézem a tavi fűrésztelep
ormán kigyúló fényt az ablakomból.
A csendet csak ritkán zavarja meg
a gólya, ahogy leszáll az ereszre.
És hogyha az ajtót megzörgeted,
talán már fel sem figyelek a neszre.
(ANNA AHMATOVA)
(fordította: Rab Zsuzsa)
Nem vagyok lángoszlop,
se magamat Teremtő,
se befelé forduló,
se lírámat hirdető,
Nem vagyok megváltó,
se zsoltárt éneklő,
nem vagyok Gonosz,
és nem vagyok szerető,
nem vagyok író,
se vezető Pásztor,
Semmi vagyok,
de az legalább százszor!
Lágy
tavaszi
zsongás!
Üde pillanat!
Bűvölj el buja illatoddal,
ringass el édes ábrándokkal,
s hozd el nékem az újjászületést!
Könny-tóban szunnyad szép reményem,
jégbe zártan őrzi
összetört szívem a fagyos tél.
Bánatba burkolt vándor-lelkem
mégis könnyű
Ébredést.
A csillag-ablakok
Valamikor úgy hallottam
apróléptű kiskoromban
nagyanyámtól, ki csodákból
bölcs papoknál többet ismert,
hogy a csillag fönn az égen
kis lyukacska, cifra ablak,
melyen által angyaloknak
szent karai ránk nevetnek,
s a Nap az Úr látó-háza,
a Hold pedig Máriáé,
mi Urunknak szent Anyjáé,
aki el nem hagyna minket --
Nagyanyám még arra intett:
hogyha meghal, égre lessek,
nagysugarú csillagocskát
Tejút-szélben megkeressek,
mert reméli, néki is jut
egy kis ablak mennyek alján,
merthogy mindig szeret engem,
távolból is vigyáz majd rám,
s megígéri már előre,
úgy kinyitja, olyan tágra,
hogy az egek fényessége
lángot vet az éjszakába -
- ha jó leszek, egy sugarat
elkér szemem bogarába.
(Szent-Gály Kata (zitus))
| |
| |
|
|